Tisztelt Szakértő! Egy alkalmazott 1 héten 3 munkanapot dolgozik, napi 8 órában (8-16 óra között), a munkáltató kérésének megfelelően. A többi két napon nem dolgozik. Az éves szabadsága 30 nap. Csökken-e a kiadható szabadság mértéke? Lehetséges-e egyátalán így foglalkoztatni a dolgozót? Válaszát köszönöm!
Dolgozó 2014. 10. 15-étől részmunkaidős munkaviszonyban áll 2015. 04. 01-jén szül, előtte 2014. 09. 01. - 2014. 10. 14-ig megbízással volt biztosított, 2013. 12. 09. - 2014. 04. 25. között társas vállalkozóként volt,biztosított. 1999. 08. 05-étől főállású munkaviszonya van, melyben 2013. 10. 21-étől fizetés nélküli szabadságon van Kaphat-e csedet vagy gyedre jogosult tud lenni?
Gyesen lévő részmunkaidős jogviszonnyal rendelkező dolgozónkat – aki fizetés nélküli szabadságon van – a gyes alatt, a gyermek 1 éves kora után megbízási szerződés keretében esetenként foglalkoztathatjuk-e ugyanabban a munkakörben (fordító), mint amire a részmunkaidős szerződése vonatkozik, mivel folyamatos munkával nem tudjuk ellátni, és a munkát az otthonában végzi el? Hogyan kell bejelenteni, ha a havi megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát, gyes melletti munkavégzésnek számít? Köszönettel: B. L.
Tisztelt Szakértők! Adható-e adómentes lakáscélú támogatás (hitel törlesztőrészletének megfizetésére) abban az esetben, ha a támogatott személy a cég ügyvezetője, s egyben résztulajdonosa, heti 36 órát meghaladó munkaviszonya máshol van, az adott (saját) cégnél heti 2 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Figyelembe kell-e venni a támogatás juttatásánál a munkabérét, illetőleg az a saját cégénél bejelentett munkaóráit, vagy nála is a maximum 5 millió forint, illetőleg a 30 százalékos érték a mérvadó? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egy bt.-ben mind a kültag, mind a beltag ügyvezetői státuszban van. A kültagnak azonban nincs 36 órát elérő munkaviszonya, csak a beltagnak. Ebben az esetben a kültagnak minimumjárulékot kell fizetni, mert a Tbj. az ügyvezető tagot is társas vállalkozónak minősíti. Ugyanakkor, ha a kültag a legfőbb szerv felhatalmazása alapján cégvezetőként látná el a funkcióját, akkor azt kizárólag munkaviszonyban tehetné (az ügyvezetőnek alárendelve), azonban ez a munkaviszony részmunkaidő is lehetne, ezáltal jelentős összegű járulékot lehetne megspórolni. Helytálló-e az elgondolásom? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi munkaügyi és tb-kérdésben kérném a segítségüket. Adott egy gazdasági társaság (kft.), ahol az egyik tag kizárólag ügyvezetőként tevékenykedik. A kérdés az, hogy ha napi kétórás munkaidőben látja el a tevékenységet, akkor ez minek tekinthető: részmunkaidőnek vagy napi 8 óránál rövidebb teljes munkaidőnek? Előbbi esetben ugyanis arányosan is adható a minimálbér fizetésként, s ezzel, ha jól gondolom, nem szükséges a minimálbér után megfizetni a járulékokat, hiszen nem minősül társas vállalkozónak a munkaviszonyos ügyvezető. Úgy tudom, hogy az adott munkakörre irányadó teljes munkaidőhöz képest kell meghatározni a részmunkaidőt. De, ha csak egy ügyvezető dolgozik napi 2 órában, akkor ott mi tekinthető teljes munkaidőnek? Akár a napi 2 óra is, s akkor nem lehet arányosan csökkentve munkabért megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Van egy tiszta teljesítménybérrel foglalkoztatott munkavállaló, aki 4 órás foglalkoztatott. Azonban 4 órában nem éri el a 100 százalékos teljesítményt (nagyon lassan dolgozik), viszont marad a munkahelyén még plusz 2 órát.Érdeklődni szeretnék, hogy abban a plusz 2 órában elkészített árura meg kell-e fizetni a teljesítménybérét és a túlórapótlékát is? Köszönettel.
Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal foglalkoztat 7 cégből álló mezőgazdasági tevékenységű cégcsoport 32 főt. A munkáltatói feladatokat munkaszerződésben is rögzített kijelölt cég végzi (munkavállalókkal kapcsolatos bejelentés, módosítás, bevallás, bér- és járulékfizetés), havonta pedig a többi cég felé a teljesített munkaórák szerint továbbterheli a bér- és járulék költségeket. Így minden cégnél megjelenik a bér- és járulékköltség, de létszám nem tartozik hozzá. Hogyan kell számolni a statisztikai létszámot egyes cégeknél? A 2014. 01. 01-től érvényes „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” 26. oldal 3. pontjában „A munkaszerződésben ilyenkor meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A statisztikában a munkavállalót a munkabér-fizetési kötelezettséget teljesítő munkáltató létszámában kell figyelembe venni.” Fentiek alapján azzal kapcsolatban szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy a cégcsoport tagjai számíthatnak-e statisztikai állományi létszámot a megosztott bér- és járulékterhek arányában? A többmunkáltatós munkaszerződés lényegében egy technikai könnyítés a vállalatcsoportokra optimalizálva, azonban úgy érezzük, hogy a részletszabályai egyáltalán nem kidolgozottak. A lényeg, hogy egy teljes munkaidős munkaviszonyt osztanak meg a részes cégek egymás között, tehát ez alapján szerintünk az adott munkavállaló mindenhol részmunkaidőben van foglalkoztatva.Ennek a pályázatoknál is fontos szerepe lehet.
Adhat-e a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak ugyanakkora összegű lakáscélú támogatást, mint amennyi a munkabére? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek van egy 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja, akinek a nettó bére 40 000 forint. Az a kérdése, hogy adhat-e neki havonta 40 000 forint adómentes lakáscélú támogatást? Ha igen, milyen feltételekkel, van-e előírás a béren kívüli juttatásoknál a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Illetve mire kell figyelni a béren kívüli juttatások, cafetéria-rendszer kialakításánál az egyes munkavállalói csoportoknál; mindenkinek egyformán lehet csak biztosítani, vagy lehet-e ez az eszköze a motiválásnak, jutalmazásnak a dolgozók körében? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
A kft.-ben ügyvezetői minőségben van bejelentve 36-órás munkaviszony mellett, ezért a kft.-ben a tevékenységét nulla forint díjazás ellenében látta el. 2015. 03. 13-án a biztosított jogviszonya megszűnt, illetve 2015. 04. 13-án bejelentették 6 órás munkaviszonyra. 2015. 07. 01-től 8 órás munkaviszonyban dolgozik. Kérdésem: a nem biztosított időszakra, illetve a 6 órás munkaviszonyi időszakára köteles-e a kft. járulékot fizetni, a kft.-ben juttatásban nem részesült, illetve tagsági viszonya sincs a kft.-ben. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! 1954-ben született nő vagyok, 2012. 04. 01-től nyugdíjas ("nők 40 éves kedvezményes nyugdíja"). Egy éve a nyugdíj mellett, részmunkaidős állást vállaltam. Kérdésem: ha betöltöm a 63 év 183 napot, akkor az a közben szerzett szolgálati idő és befizetett járulék után kérhetem-e a nyugdíjam újbóli megállapítását? Köszönöm válaszukat. K. E.
Egy külföldi állampolgár egyszemélyes kft.-t alapított Magyarországon. Ausztriában heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amiről az A1-es nyomtatvány kikérése folyamatban van. Olyan létezhet, hogy heti 7 órára bejelenti magát a saját magyar kft.-jéhez munkaviszonyba? Ha ez nem lehetséges, milyen lehetőség van, hogy ne kelljen a havi minimumjárulékot fizetnie saját maga után?
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben a SZÉP-kártyánál a törvényben egyértelműen olvasható, hogy a munkavállaló kedvezményesen csak 450 000 forint értékben kaphat juttatást (több juttatótól származóan). Azonban az Erzsébet-utalványra ilyen feltételt nem találtam a törvényben. Abban az esetben, ha egy munkavállaló két kapcsolt vállalkozásban dolgozik 4-4 órában, akkor mind a két munkáltatótól megkaphatja kedvezményesen (tehát 35,7 százalékos adóteherrel) az Erzsébet-utalványt havi 8 000 forint értékben? Azaz havonta kétszer 8 000 forint Erzsébet-utalványt? Feltételezve, hogy betartják az éves 200 000 forintos és 450 000 forintos keretszabályt, illetve az arányosítást. Tisztelettel és köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szociális otthonban foglalkoztatott részmunkidős dolgozó szabadságáról szeretnék kérdezni. Mivel állandó munkaidő van, a munkavállalók 12 órát dolgoznak egyszerre (havi munkaidőkeret van), de a munkaszerződésükben 40 órás munkahét van rögzítve. Ezen dolgozók szabadságát 8 órának számoljuk el. A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadságának kiadásakor 4 órát kell figyelembe venni, vagy pedig napokban kell számolni a szabadságát? Válaszát előre is köszönöm.
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték