Tisztelt Adózóna, szeretnék érdeklődni, hogy rehabilitációs hozzájáruláshoz az átlagos statisztikai létszámba a megváltozott munkaképességű dolgozók és a napi 2 órás munkaviszonyos munkavállalók is beletartoznak? Köszönöm
Tisztelt Címzett! A Kjt. 23/B paragrafusa alapján a munkavállaló gyermekének három éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig – kérheti a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkáltató köteles biztosítani. Kérdésem, hogy a Kjt. 23/B § (8) bekezdés értelmében alkalmazható-e ez magasabb beosztású vezető (igazgató munkakör) esetében? Alkalmazható-e úgy, hogy a dolgozó már kérte fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, a szabadságának kiadását, jelenleg 8 órás jogviszonyban szabadságát tölti, és határozott időre szóló vezetői kinevezéssel rendelkezik. Lehet-e közalkalmazott magasabb beosztású vezetőt részmunkaidőben foglalkoztatni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy gyesen lévő anyuka 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Szeretne egyéni vállalkozást alapítani, melyhez kata szerinti adózást választana. A munkaviszonya mellett milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek az egyéni vállalkozásában? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Cégünk végelszámolással történő megszűnését határozta el a tulajdonos. A munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, és a törvény szerinti végkielégítést és felmondási időre járó bérüket megkapják. Kérdésem a cégnél állományban, de jelenleg gyed-en lévő kismamákkal kapcsolatos. Milyen bérrel kell számolni az ő esetükben a végkielégítés összegét? Azzal a bérrel, amikor elmentek szülési szabadságra, vagy pedig az ugyanabban a munkakörben dolgozók jelenlegi bérével? Aki részmunkaidős munkaviszonyban volt, felmondási időre járó bért és a végkielégítést is csak részmunkaidőnek megfelelő mértékben kapja? Mikor szűnik meg a jogviszonyuk a cégnél? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltatónál a dolgozók egy része heti 3 napot dolgozik, napi 8 órában, összesen heti 24 órában, munkaviszonyban. A munka törvénykönyve szerint a dolgozóknak életkoruk alapján évi 30 nap szabadság jár. Kiadható-e a dolgozóknak a 30 nap szabadság, vagy arányosítani kell a heti három munkanap miatt? Köszönettel: Szalainé
Tisztelt Szakértő! Hat hónapot meghaladóan, 100 fő biztosítottat foglalkoztató munkáltató esetében a törvény kötelezően előírja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését. Kérdésünk, hogy ki számít bele a 100 főbe? Csak a munkaviszonyban foglalkoztatottak, vagy a megbízási jogviszonyban lévők is? Például, ha 1 évre kötünk megbízási szerződést a megbízottal, és teljesítésigazolás alapján havi kifizetések történnek részére, akkor ő is beleszámít a 100 fős létszámkorlát számításába vagy nem? Konkrétan kiket kell számításba venni, illetve számít-e, hogy részmunkaidős alkalmazott-e valaki vagy sem? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagja 2018. 06. hónapig főiskolai tanuló volt, 07. hóban megszűnt a tanulói jogviszonya. Kell-e járulékot fizetnie ebben az esetben az előző évi árbevétele alapulvételével, ha időközben 4 órás munkaviszonyt létesített?
Tisztelt Szakértő! A dolgozó több céghez van bejelentve, és azokból tevődik össze a heti 40 órás munkaidő. Ebben az esetben a nyugdíjszámításnál az összes jövedelmét figyelembe veszik? A szolgálati időbe mind bele számít? Éri-e bármi hátrány abból adódóan, hogy nem egy helyen szerzi meg a jövedelmét, hanem több helyen? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kollégánk részmunkaidőben dolgozott 2015 júliusáig, amikor is szülési szabadságra ment. A gyermeke július 24-én töltötte be a harmadik életévét. Egyelőre nem jelezte hivatalosan, hogy visszatérne munkába, de azt igen, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani. Mi a teendőnk, illetve mennyi szabadság jár a részmunkaidős foglalkoztatott szülési szabadságának idejére (3 év)? A bérváltozások miatt a szabadságot milyen módon kell kiszámolni (a 3 évvel ezelőtti bére nem éri el a mai minimálbért)? Szükséges először szerződést módosítani a mai minimálbér mértékéhez igazodva, és utána felmondani? Köszönöm segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy Németországban dolgozó magyar állampolgár (németeknél veszi igénybe a gyerekkedvezményt), akit heti 20 órában alkalmaznak, milyen vállalkozási formát választhat Magyarországon, hogy ne veszítse el a kinti gyerekkedvezményét? Elég-e a magyarországi részmunkaidős állás? Például katás részmunkaidős egyéni vállalkozó? Válaszát előre is köszönöm!
Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy részmunkaidős munkavállalók azonos megítélés alá esnek-e az adómentes juttatások tekintetében a teljes munkaidős munkavállalókkal (például a kulturális belépők térítésének felső határa esetükben is 50 000 Ft, vagy a felső határt a részmunkaidő/teljes munkaidő arányában kell maximálni?)
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, ha a tevékenység végzéséhez nincs képesítése, akkor alkalmi munkavállaló alkalmazásával megfelel-e a követelménynek, vagy csak az Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatható a megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazott? Kötelező-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy részmunkaidőben is lehet? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Cím! Közérdekű alapítvány foglalkoztatna megbízási szerződéssel egy sportedzőt (napi 2 órában). Milyen megbízási szerződés mellett kellene az alapítványnak a legkisebb járulékot fizetnie? Van-e az alapítványnál (civilszervezeteknél) erre speciális megoldás? Természetesen azt ismerjük, hogy a minimálbér 30 százaléka után fizetek szochót, de nem vonok 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot. Válaszukat előre is köszönöm.
A közeledő nyárra tekintettel egyre több munkáltató készít szabadságolási tervet. A szabadság kiadása során számos érdekes kérdés merülhet fel. Próbaidő alatt, illetve a felmondási idő tartamára kiadható? Mi a teendő a munkáltató leállása esetén? A részmunkaidőben foglalkoztatott, illetve a nyugdíjas munkavállalónak hogyan alakul a szabadsága? Milyen feltételek mellett szakítható meg a már megkezdett szabadság?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szerb-magyar állampolgárt foglalkoztatna részmunkaidős munkaviszonyban. A munkavégzés helye Magyarországon lenne. A szerb-magyar állampolgárnak van magyarországi adóazonosító jele, TAJ száma, Magyarországon tartózkodási helye, az állandó lakcíme Szerbiában van. Szerbiában rendelkezik munkaviszonnyal. Kérdésem, hogy ebben az esetben társaságunkat terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség a munkavállaló után? Válaszukat előre is köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték