Tisztelt Szakértő! Dolgozónk jogviszonya 2016. 09. 04-ig 8 órás volt. 2016. 09. 05-től négyórásra mérséklődött, s a bére is arányosan csökkent. Nyolcórás jogviszonyában 22 nap szabiból 19 napot vett ki. A fennmaradó 3 napra vonatkozó távolléti díjat hogyan kell kiszámolnom?
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó, aki a gazdaság "feje" szeretne a családi gazdaság mellett napi 4 órás munkaviszonyban Ausztriában dolgozni. Kérdésünk az lenne, hogy ezt megteheti-e, és nem befolyásolja-e a családi gazdálkodói működését, mivel a családi gazdálkodó az lehet, aki a tevékenységét élethivatásszerűen végzi? Ettől a részmunkaidős foglalkoztatástól az élethivatásszerű tevékenység megdől?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy magyar, illetve román kettős állampolgár Magyarországon bejegyzett cégnél napi 8 órás teljes munkaidőben, Romániában, a magyarországi cég romániai fióktelepén (önálló gazdasági társaság) napi 1 órának megfelelő részmunkaidőben munkát végez. Az OEP kiadta az igazolást a magyarországi jog alkalmazásáról. A járulékbevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen? A külföldön végzett napi 1 órának megfelelő romániai bér alapján meg kell állapítanunk a magyar jogszabályok szerinti járulékokat, be kell vallani, illetve ki a kötelezett a pénzügyi rendezés tekintetében? Mi a járulék alapja, milyen információ szükséges hozzá a külföldi munkáltatótól? A külföldi cég viszont a munkavállalónak a bruttó bért fizeti ki, és nincs járulékfizetési kötelezettsége? Hogyan kell szabályosan eljárnunk, technikailag hogyan történik az ügylet bonyolítása, számviteli elszámolása? Üdvözlettel. Karóczkai Enikő
A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.
Tisztelt Szakértő! Egy tevékenységet nem folytató kft. ügyvezetését a jelenlegi, nem tag ügyvezetőtől(csökkentendő a költségeket) a társaság egyik tagja kívánja átvenni, munkaviszony keretében. Megfelel-e a szabályoknak, ha a társaság egyik tagja – aki máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik – látja el a továbbiakban az ügyvezetést, például heti 3 órában, és a heti 3 órás munkabére után fizeti meg a járulékokat? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Részmunkaidős (heti 20 órás) foglalkoztatás esetében bruttó 55 500 forintos munkabérből mennyi letiltást kell levonni (hitelkártya-tartozás miatt)? Nettó bér 33 százalékát? Figyelembe kell-e venni mentességet (öregségi nyugdíj összegét)? Letiltó végzés szerint 0,0% több letiltás esetén 50%. Ha eddig fix összeget vettek figyelembe (6090 forint/hó), azt utólag kell-e, lehet-e módosítani?
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft.-ben két tulajdonos van, mindkettő ügyvezető is, mindkettő munkaviszonyban látja el a tevékenységét, de 36 órát elérő munkaviszonya máshol egyiknek sincs, akkor kötelező nekik a 8 órás munkaviszony, vagy elég a részmunkaidő is? Köszönettel: Pusztai Eszter
Tisztelt Szakértő! Alkalmazni szeretnénk kereskedelmi hálózat kiépítésére és ápolására egy munkavállalót. A munkavállaló a heti 20 órás munkaidejét teljesen maga osztja be, ő határozza meg, hogy mely potenciális partnert látogatja meg. A munkáltató bérel neki egy autót, mobiltelefont biztosít, saját laptopról hetente jelentést küld a látogatásairól, annak eredményéről. Nem kell, hogy megjelenjen időszakonként a munkáltató telephelyén, illetve más módon sem kívánja a munkáltató őt ellenőrizni. A kérdésem az lenne, hogy ez (mobil)távmunka végzésnek minősül-e? Amennyiben igen, a tapasztalatai alapján mire kell fokozottan figyelni a szerződés elkészítésekor? Köszönöm válaszát!
A gyermek egyéves kora után a gyeden levő kismamának lehetősége lenne napi 2-4 órás kiegészítő tevékenységet végeznie egy közeli, ám nem az eredeti munkahelyén. Egy bemutatóteremben kellene néhány órában kisegítenie, amiért arányos bért kapna. Mi a szabályokat kell betartania, illetve milyen hátrányok érhetik az eredeti munkaviszonyával és juttatásaival kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban heti egy napot (3 órát) dolgozó részére hogyan történik az éves szabadság kiszámítása és annak kiadása? Életkora szerint 20+8 nap járna neki. Havibéres munkavállalóról van szó. 1.) 28/5= 6 nap, melyet a beosztás szerinti munkanapokon vesz ki (ezt alkalmaztam eddig). 2.) A dolgozó beosztása heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, ezért az Mt 135. § (2) bekezdése szerint a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a két pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A gyakorlatban ez mit jelent? Egynapi szabadság tartamára 0,6 óra szabadság számítandó, és mivel az egy nap szabadsággal egy hét munkavégzés alól mentesül a dolgozó, 5x0,6 óra, azaz 3 órára járó távolléti díj illetné meg? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy fiatalember még egy évig árvaellátásban részesül. Szeretne részmunkaidőben állást vállalni, megteheti-e ezt, és, ha igen, milyen feltételekkel? A választ köszönöm.
Hogyan érdemes tovább működtetni katás vállalkozását a gyed mellett munkaviszonyban – előbb részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben újra dolgozó kismamának? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsaanna szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Egy dolgozónkat kétórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk, 2014-ben kibocsátott rehabilitációs kártyával rendelkezik, ellátást nem kap. Kérdéseink: 1. A törvényben olvasottak alapján, a kártyát a munkáltatónak leadni köteles, és annak lejártáról a kibocsátó intézet értesíti a munkáltatót. Ezzel kapcsolatban a foglalkoztatás megkezdéséről bejelentési kötelezettsége van-e a munkáltatónak a 1041-es nyomtatvány kivételével? 2. Jól értelmezzük, hogy a kedvezmény mértéke a részmunkaidő mértékével arányosítva értendő?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bedolgozókat foglalkoztat, napi négyórás munkaidőben. Megkeresett egy vállalat, hogy ő is foglalkoztatná őket (munkaszerződéssel természetesen) napi négy órában, ugyanúgy bedolgozóként. Van-e ennek valami törvényi akadálya? Kíván-e valamilyen speciális eljárást? Tisztelettel: Nagy István
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték