Szabadság havi 15 napos munkaviszony esetén Kérdés
Havi 15 napra bejelentett foglalkoztatottság esetén a munkavállaló részére jár-e szabadság, és hogyan kell azt kiadni (napi 4, 6 vagy 8 órás munkaviszony esetében)?
Havi 15 napra bejelentett foglalkoztatottság esetén a munkavállaló részére jár-e szabadság, és hogyan kell azt kiadni (napi 4, 6 vagy 8 órás munkaviszony esetében)?
Jelenleg 39 év elfogadott munkaviszonnyal rendelkezem (2018.12.31-ig, a nők kedvezményes nyugdíjazásához). Ebben az évben napi 4 órás munkaidőben dolgozom. Kérdés: szolgálati idő számításánál a 4, illetve 6 órás napi munkaidőt hogyan veszik figyelembe? Ugyanúgy egy napnak számít, mintha 8 órás munkaidő lenne?
Tisztelt Szakértő! A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásánál például a 6 órás munkaviszony ugyanolyan idővel jár, mintha 8 órás munkaviszonya lenne, természetesen a 6 órás munkaviszony bére eléri a minimálbér összegét. S ha valaki 6 órás munkaviszonyos 195 000 forint bruttó bérrel, s mellette katás egyéni vállalkozó, ahol fizeti az 50 000 forint katát, akkor mi lesz neki a nyugdíjalap? A 195 000 forint + 98 500 forint? És az évei hogy alakulnak 1 év egy évnek felel meg?
Tisztelt Szakértő! A cégnél 8 órás munkaviszonyban álló, jelenleg gyeden lévő munkavállaló visszajönne a dolgozni a gyed alatt, 4 órában. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: – Hogyan lehetne lepapírozni ezt, hogy szabályos legyen? Van munkaszerződése 8 órás munkaviszonyra, ami meg is maradna, de most csak 4 órában dolgozna, átmenetileg. Egy kiegészítést írjunk hozzá az átmeneti időre vonatkozóan? – Kell-e ezt jelenteni a T1041-en? – A munkáltató igénybe veheti a szochokedvezményt, ugye jól gondolom? Segítségét köszönöm. Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egyéni vállalkozóként a katázást választottam, 75 ezer forintot fizetek havonta. Lehetőségem nyílt részmunkaidőben munkát vállalni, amelynek díjazása nem éri el a minimálbért. Szeretném a katát 50 ezer forintra csökkenteni. Jól gondolom-e az alábbiakat (egész évre kivetítve): – tekintettel a részmunkaidőre, a nyugdíjjogosultság szempontjából az egész évet figyelembe fogják venni, nem számít, hogy a kata "csak" 50 ezer forint? – a nyugdíj összegének kiszámítása során nem szükséges arányosítani, mivel a két jogviszonyból együttesen nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem több, mint a minimálbér? Nagyon szépen köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Nézegettem az állásfoglalásokat és erre vonatkozóan nem találtam iránymutatást. Kérem, legyen szíves megírni, hogy vendéglátásban dolgozó, kizárólag szombati és vasárnapi munkavégzéssel kötött 4 havi munkaidőkeretes részmunkaidős szerződések esetén ezt hogyan kell a munkaszerződésekbe foglalni (például a napi munkaidőt a heti teljesítendő óraszám 5-tel történő osztásával kell-e írásba foglalni vagy 2-vel történő osztásával), hogyan kell a havi bérszámfejtést kezelni az eltérő hetek miatti hétvégék miatt, vagy maradhat-e a normál 5 napos munkarend szerinti elszámolás, hogyan kell mindezt kezelni kilépés esetén és hogyan kell számolni a szabadságot! Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm!
Egyéni vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele, likviditási problémái vannak. Részmunkaidősként szeretné a jövőben alkalmazni jelenleg főállású munkavállalóját, aki azonban nem kíván hozzájárulni ehhez. Mit tehet a munkáltató? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő alkalmazottat háromhavi elszámolású, átlag napi 4 órában (munkaidőkeret) foglalkoztat. A többi – heti 40 órás – foglalkoztatott esetében a napi 30 perc munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe (6 óra munkavégzés után 30 perc), nem fizetjük ki, így fél órát levonunk a napi munkaidőből. Jól gondoljuk-e, hogy a munkaidőkeretes dolgozónál, ha egy nap többet dolgozik 6 óránál, akkor neki is le kell vonni a fél órát? Ha a negyedévben többet dolgozott, mint az előírt napi átlag 4 óra, akkor – megállapodás esetén – kiveheti a túlórát szabadnapként a későbbiekben, vagy kötelesek vagyunk kifizetni neki 50 százalékos bérpótlékkal? Megfelelő-e az alábbi megfogalmazás a munkaszerződéshez csatolt munkáltatói tájékoztatásunkban: "A munkaközi szünet időtartama a napi 6 órát elérő és 9 órát meg nem haladó jelenlét esetén 30 perc, a napi 9 órát meghaladó jelenlét esetén 45 perc (30 perc, 15 perc), mely nem része a munkaidőnek." Vagy az Mt. 103. § (6) bekezdése szerint a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén is 20 percet kell biztosítani? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft személyesen közreműködő tagja, aki ügyvezető is, ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. A munkaviszonya nem éri el a 36 órát, csak a 20 órát (részmunkaidős). Ennek a munkaviszonyos ügyvezetőnek van egy katás egyéni vállalkozása. Kérdés: 1. Az egyéni vállalkozásában főfoglalkozásúnak minősül-e, és ezért a havi 50 ezer forintot kell fizetnie? 2. A kft.-ben a részmunkaidő utáni munkaviszony szerini járulékokat kell havonta fizetni? 3. Tiltja-e bármilyen törvény, jogszabály azt, hogy ez a személy a fentiek alapján folytassa a tevékenységeit és ezek alapján adózzon?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha egy társas vállalkozó 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik más társaságnál, be lehet-e jelenteni a saját vállalkozásába 20 órás munkaviszonnyal "x" FEOR-orra, s ezáltal nulla járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ügyvezetőként, s nem számít főfoglalkozású társas vállalkozónak?
Katás egyéni vállalkozó 2018.04.29-től szünetelteti a vállalkozását. Munkaviszonyt létesített heti 10 órában, 2018.06.05-től. A részmunkaidős foglalkoztatás idejére kell-e fizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot? Vagy csak a teljes munkaidős foglalkoztatás ideje alatt mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól?
Foglalkoztatunk részmunkaidős kollégákat, akik az általános kötött munkarend alapján napi 4 vagy napi 6 órában dolgoznak nálunk. Vannak azonban olyan kollégák, akik nem ilyen módon végeznek munkát, hanem „tömbösítve”, például a heti 20 órát hétfőtől szerdáig dolgozzák le, és a hét hátra lévő időszakában már nem végeznek munkát. Ezen a munkavállalók részére nem cél kötetlen munkarendet meghatározni a munkáltató részéről, mivel a munkát a munkahelyen kötelesek végezni, és kizárólag a reggel 8 és délután 17 órás időszakban. Törzsidő, peremidő hivatalosan nincs a társaságnál. Kérdés, mi kerüljön a munkaszerződésbe? A munkaszerződésükbe nem írhatjuk, hogy heti 20 óra, napi 4 óra, mivel az nem felel meg a valóságnak. Rugalmas munkarend? Munkaidő-keret? Mi a legjobb jogi megoldás? Köszönjük a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Társaságban heti 8 órás munkaviszonyban ügyvezetést ellátó magánszemély emellett a jogviszonya mellett lehet-e katás nem főállású egyéni vállalkozó? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az Mt. által szabályozott munkavégzésre történő behívással kapcsolatban kérdezem, hogy ha a maximum napi 6 óra részmunkaidő alapján kéthavi munkaidőkeretben (február-március) 160 óra, akkor a munkáltatónak 160 óra a munkaadási kötelezettsége? Vagy másképpen, ha csak 100 óra a tényleges munkavégzés, akkor 60 óra állásidő? Másik kérdés: a behívásos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére a fizetett szabadságos napok számát hogyan kell kiszámolni? Válaszát várva köszönettel: nmjanos@gmail.com
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjra való jogosultság szempontjából 365 nap szolgálati időnek számít-e a főállású katás 50 ezer forint fizetése esetén, és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? Köszönettel: V. Ildikó
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől