Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünknél egy új munkavállalóval havi 2 órás munkaviszonyra kötöttek szerződést. A T1041-es nyomtatványon hogyan tudom bejelenteni, ha a heti átlag 0,46 órára jön ki? A program nem tudja kezelni a tizedest. Válaszukat előre is köszönjük.
Egy édesanya részmunkaidős munkát vállalna gyes mellett saját cégnél vagy másutt. Milyen járulékterhekkel kell számolnia? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője napi 2 órában is elláthatja-e a tevékenységét? Várom szíves válaszukat!
Tisztelt Winkler Róbert! Az Így hat a nyugdajra az arányos szolgálati idő című cikk témája alapján szeretném a véleményét kérni. Befolyásolja-e a nyugdíjszámítást, ha egy foglalkoztatott, részmunkaidőben (heti 20 órásként) kap 150 ezer forint bruttó fizetést vagy teljes munkaidősként (heti 40 órásként) kap ugyanennyit? Illetve kérdésem még, hogy mindig a "sima" minimálbérhez történik a viszonyítás, vagy van olyan szituáció, amikor a garantált minimálbérhez való viszonyosítás történik? Köszönettel: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Az olvasottak alapján úgy értelmezem, hogy a rehabilitációs kártya és a kártyával rendelkező személynek folyósított rehabilitációs járadék nem szorosan összefüggő dolog, ami a munkavállalást illeti. Ezzel kapcsolatban a kérdésem a következő: rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, amennyiben lemond a járadékáról, alkalmazható-e 4 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve ebben az esetben is figyelembe vehetjük-e, mint megváltozott munkaképességű személyt? Továbbá a szociális hozzájárulási kedvezmény jár-e, ha például 8 órában foglalkoztatjuk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy alkalmazott 1 héten 3 munkanapot dolgozik, napi 8 órában (8-16 óra között), a munkáltató kérésének megfelelően. A többi két napon nem dolgozik. Az éves szabadsága 30 nap. Csökken-e a kiadható szabadság mértéke? Lehetséges-e egyátalán így foglalkoztatni a dolgozót? Válaszát köszönöm!
Dolgozó 2014. 10. 15-étől részmunkaidős munkaviszonyban áll 2015. 04. 01-jén szül, előtte 2014. 09. 01. - 2014. 10. 14-ig megbízással volt biztosított, 2013. 12. 09. - 2014. 04. 25. között társas vállalkozóként volt,biztosított. 1999. 08. 05-étől főállású munkaviszonya van, melyben 2013. 10. 21-étől fizetés nélküli szabadságon van Kaphat-e csedet vagy gyedre jogosult tud lenni?
Gyesen lévő részmunkaidős jogviszonnyal rendelkező dolgozónkat – aki fizetés nélküli szabadságon van – a gyes alatt, a gyermek 1 éves kora után megbízási szerződés keretében esetenként foglalkoztathatjuk-e ugyanabban a munkakörben (fordító), mint amire a részmunkaidős szerződése vonatkozik, mivel folyamatos munkával nem tudjuk ellátni, és a munkát az otthonában végzi el? Hogyan kell bejelenteni, ha a havi megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát, gyes melletti munkavégzésnek számít? Köszönettel: B. L.
Tisztelt Szakértők! Adható-e adómentes lakáscélú támogatás (hitel törlesztőrészletének megfizetésére) abban az esetben, ha a támogatott személy a cég ügyvezetője, s egyben résztulajdonosa, heti 36 órát meghaladó munkaviszonya máshol van, az adott (saját) cégnél heti 2 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Figyelembe kell-e venni a támogatás juttatásánál a munkabérét, illetőleg az a saját cégénél bejelentett munkaóráit, vagy nála is a maximum 5 millió forint, illetőleg a 30 százalékos érték a mérvadó? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egy bt.-ben mind a kültag, mind a beltag ügyvezetői státuszban van. A kültagnak azonban nincs 36 órát elérő munkaviszonya, csak a beltagnak. Ebben az esetben a kültagnak minimumjárulékot kell fizetni, mert a Tbj. az ügyvezető tagot is társas vállalkozónak minősíti. Ugyanakkor, ha a kültag a legfőbb szerv felhatalmazása alapján cégvezetőként látná el a funkcióját, akkor azt kizárólag munkaviszonyban tehetné (az ügyvezetőnek alárendelve), azonban ez a munkaviszony részmunkaidő is lehetne, ezáltal jelentős összegű járulékot lehetne megspórolni. Helytálló-e az elgondolásom? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi munkaügyi és tb-kérdésben kérném a segítségüket. Adott egy gazdasági társaság (kft.), ahol az egyik tag kizárólag ügyvezetőként tevékenykedik. A kérdés az, hogy ha napi kétórás munkaidőben látja el a tevékenységet, akkor ez minek tekinthető: részmunkaidőnek vagy napi 8 óránál rövidebb teljes munkaidőnek? Előbbi esetben ugyanis arányosan is adható a minimálbér fizetésként, s ezzel, ha jól gondolom, nem szükséges a minimálbér után megfizetni a járulékokat, hiszen nem minősül társas vállalkozónak a munkaviszonyos ügyvezető. Úgy tudom, hogy az adott munkakörre irányadó teljes munkaidőhöz képest kell meghatározni a részmunkaidőt. De, ha csak egy ügyvezető dolgozik napi 2 órában, akkor ott mi tekinthető teljes munkaidőnek? Akár a napi 2 óra is, s akkor nem lehet arányosan csökkentve munkabért megállapítani?
Tisztelt Szakértő! Van egy tiszta teljesítménybérrel foglalkoztatott munkavállaló, aki 4 órás foglalkoztatott. Azonban 4 órában nem éri el a 100 százalékos teljesítményt (nagyon lassan dolgozik), viszont marad a munkahelyén még plusz 2 órát.Érdeklődni szeretnék, hogy abban a plusz 2 órában elkészített árura meg kell-e fizetni a teljesítménybérét és a túlórapótlékát is? Köszönettel.
Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal foglalkoztat 7 cégből álló mezőgazdasági tevékenységű cégcsoport 32 főt. A munkáltatói feladatokat munkaszerződésben is rögzített kijelölt cég végzi (munkavállalókkal kapcsolatos bejelentés, módosítás, bevallás, bér- és járulékfizetés), havonta pedig a többi cég felé a teljesített munkaórák szerint továbbterheli a bér- és járulék költségeket. Így minden cégnél megjelenik a bér- és járulékköltség, de létszám nem tartozik hozzá. Hogyan kell számolni a statisztikai létszámot egyes cégeknél? A 2014. 01. 01-től érvényes „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” 26. oldal 3. pontjában „A munkaszerződésben ilyenkor meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A statisztikában a munkavállalót a munkabér-fizetési kötelezettséget teljesítő munkáltató létszámában kell figyelembe venni.” Fentiek alapján azzal kapcsolatban szeretnénk kérni állásfoglalást, hogy a cégcsoport tagjai számíthatnak-e statisztikai állományi létszámot a megosztott bér- és járulékterhek arányában? A többmunkáltatós munkaszerződés lényegében egy technikai könnyítés a vállalatcsoportokra optimalizálva, azonban úgy érezzük, hogy a részletszabályai egyáltalán nem kidolgozottak. A lényeg, hogy egy teljes munkaidős munkaviszonyt osztanak meg a részes cégek egymás között, tehát ez alapján szerintünk az adott munkavállaló mindenhol részmunkaidőben van foglalkoztatva.Ennek a pályázatoknál is fontos szerepe lehet.
Adhat-e a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak ugyanakkora összegű lakáscélú támogatást, mint amennyi a munkabére? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek van egy 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja, akinek a nettó bére 40 000 forint. Az a kérdése, hogy adhat-e neki havonta 40 000 forint adómentes lakáscélú támogatást? Ha igen, milyen feltételekkel, van-e előírás a béren kívüli juttatásoknál a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Illetve mire kell figyelni a béren kívüli juttatások, cafetéria-rendszer kialakításánál az egyes munkavállalói csoportoknál; mindenkinek egyformán lehet csak biztosítani, vagy lehet-e ez az eszköze a motiválásnak, jutalmazásnak a dolgozók körében? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték