Tisztelt Szakértő! Május 01-jével egy munkavállalót foglalkoztatunk, havi 12 órában, (heti 3 óra), foglalkozási viszonya részmunkaidős munkaviszony, többes jogviszony. Foglalkoztatását kötetlen munkarendben gondoltuk. Ha a teljes munkaidőre jutó éves, arányosított alapszabadsága 13, életkor utáni 7 nap, hogyan számolom ki a heti 3 órában foglalkoztatott munkavállalónak járó szabadságot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes kft. többségi magánszemély tulajdonosa kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Emellett személyesen is közreműködne a cég tevékenységében változó időben. A személyes közreműködést is munkaviszony alapján szeretné végezni. Azt már tudom, hogy egy társaság egy magánszeméllyel csak egy munkaszerződést köthet, és ebbe a munkaszerződésbe kell belefoglalni és részletesen felsorolni a végzett munkákat. A napi 2 órába az ügyvezetés mellett beleférne a személyes közreműködés ideje is. Kérdésem, hogy egy tag, aki nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal, 2 órás munkaviszony keretében elláthatja-e egyben az ügyvezetést és a személyes közreműködést is a megfelelően megfogalmazott munkaszerződés alapján? Ha igen, a 15T1041 adatlapon FEOR számként mit tüntetek fel, a vezetői tisztséget avagy a személyes közreműködés során végzett munkakört? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Nyugdíjkorhatárt elért, de 100 százalékos rokkant nyugdíjas milyen feltételek mellett dolgozhat? Köthető-e vele 30 000 forintos megbízási szerződés részmunkaidőben? Ha igen, milyen járulékfizetés keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Kiemelt ápolási díjban részesülök. Azt olvastam, hogy ez az időszak nem számít bele a "nők 40" című nyugdíjba vonulási lehetőségbe. Kérdésem az lenne: van lehetőség járulékbefizetésre, hogy egyenértékű legyek a teljes munkaviszonyban lévőkkel? A végcél az lenne, hogy beleszámítson ez az időszak is hamarabb, mint a 65 éves kor. Vagy egy kétórás bejelentett munka megoldás lehet? Mi lehet a megoldás? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. heti 20 órában jelentette be az alkalmazottját. Most a felek közös megegyezéssel a munkaviszonyt megszüntetik. Mennyi szabadság jár a dolgozónak? A munkáltató véleménye az, hogy az 50 éves alkalmazottnak nem évi 30 nap, hanem évi 15 nap jár, mivel a munkavállaló csak részmunkaidőben dolgozik. Kell-e ebben az esetben felmondási időt is figyelembe venni? A dolgozó 2011. 08. 11-től dolgozik a bt.-ben. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésben szeretném a tanácsát kérni! 1. Családi kft.-ben, 4 órára bejelentett édesanyám, munkaidőkeretben dolgozhat-e az üzletünk nyitva tartásával egyezően, napi 8 órát? 2. Vonatkozik-e a részmunkaidős státuszra a családtagok hosszabb munkaideje ugyanazért a díjazásért (készenlét jellegű munkaviszony)? Ha vonatkozik a részmunkaidőre is a hosszabb munkaidő, akkor négyórás családtagnak mennyivel lehet hosszabb a munkaideje? Válaszát előre is köszönöm! Adélka
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. szerint van-e lehetőség arra, hogy egy bt. beltagja az ügyvezetést és a személyes közreműködést kettős munkaviszonyban, részmunkaidőben lássa el? Üdvözlettel, várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy egy kft. (kis tulajdoni hányaddal rendelkező) tulajdonosa a cégvezető, de a társasági szerződés és a cégbírósági végzés szerint nem az ügyvezető igazgató, viszont "képviselő", akkor elláthatja-e a munkáját részmunkaidős munkaviszonyban? Nincs mellette heti 36 órás jogviszonya. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kis forgalmú, kereskedő kft. magánszemély tagja ügyvezető a kft.-ben, és a társaság tevékenységében is egyedül részt vesz. Végezhető-e mindkét tevékenység munkaviszonyban RÉSZMUNKAIDŐBEN például heti 10-10 órában? A társasági szerződésben az van, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban látja el. Ezt milyen kóddal és feorral jelentsük a T1041-en? Ha dolgozik is a cégben, megteheti, hogy mint alkalmazott, munkaviszonyban szintén heti 10 órában, mint kereskedő dolgozik? Ezt szintén milyen kóddal és feorral teheti meg? Továbbá, ha a bérezése 30 ezer az egyik, és 35 ezer forint a másik munkaviszonyból, akkor mi után kell a járulékot fizetni? A társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér és járulékalap után, vagy a 30 és a 35 ezer forint után? Köszönöm a segítségüket!
Több tulajdonos közül a kft. ügyvezetését az egyik tag látja el. Ugyanez e tag a kft. tevékenységében is részt vesz. Köthet-e alkalmazotti szerződést e kft.-vel mint például pultos, az ügyvezetésért pedig nem vesz fel járandóságot. Jár-e részére az 55 év felettieknek járó járulékkedvezmény? Nincs máshol munkaviszonya és nem is nappali tagozatos tanuló. Ha a kft.-nél kevesebb a munka és elég a napi 4 óra munkavégzés, akkor lehet-e munkaszerződés 4 órára szóló? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja (nem ügyvezető) napi 2 órás munkaviszonyban tevékenykedik a társaságban. A társaság könyvelője azt állítja, hogy a bruttó 31 000 forintos bére után 37 058 forint szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli, amely a 122 000 forintos garantált bérminimum 112,5 százalékának a 27 százaléka. Jól jár el a bérszámfejtő? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy nem működő bt. beltagja máshol nem biztosított, a vállalkozásában semmilyen tevékenység nem zajlik már évek óta. Neki, mint főállású társas vállalkozó ügyvezetőnek kötelező-e a minimálbér vagy garantált bérminimum után fizetnie a havi járulékokat, vagy lehet kevesebb a munkaideje? Be lehet-e jelenteni például heti 5 órás munkavégzésre (bár valójában ennyit sem dolgozik), ami után megfizetné a járulékokat? Ha ezt meg lehet tenni, akkor munkaviszonyban kell állnia, vagy megbízási jogviszonyban? Nagyon köszönöm a segítségét előre is!
Mennyi lehet a napi és a heti munkaidő maximuma? Milyen következményekkel jár a részmunkaidő? Mire kell ügyelni a behívásos munkaviszonynál? Összefoglaltuk a munkaidőre vonatkozó legfontosabb szabályokat, utalva a munkaidő-beosztási előírásokra.
Így növelhető a nyugdíj cikkhez kérdés. technológia 2015. 02 11., 14:07 A cikk 3. bekezdése szerint a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását a nyugdíjasként történt foglalkoztatása naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelem egy tizenketted részének 0.5 %-ával kapcsolatban a kérdésem, hogy időarányosan számítandó-e az 1/12-ed rész, például, ha nyugdíjas munkavállalónak havi 16 óra munkaidőre 20 000 forintos munkabérre vonatkozik a szerződése, akkor időarányosan a 20 000 forintot 16 órára számítják-e? Kérnénk válaszát a feltett kérdésre. lensan
Tisztelt Szakértő! Tanácsot szeretnék kérni Önöktől, hogy az alább levezetett munkaviszony alapján jogosult leszek-e a pénzbeli ellátásokra (pontosan csedre és gyedre)? 1. 2013.09.01-2014.04.01. 8 órás munkaviszonyban voltam. Bruttó bérem: minimálbér volt (munkaviszony megszűnt). 2. 2014.06.01-2014.06.30. 8 órás munkaviszony egy másik cégnél. Bruttó bérem: minimálbér. A munkaviszony megszűnt. 3. 2014.12.01-2015.01.31. munkaviszonyban dolgoztam egy harmadik cégnél részmunkaidőben, 2 óra/nap. Bruttó bérem: minimálbér arányos része. Munkaviszony megszűnt. 4. 2015.01.01-től munkaviszonyban dolgozom egy cégnél. Bruttó bérem: minimálbér, 8 órás munkaviszony. Táppénze egészen a kisbaba születéséig nem szándékozom elmenni. A mostani munkaviszonyom a gyerek születéséig nem fog megszűnni. Várható szülési idő: 2015.08. hó. Harmadik gyermeket fogok szülni. Az első gyermekem 7 éves, a második gyermekem 6 éves. Jogosult leszek-e csedre és gyedre? Ha igen, akkor milyen jövedelem alapján fogja az OEP megállapítani a pénzbeli járandóságomat? Mennyire befolyásolja a pénzbeli ellátás megállapítását a részmunkaidős munkaviszony? Köszönettel!
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték