Tisztelt Szakértő! Van egy tiszta teljesítménybérrel foglalkoztatott munkavállaló, aki 4 órás foglalkoztatott. Azonban 4 órában nem éri el a 100 százalékos teljesítményt (nagyon lassan dolgozik), viszont marad a munkahelyén még plusz 2 órát.Érdeklődni szeretnék, hogy abban a plusz 2 órában elkészített árura meg kell-e fizetni a teljesítménybérét és a túlórapótlékát is? Köszönettel.
Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal foglalkoztat 7 cégből álló mezőgazdasági tevékenységű cégcsoport 32 főt. A munkáltatói feladatokat munkaszerződésben is rögzített kijelölt cég végzi (munkavállalókkal kapcsolatos bejelentés, módosítás, bevallás, bér- és járulékfizetés), havonta pedig a többi cég felé a teljesített munkaórák szerint továbbterheli a bér- és járulék költségeket. Így minden cégnél megjelenik a bér- és járulékköltség, de létszám nem tartozik hozzá. Hogyan kell számolni a statisztikai létszámot egyes cégeknél? A 2014. 01. 01-től érvényes „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” 26. oldal 3. pontjában „A munkaszerződésben ilyenkor meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A statisztikában a munkavállalót a munkabér-fizetési kötelezettséget teljesítő munkáltató létszámában kell figyelembe venni.” Fentiek alapján azzal kapcsolatban szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy a cégcsoport tagjai számíthatnak-e statisztikai állományi létszámot a megosztott bér- és járulékterhek arányában? A többmunkáltatós munkaszerződés lényegében egy technikai könnyítés a vállalatcsoportokra optimalizálva, azonban úgy érezzük, hogy a részletszabályai egyáltalán nem kidolgozottak. A lényeg, hogy egy teljes munkaidős munkaviszonyt osztanak meg a részes cégek egymás között, tehát ez alapján szerintünk az adott munkavállaló mindenhol részmunkaidőben van foglalkoztatva.Ennek a pályázatoknál is fontos szerepe lehet.
Adhat-e a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak ugyanakkora összegű lakáscélú támogatást, mint amennyi a munkabére? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek van egy 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja, akinek a nettó bére 40 000 forint. Az a kérdése, hogy adhat-e neki havonta 40 000 forint adómentes lakáscélú támogatást? Ha igen, milyen feltételekkel, van-e előírás a béren kívüli juttatásoknál a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Illetve mire kell figyelni a béren kívüli juttatások, cafetéria-rendszer kialakításánál az egyes munkavállalói csoportoknál; mindenkinek egyformán lehet csak biztosítani, vagy lehet-e ez az eszköze a motiválásnak, jutalmazásnak a dolgozók körében? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
A kft.-ben ügyvezetői minőségben van bejelentve 36-órás munkaviszony mellett, ezért a kft.-ben a tevékenységét nulla forint díjazás ellenében látta el. 2015. 03. 13-án a biztosított jogviszonya megszűnt, illetve 2015. 04. 13-án bejelentették 6 órás munkaviszonyra. 2015. 07. 01-től 8 órás munkaviszonyban dolgozik. Kérdésem: a nem biztosított időszakra, illetve a 6 órás munkaviszonyi időszakára köteles-e a kft. járulékot fizetni, a kft.-ben juttatásban nem részesült, illetve tagsági viszonya sincs a kft.-ben. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! 1954-ben született nő vagyok, 2012. 04. 01-től nyugdíjas ("nők 40 éves kedvezményes nyugdíja"). Egy éve a nyugdíj mellett, részmunkaidős állást vállaltam. Kérdésem: ha betöltöm a 63 év 183 napot, akkor az a közben szerzett szolgálati idő és befizetett járulék után kérhetem-e a nyugdíjam újbóli megállapítását? Köszönöm válaszukat. K. E.
Egy külföldi állampolgár egyszemélyes kft.-t alapított Magyarországon. Ausztriában heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amiről az A1-es nyomtatvány kikérése folyamatban van. Olyan létezhet, hogy heti 7 órára bejelenti magát a saját magyar kft.-jéhez munkaviszonyba? Ha ez nem lehetséges, milyen lehetőség van, hogy ne kelljen a havi minimumjárulékot fizetnie saját maga után?
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szociális otthonban foglalkoztatott részmunkidős dolgozó szabadságáról szeretnék kérdezni. Mivel állandó munkaidő van, a munkavállalók 12 órát dolgoznak egyszerre (havi munkaidőkeret van), de a munkaszerződésükben 40 órás munkahét van rögzítve. Ezen dolgozók szabadságát 8 órának számoljuk el. A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadságának kiadásakor 4 órát kell figyelembe venni, vagy pedig napokban kell számolni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm.
Az emberek zöme ilyenkor kezdi tervezgetni szabadságát. Kinek, hány nap jár, hogyan kell és lehet kiadni, igényelni, megszakítani, mi a helyzet részmunkaidő, nyugdíjas munkavállaló, cégleállás esetén? Kérdés-felelet formájában gyűjtöttük össze a szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Kft. régi alkalmazottja 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a társaságban. Az alkalmazott fizetés nélküli szabadságon van 1,5 éves gyermeke nevelése céljából. A társaság üzletében vasárnapi nyitva tartás alatt dolgozhat-e, és ha igen, milyen járulékok terhelik a munkavégzést. (Részmunkaidős foglalkoztatásra vagy alkalmi munkavállalásra gondoltunk.) Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Május 01-jével egy munkavállalót foglalkoztatunk, havi 12 órában, (heti 3 óra), foglalkozási viszonya részmunkaidős munkaviszony, többes jogviszony. Foglalkoztatását kötetlen munkarendben gondoltuk. Ha a teljes munkaidőre jutó éves, arányosított alapszabadsága 13, életkor utáni 7 nap, hogyan számolom ki a heti 3 órában foglalkoztatott munkavállalónak járó szabadságot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes kft. többségi magánszemély tulajdonosa kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Emellett személyesen is közreműködne a cég tevékenységében változó időben. A személyes közreműködést is munkaviszony alapján szeretné végezni. Azt már tudom, hogy egy társaság egy magánszeméllyel csak egy munkaszerződést köthet, és ebbe a munkaszerződésbe kell belefoglalni és részletesen felsorolni a végzett munkákat. A napi 2 órába az ügyvezetés mellett beleférne a személyes közreműködés ideje is. Kérdésem, hogy egy tag, aki nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal, 2 órás munkaviszony keretében elláthatja-e egyben az ügyvezetést és a személyes közreműködést is a megfelelően megfogalmazott munkaszerződés alapján? Ha igen, a 15T1041 adatlapon FEOR számként mit tüntetek fel, a vezetői tisztséget avagy a személyes közreműködés során végzett munkakört? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Nyugdíjkorhatárt elért, de 100 százalékos rokkant nyugdíjas milyen feltételek mellett dolgozhat? Köthető-e vele 30 000 forintos megbízási szerződés részmunkaidőben? Ha igen, milyen járulékfizetés keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Kiemelt ápolási díjban részesülök. Azt olvastam, hogy ez az időszak nem számít bele a "nők 40" című nyugdíjba vonulási lehetőségbe. Kérdésem az lenne: van lehetőség járulékbefizetésre, hogy egyenértékű legyek a teljes munkaviszonyban lévőkkel? A végcél az lenne, hogy beleszámítson ez az időszak is hamarabb, mint a 65 éves kor. Vagy egy kétórás bejelentett munka megoldás lehet? Mi lehet a megoldás? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték