A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. egyik tagja csak ügyvezetői feladatot lát el a társaságban munkaviszonyban, akkor megteheti-e ezt akár havi 2 órás (ennyi a tényleges munka az ügyvezetési tevékenység során) részmunkaidőben? Vagy amiatt, hogy a kft. tagja is egyben, és nincs máshol biztosítási jogviszonya, minimum a minimálbér összegéig járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Semmilyen más tevékenységben nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el. Máshol nincs semmilyen biztosítási jogviszonya, csak ez az ügyvezetés. Köszönettel.
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. Egy szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozó rövid- és hosszú távra is ad bérbe ingatlanokat. Sajnos a válságos helyzet következtében hónapokra, sorra mondják le a foglalásait, valamint a hosszú távra bérbe adott ingatlanokat is főleg egyetemisták bérelték, akik szintén sorban mondják fel a szerződéseket. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz árbevétele a cégnek az elkövetkező időszakban. A kérdésem, hogy ebben a válságos helyzetben a vállalkozó, aki tevékenységét az egyszemélyes kft. tulajdonosaként, munkaviszony keretében, főállásban látja el, megteheti-e azt, hogy nem vesz fel munkabért, vagy részmunkaidőben lássa el a tevékenységét? Tehát, hogy nem a nyolcórás garantált bérminimum alapján fizet járulékokat? Főállása az egyszemélyes kft.-jében van, semmi más keresete nincs. Félő, hogy nem fogja tudni befizetni a járulékait, és minimálisra szeretné csökkenteni az adóit és a költségeit. Vagy van-e más lehetősége a mostani járvány miatti válsághelyzetre tekintettel? Egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként megteheti, hogy ne vegyen fel járandóságot, ha esetleg megbízásban látná el a feladatait? Vagy ha marad munkaviszonyban, megteheti, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi önmagát? Válaszukat előre is köszönöm: Nyirati Tímea
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném kérni szakmai segítségnyújtását. Egy fiatal anyukának 36 órás munkaviszonya van "A" társaságnál, de jelenleg gyesen, fizetés nélküli szabadságon van. "B" társaságban tulajdonos és ügyvezető. "B" társaságban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszony keretében szeretné ellátni heti 10 órában. "B" társaságban személyes közreműködésre nem kötelezett, csak az ügyvezetést látná el részmunkaidős munkaviszonyban. Szeretnénk megkérdezni, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik "B" társaságnak az ügyvezető után? Előre is köszönöm szakmai segítségnyújtásukat.
A kötetlen munkaidőbeosztás egyre elterjedtebb, hiszen ilyen esetekben a munkáltató egy sor kötelezettség alól mentesül. Nem tartja nyilván a munkavállaló munka- és pihenőidejét (a szabadság kivételével), valamint nem érvényesülnek a munkaszüneti napokra érvényes, illetve a vasárnapi munkavégzés korlátjai sem. Kötetlen munkaidőbeosztás azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható, a helytelen alkalmazás komoly következményekkel járhat.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégünk részmunkaidőben alkalmaz egy munkavállalót, akkor a munka törvénykönyvében meghatározott készenléti és túlóra maximumokat kell-e arányosítani a részmunkaidőhöz? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. személyesen közreműködő tagja munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és a vállalkozói tevékenységet. Más jogviszonya nincs. Meg kell-e fizetnie maga után a rá irányadó minimális járulékot, tehát heti 40 órás munkaviszonyban kell, hogy bejelentve legyen, vagy lehet részmunkaidős is, ha a tevékenysége belefér az alacsonyabb óraszámba? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Cím! A szocho-kedvezményekkel kapcsolatosan szeretném tájékoztatásukat kérni, pontosabban az nem egyértelmű a számomra, hogy a kedvezményeket részmunkaidő esetében több munkáltató is alkalmazhatja -e? Például: mindkét cégnél 4-4 órában végez munkát a munkavállaló (a NAV igazolása alapján jogosult igénybe venni a cég a dolgozója utáni kedvezményt munkaerő-piacra lépő munkavállaló jogcímen), ilyen esetben mindkét cégnél figyelembe lehet venni a kedvezményt, vagy csak az első munkáltatónál, akinek konkrétan megküldték az igazolást? Bérezés, belépési idő és a munkakör is azonos! Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel.
A szülési szabadságot, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot követő időszakban a teljes munkaidő vállalása nem mindig kivitelezhető a szülő számára. A gyermek(ek) logisztikája sem teszi jellemzően lehetővé, hogy már reggel nyolctól a szülő dolgozni kezdjen, illetve 16–17 óráig akár bent is maradjon. A cikkünkben végigvesszük, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek munkaidő és az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében, külön figyelemmel a részmunkaidős foglalkoztatásra.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és ügyvezetője ugyanazon személy. Semmilyen más munkaviszonnyal nem rendelkezik, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban végzi, napi 4 órában (a garantált bérminimum időarányosított részének megfelelő díjazásért, azaz 2019-ben havi bruttó 97 500 forintért). Ebben az esetben elég a 4 órás munkaidő után megfizetni a járulékot, vagy ettől függetlenül a teljes (8 órás) minimálbér után kell járulékot fizetni? Véleményem szerint nem áll fenn többes jogviszony, de szeretnék egy megerősítést, valamint arról is, hogy ez esetben van tb-ellátása, hiszen a megbízási díj összege eléri a 30 százalékot. Előre is köszönöm a választ.
A szabadságok kiadása a munkáltatóknál örök probléma forrása. Az ünnepek közeledtével a szabadságoláshoz kapcsolódó kérdések is megszaporodnak. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság abban az esetben, ha többet adtunk ki, mint amennyi járt volna? Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? A szabadság kiadásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket gyűjtöttük csokorba cikkünkben, és ezekre igyekszünk részletes választ adni.
Tisztelt Szakértő! Segítségére lenne szükségem az alábbi témában. Egy dolgozó 8 órás bére bruttó 200 ezer forint, szeretnénk efóban felvenni mellé egy 6 órás munkavállalót, órabérben. Jól gondolom, hogy az órabér kiszámítása az alábbiak szerint történik: 200 eFt/174=1149 Ft/óra lenne a 6 órás efós órabére?
Tisztelt Szakértő! A saját kft.-ben heti négy órában bejelentett vállalkozó dolgozik is, és az ügyvezetést is ellátja, ez helyes így vagy másként kell bejelenteni? Ha ez így nem járható, akkor hogyan kell a bejelentéseket módosítani, hogy a négyórás bejelentés megmaradjon, mert nem tud többet járulékokra fordítani? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az alábbi konkrét esetre: dolgozó 2017 júniusától 2019. június 19-éig teljes munkaidőben dolgozott. 2019. augusztus 16-ától jelenleg is 4 órás munkaviszonya van, mert utolsó éves főiskolás, készül a vizsgáira. Közben terhes lett, a szülés várható időpontja 2020. április 18. Vizsgái miatt még szüksége lenne arra, hogy csak 4 órában dolgozzon valameddig. 2020. január végén Budapestre költözik, ott szeretne elhelyezkedni, de már teljes munkaidőben dolgozna. Milyen időponttal helyezkedjen el, hogy a csed és a gyed alapja ne a 4 órás munkaviszonya alapján kapott bére legyen, hiszen évekig magasabb járulékot fizetett, ez a jelenlegi részmunkaidő kényszerhelyzet? Köszönöm a segítséget.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték