3060 találat a(z) számlázás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Unión kívülre értékesített gép esetén a megrendelő azt kéri – lehet, hogy a fizetendő vámja miatt –, hogy a számlán külön értékkel szerepeljen a gép tényleges ára, a külföldi helyszíni üzembe helyezés, a dokumentációkészítés költsége. Ilyet sosem szoktunk tenni, de lehetséges-e? Milyen tevékenységnek számít az általunk gyártott gép megrendelő telephelyén történő üzembe helyezése, és milyen tevékenység a gép dokumentációjának elkészítése. Hogyan néz ez ki az áfában? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Sziasztok! Cégünk (kft.) a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A sorsjegyek postai úton érkeznek, utánvéttel. A zrt. a pénzügyi elszámolásról rendeléskor elszámolási bizonylatot állít ki. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. Az értékesítésről milyen bizonylatot állítok ki? Mert nem kell pénztárgépet használnom. A cégünknél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Használt papír begyűjtésével foglalkozó vállalkozás iskoláktól szeretné begyűjteni a gyerekek által bevitt papírt. A begyűjtött papír értékét az iskolánál hagyná. Ezt hogyan teheti meg? Az iskola a vállalkozás felé nem tud leszámlázni. Ha nulla értékben veszi meg az iskolától a papírt a vállalkozó, és az ellenértékét támogatásként fizeti meg az iskolának, akkor áfafizetési kötelezettség keletkezik a vállalkozásnál. Jól gondolom, hogy ez a megoldás? A gyerekektől, illetve a szülőktől való egyenkénti megvétel kivitelezhetetlen. Várom válaszát. Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. húszmillió forint nettó értékben vett egyéb megnevezésű ingatlant. Az ingatlan használt, több mint két éves, a számlakibocsátó áfás számlát adott ki, amit a vevő ki is fizetett. Visszaigényelhető-e ennek a számlának az áfája? Segítségét köszönöm: Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyesület (szövetség) a tagszervezeteknek számlát állít ki az éves első közgyűlésen a tárgyévi tagdíjról (tárgyi mentes, de a szövetség egyébként alanyi adómentes). Teljesítésként a közgyűlés (és egyben a kiállítás) napját írja rá a számlára az egyesület. A kérdés, hogy ez így jó-e? Ha nem, akkor milyen teljesítési dátumot kell, lehet ráírni a számlára? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély lakását bérbe adja 80 ezer forint plusz rezsidíjért. A kérdésem az, hogy a bérlő által fizetett rezsiköltség után is meg kell-e fizetni az szja-t és az ehót (1 millió forint felett) az alábbi esetekben, ha a mérőóra a bérbeadó nevén van: 1. A bérbeadó egy számlát állít ki a bérleti díjról és a rezsiről; 2. külön számlát állít ki; 3. a bérleti díjról számlát állít ki, a rezsiről csak átvételi elismervényt; 4. a rezsi csekkjeit a bérlő fizeti be? Ezek a tételek közvetített szolgáltatások, haszna rajta nincs a bérbeadónak. Ráadásul ezek a tételek az egymillió forintos határ fölé viszik az éves bevételt, így pedig a teljes összegre az ehót is meg kellene fizetni?! Milyen lehetőség(ek) vannak a fenti probléma megoldására? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a kötelező szabályzatok az alábbiak: számviteli politika, számlarend, bizonylati rend, pénzkezelési, leltározási, selejtezési és értékelési szabályzat. A kérdésem, hogy ez valóban így van-e, illetve hogy az egyéni vállalkozókra és a civil szervezetekre is ezek a szabályzatok vonatkoznak-e? Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Az egyesület kulturális és harcművészet elsajátítására alakult meg. Amikor a fiatalok a tevékenység elsajátítására jelentkeznek az egyesület alapító tagjainál, az minek minősül: alaptevékenység végzésének? Erre az egyesület beszedi a pénzt, mivel ezen gyakorlatok bérelt helyiségekben történnek. A beszedett pénzt ki kell számlázni, vagy az alaptevékenység bevétele, és mint támogatást bevételezni kell a pénztárba? Nem vállalkozási bevétel? Ha nem vállalkozási bevétel, hanem alaptevékenység (a gyakorló fiatalok támogatása), akkor az nem képez társaságiadó-alapot. Kérjük válaszukat, hogyan járjon el az egyesület.

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ügyfelünk, egy kereskedelmi társaság (kft.) az USA-ból és az EU-ból rendel árut, amelyet közvetlenül a vevőjéhez fuvaroztat (amely szintén egy magyar kft.). A magyar kereskedő helyesen jár-e el, ha mindent áfával számláz a belföldi vevőjének, függetlenül attól, honnan szállítják a beszerzett árut a magyar vevőhöz? Mi úgy gondoljuk, hogy a kereskedelmi kft. importál, illetve az EU-ból szerez be, amely egy-egy önálló ügylet, csakúgy, mint az értékesítései a belföldi vevőnek, amelyeket csak áfásan teljesíthet. A számlázás is így történik: a kereskedelmi kft.-nek a külföldi (USA- és EU-beli) szállítók számláznak (itt a szállítási cím pedig a kereskedelmi kft. vevője), illetve a kereskedelmi kft. számláz a belföldi vevőjének, árréssel növelt értékben. Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

Cikk

A nem pénzben juttatott bölcsődei szolgáltatás, családi napközi ellátás adómentességét szabályozó előírások értelmezésekor az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy ha minden fél megpróbálja betartani a vonatkozó jogszabályokat, azaz a szolgáltatást nyújtó annak a nevére állítja ki a számláját, aki a szolgáltatását megrendelte, a munkáltató viszont szeretné munkavállalóját ezen juttatásban részesíteni, akkor semmiképpen nem tudnak megfelelni az adómentesség feltételeinek.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint "A" vállalkozás területéről "B" vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és "A" vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint "B" vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét "A" vállalkozásnak számláznia kell "B" vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót "B" vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet "A", és miként "B" vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már? (Az előbbinél árbevétel, az utóbbinál elábé.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a felek nem állapodtak meg időszakos elszámolásban, de például egy héten belül három különböző dátumú szállítólevéllel vásároltak árut, amit az eladó az utolsó szállítólevél dátuma után a legkorábbi dátumú szállítólevéllel elszállított áru dátumához képest 15. napon belül leszámláz, helyesen jár-e el?

Kérdés

Szlovák cég részére társaságunk gépjármű-szervizelést végezne Magyarországon. Mindkét fél rendelkezik EU-s adószámmal. A szlovák cégnyilvántartás adatai szerint a cég szlovák székhellyel rendelkezik, de az ügyvezető magyarországi állandó lakhelyű. Mivel lehet igazoltatnunk ebben az esetben, hogy a székhely, ahol a központi ügyvezetés helye van, nem Magyarország, illetve milyen nyilatkozatokra, egyéb igazolásokra van szükség ahhoz, hogy az anyagköltséget és a munkadíjat áfa nélkül számlázzuk közösségi szolgáltatásnyújtásként? (A vevő az áfa fizetésére köteles személy, vagy az ügyvezető személye miatt belföldi szolgáltatásként kell kezelnünk?) Köszönöm: Mikro

Kérdés

Cégünk bérmunkában gyermekruhákat varr osztrák partnerünknek. A kész ruhákat cégünk által bérelt tehergépjárművel szállítjuk ki Ausztriába. A megrendelő más magyarországi varrodákkal is dolgozik a többi varroda által elkészített ruhákat is mi szállítjuk ki a megrendelő kérésére. Kérdésem, hogy az osztrák megrendelő felé milyen számlát kell kiállítanunk. (A gépkocsi vezetője cégünk alkalmazottja.) Köszönettel K. Gabriella

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink