A legtöbb cégtulajdonos szeretné minél olcsóbban megúszni a járulékfizetést, főként ha egyes munkakörök nem is igényelnek napi nyolc órai munkát. Olvasónk kérdései is ehhez kapcsolódtak. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk válaszait ismertetjük.
Tisztelt Szakértő? Egy Kft.-nek két tulajdonosa van. Kérdéseim a következők lennének, amelyre kérem szíves válaszát: 1) Az egyik kft.-tulajdonos egyben ügyvezető is, aki jelenleg 8 órás munkaviszonyban látja el ezt a tevékenységet. A cég még nem kezdte meg a tevékenységét, így elegendő lenne 4 órás munkaviszony is az ügyvezetési feladatok ellátására. Átjelenthetjük-e 4 órás munkaviszonyba, illetve ebben az esetben elegendő a minimálbér fele után megfizetnie a járulékokat?(Más cégnél nincs semmilyen jogviszonya.) 2. Ugyanezen cég másik tulajdonosát – aki nem ügyvezető, de a tevékenységben részt vesz körülbelül napi 4 órában – lehetséges-e 4 órás munkaviszonyban foglalkoztatni úgy, hogy más cégben szintén nincs semmilyen jogviszonyban? Ebben az esetben csak a minimálbér 50 százaléka után kell megfizetni a járulékokat minimálisan? Köszönöm válaszát.
A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó részére ugyanannyi fizetett szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Cím ! Érdeklődni szeretnék, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó részére ugyanannyi fizetett szabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak?
Tisztelt Szakértő! 1. Egyik ügyfelünk – egy kft. – több taggal rendelkezik. Az egyik tag, aki nem vesz részt a társaság életében – igaz erre a társasági szerződés nem utal egy szóval sem, de arra sem utal, hogy részt vesz a társaság tevékenységében –, munkanélkülivé vált, és ellátást sem kap már. Kérdésem: meg kell-e a társaságnak fizetnie a minimum járulékokat utána, vagy elegendő magánszemélyként az egészségszolgáltatási járulékot megfizetni havonta a NAV-nak? Szintén ehhez a taghoz, magánszemélyhez kapcsolódik a további kérdésem: tagként részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhat-e ebben a kft.-ben alkalmazottként? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a minimumjárulékokat utána? 2. A volt gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) úgy fogalmazott, hogy betéti társaság beltagja a társaság képviseletét munkaviszonyban nem láthatja el, ha csak a társasági szerződés ettől eltérően nem rendezik. Az új Ptk. megjelenésével a régi Gt. megszűnt. Kérdésem: most mi a jogi helyzet a munkaviszonyos beltagokkal? Maradhatnak továbbra is munkaviszonyban? Olyan betéti társaságok beltagjairól van szó, ahol csupán egy beltag és egy kültag van. Várom válaszukat. Tisztelettel: Fülöp Péter
Tisztelt Szakértők! Munkavállalónk rehabilitációs ellátásban részesül. (2011. 10. hónapban rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg nála, egészségkárosodásának mértéke 53 %, további felülvizsgálat nem szükséges.) Kérdéseim: 1. Dolgozhat-e 30 órában ez a dolgozó (hathavi bérének átlagát kell figyelni)? 2. Betegszabadság-napjainak a felhasználása után kaphat-e úgy táppénzt, hogy a rehabilitációs ellátást is folyósítják, vagy le kell mondani valamelyikről? Ha igen, és a táppénzről mondana le, akkor a hiányzó napok minek minősülnek? Igazolt, nem fizetett nap, amely időszak alatt szünetel a biztosítása? Válaszukat köszönöm, üdvözlettel: Antula
Kedves Szakértők! Kérdésem lenne, hogy ha egy kkt.-ben lévő két tag közül az egyik az ügyvezető (vezető tisztségviselő) főállású munkaviszonya megszűnik egy másik cégnél, akkor itt a kkt-ben (saját cégében) lehet 4 órás munkaviszonyban? Megteheti, hogy csak ez után fizessen adókat, járulékokat? Vagy kötelező legalább a minimálbér után, mint társas vállalkozó jogviszony alapján, mert nem lehet 4 órás munkaviszonyban, most hogy megszűnt a főállása? A 1041-en 1101-es kóddal, heti 20 órával jelenteném le, ha lehet, s a havi 08-as bevallásban pedig ezzel az egy jogviszonnyal mennének a havi bevallások. Várom megtisztelő válaszukat!
Adott két osztrák állampolgár, akik hazájukban munkaviszony keretében biztosítottak. Magyarországon részmunkaidőben munkát vállalnának. Járulékfizetésük a főmunkaviszonyuk alapján történik Ausztriában. Nálunk járulékmentességet élveznek. Bejelenthetők-e részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatottakként, és bejelentésük, továbbá elszámolásuk hogyan történik? Véleményünk szerint Magyarországon szerzett jövedelmük után itt kellene, hogy adózzanak.
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném kérni segítségét: A rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál az átlagos statisztikai állományi létszámba az alábbiakat hogyan kell figyelembe venni: – tagi jogviszonyban állók, – tgyás, gyed, gyes ellátásban részesülők, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, akiknek a havi foglalkoztatása nem éri el a havi 60 órát, – megbízásos jogviszonyban állók, – alkalmi munkavállalók, – részmunkaidőben foglalkoztatottak, akiknek a napi munkaideje nem éri el a 4 órát? Amennyiben a részmunkaidőben foglalkoztatottakat figyelembe kell venni, kell-e arányosítani, és hogyan? Találtam egy 2010. 05. 20-án kiadott NAV-tájékoztatót, ennek előírásait kell figyelembe venni? Köszönöm szépen a segítséget!
Ha valaki csak napi kettő, négy, illetve hat órában dolgozik, akkor ezek az évek hogyan számítanak a nyugdíjba? Egy naptári év egy évet ér-e például a nők 40 éves jogosultsági szabályok szerint? Ha egy őstermelő éves bevétele minimális, körülbelül 600 ezer forint, és ez után fizeti a törvényben előírt kötelezettséget, az ő éveit hogyan számolják? – tudakolta olvasónk. Kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Ha van egy 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló, aki egyéni vállalkozóként is dolgozik, akkor van-e járulékfizetési kedvezménye, vagy mindent meg kell utána a kft.-ben is fizetni?
Következő kérdéseim lennének: 1. Ha valaki 2, 4, illetve 6 órában dolgozik, akkor ezek az évek hogy számítanak? Egy naptári év egy évnek? A törvényben hol találom? A nők 40 éves munkaviszony miatti nyugdíjba vonulása miatt kérdezem. 2. Ha egy őstermelő éves bevétele minimális, körülbelül 600 ezer forint, ez után fizeti a törvényben előírt kötelezettséget, akkor az éveit hogyan számolják? Egy év egy évet jelent a szolgálati időnél?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy kültagként tevékenykedő ügyvezető, aki sehol másutt nem biztosított, tagi jogviszony keretében (tehát nem alkalmazottként) dönthet-e úgy, hogy csak a minimálbér egy részét (például havi 30 ezer forintot) vesz ki tagi kivétként és ez után fizeti meg a járulékokat? Kérdésem arra vonatkozna egészen pontosan, hogy őneki (mivel másutt nem biztosított) nem keletkezik-e a teljes minimálbér után járulékfizetési kötelezettsége - illetve a társaságnak - annak ellenére, hogy csak kisebb összeget kap. Kérdésem b.) része arra vonatkozik, hogy ha a fenti ügyvezető nem tagként, hanem részmunkaidős alkalmazottként tevékenykedik, nem-e áll be a fennmaradó összegre (időre) a minimálbérhez képest a teljes járulékfizetés? Ha részmunkaidőben alkalmazott, ki kell-e egészíteni a járulékfizetését teljes munkaidőre?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha egy teljes munkaidőben, készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló rendes munkaideje megállapodással napi 12 órára emelhető, akkor foglalkoztatható-e 6 órás részmunkaidőben ugyanebben a munkakörben munkavállaló úgy, hogy a rendes munkaidejét arányosan emelik meg, vagyis 9 órára? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szülés előtt nyolc órában foglalkoztatott kismamánk, miután gyermeke betöltötte a 3. életévét, ismét munkába áll. A munkába állás első napján közös megegyezéssel munkaszerződése 6 órás jogviszonyra módosul, s ezzel egyidejűleg a munkabére is arányosan csökken. Szabályos elszámolásnak tekinthető-e ez, vagy a szerződés-módosításra még közös megegyezéssel is csak a szabadság elszámolása után kerülhet sor?
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték