Üdvözlöm! Őstermelő adószámos magánszemély korábbi 36 órát meghaladó munkaviszonya 20 órásra változott. Ebben az esetben keletkezik járulékfizetési (és ezzel együtt bevallási) kötelezettsége? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja, akinek nincs munkaviszonya sehol, és a kft.-be heti négy órás munkaviszonyban közreműködik, nemcsak ügyvezetői teendőket lát el, hanem dolgozik is a tevékenységi körnek megfelelően. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? A kft.-ben két tag van, a másik tagnak van heti 36 órás munkaviszonya, ő utána nincs fizetve járulék.
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek három tagja van, autójavítással foglalkoznak, ketten a szakmájuk szerint is autószerelők, ők dolgoznak a műhelyben, a harmadik tag Ausztriában dolgozik főállásban, és a kft.-ben ő intézi a papírmunkát, mivel nem ez a szakmája. A két tag a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a feladatokat, 8 órára és 161 ezer forintra jelentettem be őket. Most azt kérték, hogy jelentsem át őket Egyéb szolgáltatást nyújtó egység vezetője (1329) munkakörbe és négy órás munkaviszonyba. Szeretném megkérdezni, hogy ez járható lenne? Én ózkodom ettől az átjelentéstől, hisz egész nap a műhelyben vannak, és elmondásuk szerint többet keresnek egy hét alatt, mint Ausztriában egy hónap alatt. Köszönöm a válaszukat: N. Anett
Tisztelt Szakértő! Négyórás munkaviszonyban adható-e az alkalmazottnak lakáscélú támogatás? Van olyan feltétel esetleg, hogy mennyi ideje kell a munkavállalónak az adott vállalkozásnál dolgoznia, hogy a munkáltató adhasson neki támogatást? Konkrétan: ha ma beléptetünk egy alkalmazottat, holnap már megkaphatja a lakáscélú támogatást? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Most alakul egy kft. két taggal, 66-33 százalékos tulajdonosi arányban. A 33 százalékos tulajdoni hányadú tagnak van 36 órás munkaviszonya, ő többes jogviszonyú társas vállalkozó lesz, járulékot nem fizetünk utána. A 66 százalékos részesedésű tag 4 órás munkaviszonyban működne személyesen közre, a garantált bérminimum fele után fizetné meg a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogy a tb-szabályoknak megfelelnek-e a fentiek?
Egy kétszemélyes autójavtó kft.-ben kettő ügyvezető van. Mind a két ügyvezető dolgozik (autójavítás) a kft.-ben, vezetői feladataikat is közösen látják el, és mindezt részmunkaidős munkaviszony keretében kívánják végezni. Milyen járulékfizetési kötelezettségük lesz? Köszönöm: Farkas Ibolya
Tisztelt Szakértő! Van egy napi 4 órában foglalkoztatott alkalmazott, aki egész évben így dolgozik, havi bruttó munkabére 81 ezer forint. Nyugdíjazáskor egy teljes év szolgálati időt számítanak neki nyugellátásra való jogosultság szempontjából. Nyugdíjösszegének számításakor 81 000 :127 500 x 365 nap = 232 nap szolgálati időt fog szerezni. Kérdésem: amennyiben december hónapban nem a 81 ezer forintot, hanem 558 ezer forinttal többet, a minimálbér és a munkabére éves szintű különbözetét (127 500-81 000 ) x 12 hó azaz 639 000 forint munkabért számfejtenek neki, akkor 365 nap szolgálati időt fog szerezni a nyugdíj összegének számítása szempontjából, vagy ezt havonta kell értékelni, és így csak december hónapra szerzi meg a 31 napot, a többi hónapot pedig arányosan számolják? Ha a 639 ezer forint munkabérként való számfejtéssel nem szerzi meg a 365 napot, akkor esetleg, ha jutalomnak nevezzük a 81 ezer forint munkabéren felüli 558 ezer forintot, akkor úgy megszerzi a 365 napot a nyugdíj összegének számítása szempontjából?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője a társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a feladatát. A munkaviszony lehet-e részmunkaidő, akár heti 1 óra? Más biztosítási jogviszony nincs. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Részmunkaidőben (heti 20 óra) foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek a bruttó jövedelme 110 ezer forint, alkalmazható-e az ekho szerinti adózás, ha a végzett tevékenysége alapján lehetséges lenne annak választása? A problémát annak értelmezése jelenti, hogy a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállalója ekhós nyilatkozatát. Ebben az esetben a munkabér nem éri el ezt az összeget. Vagy esetleg ebben az esetben arányosítani lehet a minimálbért, s annak 50 százaléka feletti részre már alkalmazható ez ekhós adószámítás? (A munkavállaló máshonnan semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik.) Köszönettel: Juhász Katalin
Tisztelt Szakértő! A kft.-ben egy bejelentett részmunkaidős irodai dolgozó van, és az ügyvezető, akinek nincs jövedelme a cégtől. Ez esetben az ügyvezető vezetheti-e a céges tehergépjárművet, és szerepelhet-e a neve például a menetlevélen, vagy szükséges hozzá bejelenteni legalább részmunkaidőre?
Ügyfelem részmunkaidős dolgozójának bruttó bére 2016-ban egész évben nem érte el a garantált bérminimum jogszabályban előírt összegét. Ezt a tényt 2017. február elején tárta fel. Hogyan tudja ezt orvosolni törvényesen? Hiába adok be 12 hónapon keresztül önellenőrzést 2016-ra, az szerintem nem oldja meg a helyzetet. Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Az Önök weboldalán találtam egy szochokedvezmény kalkulátort. Nem találtam sehol algoritmust a kedvezmény kiszámítására. Egy 60 000 Ft/140 000 Ft heti 15 órát dolgozó alkalmazottra vonatkozóan levezetnék nekem példával a kedvezmény számítását? 55 év feletti dolgozóra vonatkozik a kérdés, 40 óra/hét a teljes munkaidő a cégnél. Köszönettel, CsK
Tisztelt Szakértő! Egész évben dolgozó, 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatottnak adható a 100 000 Ft készpénz cafeteria, vagy csökkenteni kell a munkaidő arányában? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Mosogatónak szeretnénk alkalmazni egy leendő munkavállalót. Érthető, hogy nem veszíti el az ellátását, ha a minimálbér heti 20 órában arányos részét fogja keresni. A kérdés az, hogy mint munkáltatónak mit kell vizsgálnom az alkalmazását megelőzően a munkakör betöltésére vonatkozóan? Elég-e, ha az üzemorvos alkalmasnak találja a munkakör betöltésére? Illetve korlátozza-e a foglalkoztathatóságát, kell-e vizsgálnom a rokkantsági ellátást megállapító határozatot, mely szerint D (18%) kategóriába tartozó az állapota, és azt írják, hogy rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható?
Tisztelt Szakértők! Egy magyar állampolgár itthon részmunkaidőben volt foglalkoztatott. Munkáját el tudja látni online is, ezért több mint fél évvel ezelőtt Ausztriában is vállalt munkát ausztriai munkáltatónál úgy, hogy odaköltözött. A munkavállalás sikeres volt, így a két jogviszony most múlt fél éve, hogy párhuzamosan fennáll. Személyi jövedelemadó-fizetés szempontjából és járulékfizetési szempontból mindkét jogviszonyban a saját ország szabályai szerint, az adott jogviszonyra vonatkozóan megtörtént a járulékfizetés és az adóelőleg levonása. Maradhat-e ez így, vagy kell a magánszemély valamely munkáltatójának mentesíteni a jövedelmet a járulékok, illetve az szja alól, illetve a magánszemély vált-e így illetőséget, s ennek okán a magyar kifizetőnek be kell-e Ausztriában jelentkeznie a hatóságoknál mint kifizető? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték