További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás: az Alkotmánybírósághoz fordult a Kúria

  • adozona.hu

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása ügyében a Kúria nemzetközi szerződésbe ütközés okán az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte – közölte a Kúria sajtótitkársága.

A felperes 2011. december 31. napjáig rokkantsági nyugdíjban részesült, amely rehabilitációs, majd rokkantsági ellátásként került folyósításra a korábbi 91 535 forintos összeg helyett 41 850 forint havi összegben. Az elsőfokú bíróság a társadalombiztosítási szervek határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a hatóságok az állapotjavulásra vonatkozó indokolás nélkül alkalmazták az Mmtv. 33/A § (1) bekezdését.

A Kúria a bírói kezdeményezést az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt 53080/13. számon folyamatban volt Nagy Béláné kontra Magyarország, a 8263/15. számú folyamatban volt Baczúr kontra Magyarország, valamint a 8271/15 számon folyamatban volt Lengyel kontra Magyarország ügyekben hozott ítéletek ismeretében és felhozott indokok figyelembevételével terjesztette elő.

Az EJEB az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkét a következők miatt találta megsértettnek: Nagy Béláné ügyében arra az álláspontra helyezkedett, hogy „az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke nem biztosít jogot valamely tulajdon megszerzéséhez, és meghatározott összegű nyugdíjhoz való jogot sem garantál”. Nem vitatta, hogy bizonyos körülmények fennállása esetére a társadalombiztosítási jogosultságok csökkenthetők, azonban ha a juttatás összege csökken vagy megvonásra kerül, akkor ez a javakba történő olyan beavatkozásnak minősülhet, amely „igazolást kíván” azaz  törvényes (vagy általános) célt kell szolgálnia. A nemzeti hatóságokra tartozik annak megítélése, hogy fennáll-e olyan közérdekű probléma, amely indokolja a javak békés élvezetébe történő beavatkozást, ugyanakkor az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke megköveteli, hogy ez a beavatkozás arányos legyen az elérni kívánt céllal. Megfelelő egyensúly hiányában az érintett személyre egyéni és túlzott teher hárul.

A Baczúr ügyben az EJEB fenntartotta és visszautalt Nagy Béláné ügyében hozott ítéletében foglaltakra azzal, hogy a kérelmező jövedelme hirtelen havi 41 850 forintra csökkent, amely összeg az irányadó időszakban a létminimum alig 60 százaléka. A vitatott szabályozás alkalmazása olyan helyzetet eredményezett, amelyben a szóban forgó érdekek között nem teremtettek tisztességes egyensúlyt – még ha e szabályozás célja a rokkantsági ellátások rendszerének ésszerűsítése révén a közpénzek védelme volt is, amely olyan jogos közérdek tárgya, amelynek érvényesítése során az állam széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik”. A kérelmezőnek járó ellátás tekintetében a vitatott időszakra alkalmazott korlátozások között nem állt fenn ésszerű arányossági kapcsolat, az állam e területen élvezett széles mérlegelési jogköre ellenére a kérelmezőnek túlzott egyéni terhet kellett viselnie, amely az Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikke szerinti jogai sérelmét jelentette.

A Lengyel kontra Magyarország ügyben az EJEB továbbra is fenntartotta a Nagy Béláné, valamint a Baczúr ügyben ügyben kifejtett álláspontját.

A Kúriának az EJEB döntések ismeretében az Alkotmánybíróság eljárását kellett kezdeményeznie, mert a nemzetközi jog (Egyezmény) sérelmének megszüntetésére kizárólag az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel. A Kúria az előtte folyamatban lévő perben a támadott rendelkezések alkalmazását nem mellőzheti, ugyanakkor az Egyezményt és az EJEB határozatait sem hagyhatja figyelmen kívül, mert a Kúria döntését az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésébe ütközés okán is Alaptörvény-sértővé tenné, ezért a Kúria indítványozta a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe, az Egyezmény Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkébe ütközésének vizsgálatát. Az Mmtv. hivatkozott rendelkezései és az Egyezmény ellentéte jogalkalmazói jogértelmezéssel történő feloldására a Kúria nem látott lehetőséget az Alaptörvény-sértő döntés által okozott jogsérelem kizárólag az Abtv. 25. § és 32. § (1)–(2) bekezdése által biztosított bírói kezdeményezés előterjesztésével hárítható el.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 17-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Pénztárgépbeütési kötelezettség

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Forditott áfás számlát ad ki az ügyfelem, aki őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X