A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.
Tisztelt Szakértő! Egy tevékenységet nem folytató kft. ügyvezetését a jelenlegi, nem tag ügyvezetőtől(csökkentendő a költségeket) a társaság egyik tagja kívánja átvenni, munkaviszony keretében. Megfelel-e a szabályoknak, ha a társaság egyik tagja – aki máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik – látja el a továbbiakban az ügyvezetést, például heti 3 órában, és a heti 3 órás munkabére után fizeti meg a járulékokat? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Részmunkaidős (heti 20 órás) foglalkoztatás esetében bruttó 55 500 forintos munkabérből mennyi letiltást kell levonni (hitelkártya-tartozás miatt)? Nettó bér 33 százalékát? Figyelembe kell-e venni mentességet (öregségi nyugdíj összegét)? Letiltó végzés szerint 0,0% több letiltás esetén 50%. Ha eddig fix összeget vettek figyelembe (6090 forint/hó), azt utólag kell-e, lehet-e módosítani?
Tisztelt Szakértők! Ha egy kft.-ben két tulajdonos van, mindkettő ügyvezető is, mindkettő munkaviszonyban látja el a tevékenységét, de 36 órát elérő munkaviszonya máshol egyiknek sincs, akkor kötelező nekik a 8 órás munkaviszony, vagy elég a részmunkaidő is? Köszönettel: Pusztai Eszter
Tisztelt Szakértő! Alkalmazni szeretnénk kereskedelmi hálózat kiépítésére és ápolására egy munkavállalót. A munkavállaló a heti 20 órás munkaidejét teljesen maga osztja be, ő határozza meg, hogy mely potenciális partnert látogatja meg. A munkáltató bérel neki egy autót, mobiltelefont biztosít, saját laptopról hetente jelentést küld a látogatásairól, annak eredményéről. Nem kell, hogy megjelenjen időszakonként a munkáltató telephelyén, illetve más módon sem kívánja a munkáltató őt ellenőrizni. A kérdésem az lenne, hogy ez (mobil)távmunka végzésnek minősül-e? Amennyiben igen, a tapasztalatai alapján mire kell fokozottan figyelni a szerződés elkészítésekor? Köszönöm válaszát!
A gyermek egyéves kora után a gyeden levő kismamának lehetősége lenne napi 2-4 órás kiegészítő tevékenységet végeznie egy közeli, ám nem az eredeti munkahelyén. Egy bemutatóteremben kellene néhány órában kisegítenie, amiért arányos bért kapna. Mi a szabályokat kell betartania, illetve milyen hátrányok érhetik az eredeti munkaviszonyával és juttatásaival kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban heti egy napot (3 órát) dolgozó részére hogyan történik az éves szabadság kiszámítása és annak kiadása? Életkora szerint 20+8 nap járna neki. Havibéres munkavállalóról van szó. 1.) 28/5= 6 nap, melyet a beosztás szerinti munkanapokon vesz ki (ezt alkalmaztam eddig). 2.) A dolgozó beosztása heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, ezért az Mt 135. § (2) bekezdése szerint a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a két pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A gyakorlatban ez mit jelent? Egynapi szabadság tartamára 0,6 óra szabadság számítandó, és mivel az egy nap szabadsággal egy hét munkavégzés alól mentesül a dolgozó, 5x0,6 óra, azaz 3 órára járó távolléti díj illetné meg? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy fiatalember még egy évig árvaellátásban részesül. Szeretne részmunkaidőben állást vállalni, megteheti-e ezt, és, ha igen, milyen feltételekkel? A választ köszönöm.
Hogyan érdemes tovább működtetni katás vállalkozását a gyed mellett munkaviszonyban – előbb részmunkaidőben, majd teljes munkaidőben újra dolgozó kismamának? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsaanna szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Egy dolgozónkat kétórás munkaviszonyban foglalkoztatjuk, 2014-ben kibocsátott rehabilitációs kártyával rendelkezik, ellátást nem kap. Kérdéseink: 1. A törvényben olvasottak alapján, a kártyát a munkáltatónak leadni köteles, és annak lejártáról a kibocsátó intézet értesíti a munkáltatót. Ezzel kapcsolatban a foglalkoztatás megkezdéséről bejelentési kötelezettsége van-e a munkáltatónak a 1041-es nyomtatvány kivételével? 2. Jól értelmezzük, hogy a kedvezmény mértéke a részmunkaidő mértékével arányosítva értendő?
Tisztelt Szakértő! Cégünk bedolgozókat foglalkoztat, napi négyórás munkaidőben. Megkeresett egy vállalat, hogy ő is foglalkoztatná őket (munkaszerződéssel természetesen) napi négy órában, ugyanúgy bedolgozóként. Van-e ennek valami törvényi akadálya? Kíván-e valamilyen speciális eljárást? Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban, napi két órában el tudja látni. Más biztosítási jogviszonya nincs. Kell-e a kft.-ben a két órára arányosított minimálbér utáni járulékokon kívül mást fizetnie? Terheli-e őt minimális járulékfizetési kötelezettség? Mennyiben változtatja a választ az, hogy ez az ügyvezető a kft. tevékenységében egyébként személyesen közreműködik? Köszönöm.
Tisztelt szakértő! Heti 10 órás foglalkoztatottat mennyi alapszabadság illeti meg? Az életkor szerint számított teljes, vagy csak annak valamennyi százaléka, vagy úgy számoljuk, mint a bér-arányosítást, az életkor szerint járónak vesszük az 1/4-ét?
Tisztelt Szakértő, Egy kétszemélyes kft. ügyvezető tagja a társasági szerződés értelmében munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. Egyéb tevékenységet jelenleg nem végez, de amennyiben egyéb módon is közreműködik majd a vállalkozás tevékenységében, kapcsolt munkakörű szerződést kíván a kft. kötni vele. A foglalkoztatása részmunkaidőben (heti 5 óra) történik, díjazása a minimálbér arányos része alapján került megállapításra. A kérdéseim a következők lennének: - a részmunkaidős foglalkoztatásnak van-e bármi akadálya? - vezető állású munkavállalónak minősülhet (nincs minimális bér korlátja)? Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen kötelező nyilvántartások terhelik ez esetben (munkaidő-nyilvántartás, szabadság-nyilvántartás stb.) a kft.-t? Milyen előnyökkel-hátrányokkal jár ez a foglalkoztatási forma? Milyen FEOR számon kell jelenteni? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték