Tisztelt Szakértő! Jelenleg részmunkaidőben dolgozom könyveléssel foglalkozó cégnél, nemrég sikerült megszereznem a mérlegképes könyvelői képesítést. A regisztrációhoz hároméves gyakorlatot kell igazolni, ha jól tudom. Kérdésem arra vonatkozna, hogy ezt a gyakorlatot részmunkaidős alkalmazásban is leigazolhatják nekem, vagy csak teljes munkaidős állásban? Válaszát előre is köszönöm! Gombosné Szűr Veronika
Tisztelt Szakértő! Azonos című kérdésemre adott válaszát köszönöm! Egy dolog továbbra sem világos számomra: ha úgy döntünk, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napra adjuk ki a szabadságot, így órában tartjuk nyilván, akkor, ha a munkavállaló heti 4 órás munkaviszonyban van: a. eset heti 1-szer 4 óra szerdán b. eset heti 2-szer 2 óra kedden és szerdán, és évi 21 nap szabadsága van, akkor ez mennyi órában kifejezve? Nem gondolnám, hogy 8-cal kellene szorozni. És, ha nem a beosztása szerinti napra adom ki szabadságot, hanem egyéb munkanapokra, akkor aki napi 2 órában van, annak 2 órára eső távolléti díjjal, aki napi 4 órában van, annak a 4 órára eső távolléti díjjal? Mert mindketten heti 4 órát dolgoznak, de más beosztással, és így aki 2 órában van, kevesebbet kap szabadságra. Remélem, érthetően megfogalmaztam a problémát. Előre is nagyon köszönöm, nem szeretnék senkit megkárosítani.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg napi 8 órás munkaviszonyom mellett van egy egyszemélyes kft.-m. Februártól viszont már csak napi 6 órás munkaviszonyom lesz. Van-e lehetőségem a kft.-ben bejelenteni magamat napi 2 órás munkaviszonyra (ügyvezetést és személyes közreműködést is végeznék)? Ha nincs, akkor más jogviszonyban be kell-e jelentkeznem, hogy meglegyen a heti 36 órát meghaladó jogviszonyom (ennek egy munkaviszonyból kell összejönni, vagy lehet több különböző is)? Esetleg érdemes lenne a társasági szerződést módosítani egy új tag felvételével? Ha igen, akkor van jelentősége a tagok tulajdoni részarányának? Köszönettel: Hartai Zoltán
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következőkben. Adott egy munkavállaló, akinek volt egy határozott idejű munkaviszonya: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-től a mai napig folyamatosan dolgozik. 10. 31-ig 183 ezer forint bruttó bére volt, majd november 1-jétől négy órában dolgozott 61 ezer forintért. Januártól ismét dolgozhatna magasabb óraszámban, illetve vállalkozást is indíthatna. Amennyiben visszaváltoztatnánk az óraszámát nyolc órásra, 183 ezer forint bruttó fizetésért, és mellette egyéni vállalkozó is lenne, ahonnan kivenné a vállalkozói kivétet, és a szakmás bér után megfizetné a járulékokat, akkor, amikor keresőképtelen lenne, járna-e neki táppénz mindkét jogviszonya után? Mi van akkor, ha már februártól keresőképtelen lesz? Jár-e neki táppénz, ha igen, meddig? Mi lesz a táppénz mértéke? A táppénznek van-e maximuma? Mi lesz ebben az esetben a csed alapja? Van-e a csednek maximuma? Mindkét jogviszonya után megkaphatja a csedet és a táppénzt? Köszönettel várom válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy annak a munkavállalónak miként kell kiadni a szabadságot, akit heti 6 órában foglalkoztatnak? Tudjuk, hogy a szabadság nem függ az óraszámtól, de az esetében szinte minden nap szabadság lenne. Ha valakinek 21 nap jár egy évben, és tegyük fel, hogy napi 2 órában dolgozik, akkor neki 42 óra szabadság jár, és a beosztása szerint kiadjuk. De a jelen esetben napra bontott óraszám nem állapítható meg, így nem tudjuk, hogy a 21 nap miként adható ki? Vagy kiadjuk azokra a napokra, amikor nem dolgozik, de akkor hány órát számolunk el azokra a napokra? 8 órát? Keresete bruttó 60 000 forint. 24 órát dolgozik egy hónapban vagy 30-at attól függ, hogyan néz ki az adott hónap. Megköszönném, ha levezetnék, mert ez elég kusza számunkra. Válaszukat előre is köszönöm!
Sokak számára nem egyértelmű, hogy a részmunkaidős munkavállalók szabadságát miként kell számítani, illetve esetükben mi a szabadság kiadásának rendje.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben tagi jogviszonyban álló vezető tisztségviselőt (személyesen közreműködik) társasvállalkozóként napi 8 órás jogviszonyban bérszámfejtünk. Egy iskolában van ezenkívül napi 4 órás munkajogviszonya. Kérdésünk, hogy az utána fizetendő járulékminimum szempontjából elegendő lenne-e, ha a kft.-ben is csak 4 órás jogviszonyra lenne bejelentve? "Összeszámítható"-e a két 4 órás bejelentés. Az új Ptk. szerinti változások miatt munkaviszonyosra kell módosítani a társas vállalkozói jogviszonyát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Tájékoztatást szeretnék kérni részmunkaidős foglalkoztatás esetén a szolgálati idő figyelembe vételéről. Több helyen is megpróbáltam informálódni, de ellentmondásos információkat kaptam. Például heti 20 órás munkaviszony, 61 ezer forint bruttó havi bér esetén hogyan veszik figyelembe a nyugdíj összegét, illetve a nyugellátásra jogosító szolgálati időt? Köszönöm szíves tájékoztatásukat.
Új munkaviszonyt kell létesíteni, vagy a meglévő szerződést kell módosítani, ha a gyedről visszatérő munkavállaló részmunkaidőben dolgozna, s hogyan történik a szülési szabadság idején felhalmozódott szabadság kiadása? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Hiába érezzük, hogy bizonyos éveink duplán számítanak, a nyugdíjra készülve bizony szembesülnünk kell vele, hogy vannak olyan évek, amelyek még csak egyet sem érnek. Mások viszont igen, megint mások: is-is. Hogy is van ez? Winkler Róbert nyugdíjszakértő megmondja.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaságot kívánunk létrehozni. A családi gazdálkodás leendő vezetője egy egyéb tevékenységet folytató kft. ügyvezetője részmunkaidőben, egy másik, mezőgazdasággal foglalkozó kft.-ben pedig főállású alkalmazott, s ő lenne a 8 órás foglalkoztatott. Megteheti-e, hogy a családi gazdaságban 8 órás foglalkoztatás mellett részmunkaidőben marad a kft. ügyvezetője és a mezőgazdasági kft.-ben pedig részmunkaidős alkalmazott lesz? Az 50 százalékos arány számítása során a kistermelői költségátalányt, a 40 százalékot le kell-e vonni a bevételből a költségeken kívül, ha a bevétel a 8 millió forintot nem éri el, és tételes költségelszámolást választott a családi gazdaság minden tagja. Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Miklós Istvánné
Következő kérdéseim lennének: 1. Ha valaki 2, 4, illetve 6 órában dolgozik, akkor ezek az évek hogyan számítanak? Egy naptári év egy évnek? A törvényben hol találom? A nők 40 éves munkaviszony miatti nyugdíjba vonulása miatt kérdezem. 2. Ha egy őstermelő éves bevétele minimális, körülbelül 600 ezer forint, ez után fizeti a törvényben előírt kötelezettséget, akkor az éveit hogyan számolják? Egy év egy évet jelent a szolgálati időnél?
A gyeden lévő munkavállaló visszajön dolgozni gyed mellett. Eddig 8 órás munkaviszonyban volt. Most 4 órában jönne vissza. Kérdésem: új munkaviszonyt kell létesíteni, vagy a meglévő munkaviszonyát kell 4 órásra módosítani? Ha módosítjuk a munkaviszonyát 4 órásra, hogyan történik a szülési szabadság alatti szabadságok kiadása, hiszen jelenleg 4 órás, a szabadsága pedig 8 órás munkaviszonyban keletkezett? Vagy ezt külön jogviszonyként kellene kezelni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnál többen dolgoznak különböző heti óraszámokban. Egy dolgozó kap csak rendszeresen béren kívüli juttatást, aki teljes munkaidőben dolgozik. A munkáltató a vállalkozás két dolgozójának lakáscélú támogatást adna. Felmerült kérdésként, hogy a teljes munkaidős dolgozó mellett részesülhet-e ugyanolyan összegű támogatásban egy részmunkaidős dolgozó is? A többi dolgozónak is "kötelező" támogatást adni, vagy lehetséges, hogy csak ketten kapnak? Válaszát előre is köszönöm!
Kérdésem, hogy, ha egy dolgozót alkalmi munkavállalóként foglalkoztat egy munkaadó, van-e annak valamilyen – elsősorban adójogi – korlátja, hogy, ha eléri az évi 90 napot, akkor a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa tovább, ha szüksége van a dolgozóra?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték