Katás egyéni vállalkozó 2018.04.29-től szünetelteti a vállalkozását. Munkaviszonyt létesített heti 10 órában, 2018.06.05-től. A részmunkaidős foglalkoztatás idejére kell-e fizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot? Vagy csak a teljes munkaidős foglalkoztatás ideje alatt mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól?
Foglalkoztatunk részmunkaidős kollégákat, akik az általános kötött munkarend alapján napi 4 vagy napi 6 órában dolgoznak nálunk. Vannak azonban olyan kollégák, akik nem ilyen módon végeznek munkát, hanem „tömbösítve”, például a heti 20 órát hétfőtől szerdáig dolgozzák le, és a hét hátra lévő időszakában már nem végeznek munkát. Ezen a munkavállalók részére nem cél kötetlen munkarendet meghatározni a munkáltató részéről, mivel a munkát a munkahelyen kötelesek végezni, és kizárólag a reggel 8 és délután 17 órás időszakban. Törzsidő, peremidő hivatalosan nincs a társaságnál. Kérdés, mi kerüljön a munkaszerződésbe? A munkaszerződésükbe nem írhatjuk, hogy heti 20 óra, napi 4 óra, mivel az nem felel meg a valóságnak. Rugalmas munkarend? Munkaidő-keret? Mi a legjobb jogi megoldás? Köszönjük a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Társaságban heti 8 órás munkaviszonyban ügyvezetést ellátó magánszemély emellett a jogviszonya mellett lehet-e katás nem főállású egyéni vállalkozó? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az Mt. által szabályozott munkavégzésre történő behívással kapcsolatban kérdezem, hogy ha a maximum napi 6 óra részmunkaidő alapján kéthavi munkaidőkeretben (február-március) 160 óra, akkor a munkáltatónak 160 óra a munkaadási kötelezettsége? Vagy másképpen, ha csak 100 óra a tényleges munkavégzés, akkor 60 óra állásidő? Másik kérdés: a behívásos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére a fizetett szabadságos napok számát hogyan kell kiszámolni? Válaszát várva köszönettel: nmjanos@gmail.com
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjra való jogosultság szempontjából 365 nap szolgálati időnek számít-e a főállású katás 50 ezer forint fizetése esetén, és a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? Köszönettel: V. Ildikó
Tisztelt Szakértő! A letiltás a munkabérből címen feltett kérdésre kapott válasszal kapcsolatosan kérem még szíveskedjék a kérdésemre válaszolni: Tehát, amennyiben a fő munkáltatójánál (korábbi munkahelyén) már figyelembe vették a munkavállalónak ugyanennél a letiltásnál a nyugdíjminimum összegét, és ezt mentesítették a letiltás alól, akkor a második munkáltató részmunkaidős bérnél már nem alkalmazhatja a mentesítést. Ha viszont a főmunkaidős munkáltató (korábbi) a mentesítést nem alkalmazza, mivel a munkabér mértéke eleve lehetővé teszi a 33 százalékos letiltást, akkor a második részmunkaidőben alkalmazó munkáltató figyelembe veheti a minimumnyugdíj szerinti mentesíthető összeget. Erről a második munkáltatónak véleményem szerint az első munkáltató által kiállított igazolás szükséges, mivel nincs erre információnk. Köszönöttel.
Tisztelt Szakértő! Várandós munkavállaló részére az Mt. 60. § (1) bekezdését és az MK 57. számú bírósági állásfoglalást kell alkalmazni. Kérdésem a következő a fentiekkel kapcsolatban: Abban az esetben, ha a cég nem tud felajánlani a várandós munkavállaló számára más munkakört – mert nincs olyan, ami vagy betöltetlen lenne, vagy pedig olyan, amire szüksége lenne a cégnek (mert minden szükséges munkakör már be van töltve), illetve olyan sincs, ami egyáltalán szóba jöhetne egy terhes kismamának – milyen megoldás létezhet a felek számára? 1. kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy 8 órás munkaidejéből csak 2 órát dolgozik le a várandósságára hivatkozva? A mi értelmezésünkben ilyen esetben a munkavállaló javarészt munkaképtelen, tehát táppénzre kellene mennie, hiszen számunkra nem vállalható, hogy csökkentett munkaidőben dolgozik, csak mert mi részmunkaidőre nem találunk munkavállalót. Másrészről nyilván érthető, ha a terhes kismama nem tudja a korábbi 8 óráját végigdolgozni. 2. kérdés: De akkor a táppénz a megoldás – véljük mi. Jól gondoljuk? 3. kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy ha 8 órából csak 2-t tud ledolgozni, akkor nem megy táppénzre? 4. kérdés: Ha nem megy táppénzre, de csak 2 órát dolgozik le a 8 órás munkaidejéből (amire képes), akkor is jár neki a 8 órás bére? Ez utóbbi lehetőség végzetes lenne a cég számára, hiszen így – még ha találnánk is részmunkaidős munkavállalót – azt nem tudnánk megtenni, hogy egy 8 órás mellett még egy 4 órás bért is fizessünk. Köszönöm.
Munkavállalónk heti 32 órát dolgozik hétfőtől csütörtökig. Szabadság kiadása esetén a hét minden munkanapjára vagy csak a munkavégzési kötelezettség idejére (hétfő-csütörtök) kell elszámolni a szabadságos napokat?
Hogyan kell kiadni a részmunkaidős dolgozó szabadságát egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Átnézve a hasonló kérdésköröket, nem találtam választ az én problémámra. A dolgozó havi 4 órás munkaviszonyban áll, a hónap utolsó munkanapján, péntekenként kell teljesítenie. Augusztus 31-én szabadságon volt. Az éves szabadsága 29 nap. Napban tartjuk nyilván a szabadságokat. Hány napot "használt" el az egy nap távolléttel? Úgy is kérdezhetném hány nap szabadsága maradt még? Köszönettel: KM
Tisztelt Szakértő! Friss öregségi nyugdíjas a nyugdíj mellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik. Mellette bevállalt egy heti 5 órás, részmunkaidős foglalkozást. A részmunkaidősnél milyen járulékokat fizet? És a munkáltatója? Köszönettel.
Tisztelt Adószakértő! Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó egyszemélyes kft. tulajdonosa lett. A kft. társasági szerződésében szerepel az ügyvezetői munkaviszony. Bejelenthetem-e heti 1 vagy 2 órára (tényleges tevékenységet nem végez a kft., a korábban megkötött biztosítási szerződései után kapja a jutalékokat csekély összegben), úgy, hogy mellette a katás egyéni vállalkozásában marad főfoglalkozású és havi 50 ezer forintot fizet? A T1041-es nyomtatványon milyen jogviszony kóddal kell bejelenteni (csak 1101)? Köszönettel!
Van egy családi kft., melyben a férj és feleség fele-fele arányban tulajdonos és tag. A feleség az ügyvezető, neki van 36 órás főállása máshol. A férj a kft.-ben részmunkaidőben munkaszerződéssel végzi a munkát. Alkalmazottak is vannak. A férj szeretne indítani egy katás bt.-t is, ahol ő a beltag és a gyermek a kültag. Kérdésem, hogy ebben az esetben a katás beltag lehet főállású katás?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy a 6 órás munkaviszonyban dolgozó, a minimálbértől jelentősen több jövedelmet kapó munkavállaló szerez-e 365 nap szolgálati időt, ha egész évben ilyen volt a munkaviszonya? Tisztelettel: Temesvári Éva
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemélynek megszűnt a heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Van egy betéti társaság, ahol kültag, napi 2 órás munkaviszonyba van bejelentve. Azonkívül van egy kft., ahol szintén tag és önálló képviselő is. Itt két tag van, a másik tagnak egy másik kft.-ben van jogviszonya. A kft.-ben eddig mint máshol főállással rendelkező tag volt bejelentve. Mivel megszűnt a munkaviszonya, a kérdésem, hogy hogyan kell a kft.-be a változást bejelenteni? Ott most főállású tag lesz? A járulékokat meg kell fizetnie? A kft. jelenleg nem működik, ezért ha meg kell fizetni a járulékot, akkor a bt.-ben fizetné meg, de a kérdés, hogy ilyen esetben, amikor nem működik egy kft. meg kell-e fizetni? Vagy maradhat a bt.-ben a 2 órás munkaviszonya, mert a bt. sem működik annyit, hogy 8 órát kellene dolgozni benne. Várom válaszukat.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték