A gyermek egyéves kora után a gyeden levő kismamának lehetősége lenne napi 2-4 órás kiegészítő tevékenységet végeznie egy közeli, ám nem az eredeti munkahelyén. Egy bemutatóteremben kellene néhány órában kisegítenie, amiért arányos bért kapna. Mi a szabályokat kell betartania, illetve milyen hátrányok érhetik az eredeti munkaviszonyával és juttatásaival kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban heti egy napot (3 órát) dolgozó részére hogyan történik az éves szabadság kiszámítása és annak kiadása? Életkora szerint 20+8 nap járna neki. Havibéres munkavállalóról van szó. 1.) 28/5= 6 nap, melyet a beosztás szerinti munkanapokon vesz ki (ezt alkalmaztam eddig). 2.) A dolgozó beosztása heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, ezért az Mt 135. § (2) bekezdése szerint a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a két pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A gyakorlatban ez mit jelent? Egynapi szabadság tartamára 0,6 óra szabadság számítandó, és mivel az egy nap szabadsággal egy hét munkavégzés alól mentesül a dolgozó, 5x0,6 óra, azaz 3 órára járó távolléti díj illetné meg? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy fiatalember még egy évig árvaellátásban részesül. Szeretne részmunkaidőben állást vállalni, megteheti-e ezt, és, ha igen, milyen feltételekkel? A választ köszönöm.
Hogyan érdemes tovább működtetni katás vállalkozását a gyed mellett munkaviszonyban – előbb részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben újra dolgozó kismamának? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsaanna szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Egy dolgozónkat kétórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk, 2014-ben kibocsátott rehabilitációs kártyával rendelkezik, ellátást nem kap. Kérdéseink: 1. A törvényben olvasottak alapján, a kártyát a munkáltatónak leadni köteles, és annak lejártáról a kibocsátó intézet értesíti a munkáltatót. Ezzel kapcsolatban a foglalkoztatás megkezdéséről bejelentési kötelezettsége van-e a munkáltatónak a 1041-es nyomtatvány kivételével? 2. Jól értelmezzük, hogy a kedvezmény mértéke a részmunkaidő mértékével arányosítva értendő?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bedolgozókat foglalkoztat, napi négyórás munkaidőben. Megkeresett egy vállalat, hogy ő is foglalkoztatná őket (munkaszerződéssel természetesen) napi négy órában, ugyanúgy bedolgozóként. Van-e ennek valami törvényi akadálya? Kíván-e valamilyen speciális eljárást? Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, napi két órában el tudja látni. Más biztosítási jogviszonya nincs. Kell-e a kft.-ben a két órára arányosított minimálbér utáni járulékokon kívül mást fizetnie? Terheli-e őt minimális járulékfizetési kötelezettség? Mennyiben változtatja a választ az, hogy ez az ügyvezető a kft. tevékenységében egyébként személyesen közreműködik? Köszönöm.
Tisztelt szakértő! Heti 10 órás foglalkoztatottat mennyi alapszabadság illeti meg? Az életkor szerint számított teljes, vagy csak annak valamennyi százaléka, vagy úgy számoljuk, mint a bér-arányosítást, az életkor szerint járónak vesszük az 1/4-ét?
Tisztelt Szakértő, Egy kétszemélyes kft. ügyvezető tagja a társasági szerződés értelmében munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet jelenleg nem végez, de amennyiben egyéb módon is közreműködik majd a vállalkozás tevékenységében, kapcsolt munkakörű szerződést kíván a kft. kötni vele. A foglalkoztatása részmunkaidőben (heti 5 óra) történik, díjazása a minimálbér arányos része alapján került megállapításra. A kérdéseim a következők lennének: - a részmunkaidős foglalkoztatásnak van-e bármi akadálya? - vezető állású munkavállalónak minősülhet (nincs minimális bér korlátja)? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen kötelező nyilvántartások terhelik ez esetben (munkaidő-nyilvántartás, szabadság-nyilvántartás stb.) a kft.-t? Milyen előnyökkel-hátrányokkal jár ez a foglalkoztatási forma? Milyen FEOR számon kell jelenteni? Köszönettel:
Tisztelt Adózóna! Újonnan alakult kft. ügyvezető igazgatója rokkantsági ellátásban részesül. A kft. tevékenységében is részt vesz. Lehet-e részmunkaidős munkaviszonyban, ügyvezetőként heti 10 óra és egyéb munkakörben heti 10 óra bejelentéssel? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy gyedről visszatérő dolgozó, aki heti 40 órás munkaviszonyra van bejelentve, kérheti-e munkáltatóját, hogy heti 30 órás munkaviszonyba jelentse át? A munkáltatónak milyen lehetőségei vannak az esetleges felmondásra? A munkavállaló által ellátandó munkakör csak heti 40 órában végezhető el. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kétszemélyes kft.-ben tag és ügyvezető is egyben az illető, akinek mellette van egy katás vállalkozása főállású kisadózóként. A kft.-ben heti 5 óra munkaviszonyra van bejelentve, mivel a munka mennyisége ennyit kíván meg. A heti 5 óra után a garantált bérminimum arányosan van megfizetve + a katában az 50 000 forint. Helyes-e ebben a jogviszonyban ez a közteher, amit a kft.-ben, illetve a katában fizet? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy ha egy alkalmazott részmunkaidőben dolgozik (például napi 2, 4, vagy 6 órában, vagy heti 10 órában) egy, tb-kifizetőhelynek nem minősülő cégnél, és egyébként a 30 százalékos műszakpótlék egyéb feltételei fennállnak, akkor az alkalmazottnak jár-e a 30 százalékos műszakpótlék? Válaszát és segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
T. Cím ! Szeretném megkérdezni a véleményüket, hogy egy egyéni vállalkozó ha elhelyezkedik főállásban 4 órára, akkor hol kell a járulékot megfizetni, elegendő a 4 óra után megfizetni vagy az egyéni vállalkozás után is fizetnie kell? Vagy csak 8 óra munkavégzésnél mentesül az egyéni vállalkozás utáni járulék fizetéstől? Köszönöm a választ. Tisztelettel Zsuzsa
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték