Egészségkárosodáson alapuló rehabilitációs, rokkantsági ellátás összege

Megosztás Tetszik

A jelenlegi rokkantsági ellátórendszerben megállapítható rehabilitációs és rokkantsági ellátások nem minősülnek saját jogú nyugdíjnak, azok összegének kiszámítására vonatkozó szabályok is eltérnek a korábbi rokkantsági nyugdíjakra vonatkozó szabályoktól.

Mit kell átlagjövedelemnek tekinteni?

Átlagjövedelemként, főszabályként, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben – úgynevezett referencia időszakban – elért, 2020. július 1-jét megelőző időszakra pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra társadalombiztosítási járulék alapot képező jövedelmek napi átlagának 30-szorosát kell figyelembe venni. A főszabálytól eltérően, amennyiben az érintett személy a fent említett referencia időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, úgy abban az esetben havi átlagjövedelemként a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosát kell figyelembe venni. Ha az érintett személy azért nem rendelkezik az előírt 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben részesült, úgy abban az esetben – ha ez számára kedvezőbb – a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

A rehabilitációs, rokkantsági ellátások összege az érintett személy egészségi állapotától függően az előzőekben említett havi átlagjövedelem meghatározott százaléka. Az ellátások összegeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a jogszabályban rögzített minimum és maximum összeghatárokra is, melyek egy úgynevezett alapösszeg bizonyos százalékában vannak meghatározva. Az alapösszeg 2023. évi mértéke havi 129 860 forint, ezen alapösszeg évente a nyugdíjemelés mértékével kerül indexálásra.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből részletesen ismertetjük, hogy a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátás különböző kategóriáiban milyen összegek között mozog az egészségkárosodott személyek járandósága!