614 találat a(z) részmunkaidő cimkére

Visszatérés gyedről a munkába: ezek a munkáltatói, illetve munkavállalói kötelezettségek Cikk

A szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkába való visszatérés során sok bizonytalansággal találkozik a munkavállaló. Nem tudja, van-e lehetősége visszatérni a munkahelyére, mit mikor kell jeleznie, milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak. A munkáltatónak is számos jogszabálynak meg kell felelnie a munkavállaló visszatérése során. A cikkben a két fél, a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit nézzük végig.

Minimum járulékkötelezettség júliustól: gubancos a törvényi szabályozás Cikk

A július 1-jétől hatályba lépő új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) négy biztosítotti kör esetében ír elő minimum járulékfizetési kötelezettséget: az egyéni és társas vállalkozók, a munkaviszonyban álló dolgozók, illetve az egyházi személyek és a mezőgazdasági őstermelők vonatkozásában. Igaz utóbbi kettőnél talán kicsit erőltetett a párhuzam, de a fizetendő járulék – jövedelemtől függetlenül – a minimálbérhez kötődik.

Több részmunkaidő, maximális óraszám Kérdés

Munkahelyteremtő bértámogatás visszatérő anyukával Kérdés

Fizetett ünnep elszámolása időkeretben Kérdés

Amit a bértámogatásról tudni kell a számok tükrében Cikk

Április 29-étől igényelhető a 105/2020. kormányrendelet szerint a csökkentett munkaidős foglalkoztatással összefüggő, többször módosított szabályok alapján számított állami támogatás, amely több ezer munkavállalót érint. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb, jelenleg hatályos feltételeket, és – táblázatos formában – a számok tükrében is bemutatjuk, milyen munkaidőkiesés mellett, mennyi támogatást kaphat a munkavállaló, és mikor köteles a munkáltató kiegészíteni a munkavállaló járandóságát.

Közterhek részmunkaidős munkaviszony melletti vállalkozásban Cikk

Az elmúlt hetekben többen kérdezték az Adózóna oldalán, hogy miként kell társas, illetve egyéni vállalkozóként a tb-közterheket fizetni, ha a vállalkozás mellett fennálló munkaviszonyban – a veszélyhelyzet miatt – heti 40 óráról a felére vagy még annál is kevesebbre csökkent a heti munkaidő. Cikkünkben a fenti kérdés kapcsán adunk részletes tájékoztatást a munkaviszony melletti vállalkozásban fizetendő közterhekről.

Munkaidő-csökkentés NAV bejelentés Kérdés

A csökkentett munkaidős pályázat igénybevétele előtt a dolgozókat a NAV-nál át kell-e jelenteni a 20T1014-es űrlapon részmunkaidős dogozóvá, vagy főfoglalkozású heti 40 órás munkaviszony marad, csak a nettó távolléti díját kapja a dolgozó különböző forrásból?

Távolléti díj számítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vendéglátó cég, amely jelen helyzetben nem tud bevételszerző tevékenységet végezni. A vírus alatti időszakot úgy próbálta megoldani, hogy munkavállalóival megállapodást kötött, hogy állásidőt fizet, ami az alapbérük 50%-a. Ezt el is fogadták. Most viszont kénytelen volt felmondani néhány munkavállalójának. Kérdésünk az lenne, hogy a 30 napos felmondási időre járó bért, amit a távolléti díjjal kell számolni, mi alapján határozza meg, tehát melyik alapbér alapján számoljuk a távolléti díjat? Az eredeti alapbért, a csökkentett, 50%-os alapbért, vagy az elmúlt 6 hónap átlagát vegyük figyelembe? Korábban (az elmúlt 6 hónapban) bérpótlékra is jogosultak voltak. A többi dolgozónak, akiket nem bocsát el, az alapbére vissza lett állítva 100%-ra, mert rájuk igénybe veszi a bértámogatást. A megállapodás, amit az állásidőre kötöttek, a vészhelyzet megszűnéséig érvényes, tehát megteheti azt a munkáltató, hogy a bértámogatásba bevont dolgozókat 100% alapbéren bérszámfejti, s az elbocsátott dolgozókat tartja a munkaviszony megszűnéséig az 50%-os állásidőn? Nekik végkielégítést fog fizetni, ugyancsak távolléti díjjal, de nagyon nem mindegy egyik fél számára sem, hogy mennyinek kell lenni a távolléti díjnak.

Tagi jogviszony – járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bértámogatás miatt nagyon sok munkáltató csökkenti a dolgozók munkaidejét heti 30, illetve 20 órára. Munkaidő-csökkentés történik egy olyan alkalmazottal, akinek van egy kft.-je, ahol egyszemélyes tag. Eddig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti tag volt. Három hónapig csak heti 30 órás munkaviszonya lesz. Ebben az esetben a kft.-ben meg kell fizetnie a járulékot? Köszönettel.

Fizetés nélküli szabadság: a munkáltató által átvállalandó egészségügyi hozzájárulásról Cikk

Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.

Táppénz állásidő alatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft. jelenleg nem tud tevékenységet végezni a vírushelyzet miatt, a vendéglátó egység zárva tart, dolgozóit nem bocsátotta el, közös megállapodás szerint állásidőt fizet nekik, melynek keretében a dolgozók az alapbérük 50%-át kapják meg, és nem kell bejárni dolgozniuk. Az egyik dolgozó bejelentette, hogy táppénzen van (nem a vírus miatt). Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben is ugyanazokkal a szabályokkal kell a táppénzt igényelni, mintha a dolgozó munkát végezne? Jár a 15 nap betegszabadság, és azt követően a táppénzigényt be lehet adni az illetékes szervnek (nem kifizetőhely)? Ha igen, akkor a betegszabadság alapja az 50%-os alapbér, amit jelenleg kap a dolgozó, és annak a 70%-át kapja a dolgozó?

Csökkentett munkaidő, járulékmentesség: mi lesz a nyugdíjmegállapítással? Cikk

A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 141/2020. kormányrendelet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as kormányrendeletet módosító 141/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. szerint számított távolléti díj helyett már a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérről rendelkezik, és ezt veszi alapul a támogatás mértékékének meghatározásakor. Adott társaság a 8 órában dolgozó munkavállalóinak munkaidejét 4 órára és ezzel arányosan az alapbérét már 50 százalékkal csökkentette a veszélyhelyzetre tekintettel. Azt jelentheti-e ez a fogalmi változás, hogy ebben az esetben a 4 órára számított alapbért lehet csak figyelembe venni a támogatás összegének meghatározása során, mint "eredeti" alapbért? Ha igen, akkor nem a veszélyhelyzetet megelőzően 8 órára számított nettó alapbér 50 százalékának 70 százaléka, hanem a 4 órás nettó alapbér 50 százalékának a 70 százalékára lenne jogosult a munkavállaló. Ezzel jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének azon cégek alkalmazottai, ahol a veszélyhelyzetre tekintettel már korábban, tehát a kérelem beadását megelőzen, de már a veszélyhelyzet kihirdetését követően csökkentették a munkaidőt és ezzel az alapbért. Számomra kérdésessé teszi ennek az értelmezésnek a helyességét az, hogy a csökkentett munkaidő fogalma esetében továbbra is a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő részmunkaidőről rendelkezik a jogszabály, és nem a kérelem benyújtása utáni módosított részmunkaidőről. Köszönöm.

Rehabilitációs hozzájárulás, létszám Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy rehabilitációs hozzájárulás esetében a létszám számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell kezelni? Például egy 4 órás munkavállaló a statisztikai létszámba 1 főnek számít, vagy 0,5-nek, mert a teljes munkaidőhöz kell arányosítani?