2025 januárjában nem csak a társadalombiztosítási közterhek változtak, hanem a társadalombiztosítási ellátások is. Előző írásunkban az egészségbiztosítás természetbeni ellátásainak változásait ismertettük, míg az alábbi cikkben az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosításait foglaljuk össze.
Amikor gyermek érkezik a családba, sok teendővel találják magukat szembe a szülők, és sokszor értelemszerűen nem az adminisztráció, amivel először foglalkoznak. A családnak mégis érdemes előre felkészülni az ellátások, támogatások igénylésének folyamatára, hiszen a határidők miatt akár az ellátásoktól is el lehet esni. Nem lehet ugyanis a végletekig halogatni az igénylést, mert könnyen akár le is maradhatnak az adott ellátásról. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, visszamenőleg mennyi időre kérhetjük a különféle ellátásokat, támogatásokat a gyermek születése kapcsán.
Szeretnék választ kapni arra a kérdésre, hogy a főállású átalányadózó egyéni vállalkozó csed és gyed ellátásának az összege mi alapján kerül meghatározásra! A garantált bérminimum alapján számított és megfizetett tb-összeg a számítás alapja, vagy az általa megszerzett jövedelem? Ugyanígy kérdés számomra, hogy táppénzigénylés esetén mi a táppénz összeg alapja? A vállalkozó havonta a garantált bérminimum szerint fizeti meg a tb-járulékot, de a havi bevétele átlagosan 800 ezer forint és 40 százalék költséghányadra jogosult – kérdezte olvasónk. Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől több változást és pontosítást is tartalmaz a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban. Ezen túl új adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő a foglalkoztatók által működtetett kifizetőhelyek számára, és új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézés folyamatait. A Moore Hungary honlapján közzétett tájékoztatójában ezeket a változásokat foglalta össze.
2013. június 30-án jelent meg 286/2023. kormányrendelet, amely többek között módosítja a 217/1997. kormányrendeletet. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. kormányrendelet változásai egyrészt 2023. július 1-jétől hatályosak, míg a módosítások másik csoportja 2024. január 1-jétől lép majd hatályba. Az előző cikkeinkben a júliusi változásokat foglaltuk össze, így ezen cikkben folytatásaként az alábbiakban 2024. január 1-jétől bekövetkező módosításokat ismertetjük.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egy részénél maximalizált az ellátás összege, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik. Továbbá az ellátások számítása során egyes esetekben a szerződés szerinti összeget kell alapul venni, amely a vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, megbízási jogviszonyban dolgozó biztosítottak esetén szintén a minimálbérhez igazodik. Cikkünkben összefoglaljuk a táppénz, a gyermekgondozási és az örökbefogadói díj maximális összegének alakulását 2022-hez viszonyítva, és a minimálbérhez igazodó szerződés szerinti jövedelmek változását.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásához a jogszabály [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)] a biztosítási előzmény mellett további két feltételt ír elő, nevezetesen, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Az ellátás megállapítását követően a keresőtevékenység korlátlanul folytatható, de a rendszeres pénzellátás vonatkozásában kevésbé megengedő a jogszabály. A következőkben e kérdéskörrel foglalkozunk.
Az ikrekkel várandós kismamák sokszor bíznak abban, hogy az ikrek is több gyermeknek számítanak, ennek megfelelően annyi ellátást kapnak, ahány gyermek érkezik egyszerre. Ez sok esetben nincs így, érdemes tehát külön-külön megvizsgálni az ellátásokat. Mi jár tehát egy ikrekkel várandós kismamának, milyen összegű, „darabszámú” ellátásra lesz jogosult és mennyi időre?
Több olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt is ismerünk, amely esetében nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére. Az ilyen biztosítottak milyen ellátásra jogosultak, és hogyan állapítják meg ezekben az esetekben az ellátás alapját? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Sokszor megtévesztő lehet különböző törvényekben ugyanazon fogalom használata. Ilyen a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben (Ebtv.) említett biztosított fogalma, amely nem csak a Tbj. szerinti biztosítottat jelenti. Cikkünkben ismertetjük, mikor kit kell érteni az Ebtv.-ben biztosított alatt.
Milyen pénzbeli ellátásra számíthat a gyeden levő kismama, aki második babáját várja, ha a munkáltató felszámolás alá került? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Egy gyermek érkezése a családba általában nagy öröm, azonban anyagi szempontból nem mindig megfelelő az időzítés az új családtag fogadására. Előfordulhat olyan helyzet, amikor mindkét szülő elveszíti a munkáját, vállalkozásuk nem hozza a várt eredményt, szünetel, nem sikerül elhelyezkedni. Az anya egy ideig nem fog tudni dolgozni a szülést követően, az apa pedig munkanélküli. Mire jogosultak a szülők, a család, milyen ellátásokat, támogatásokat kaphatnak ebben az esetben? Ezt vizsgáljuk meg cikkünkben.
Előző hónapban elindított cikksorozatunkban az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről és az ehhez kapcsolódó ellátásokról szóltunk. Cikksorozatunk folytatásaként az alábbiakban részletezzük a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult közötti különbségeket.
Szeptemberben sok gyermek kezdi meg a bölcsődét, így jó tisztában lenni azzal, hogy mikor jár az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások közül a gyed, valamint a családtámogatási ellátások közül a gyes, ha a gyermek nappali bölcsődei ellátásban részesül és nem a szülővel van a nap folyamán. Ezt mutatjuk be mostani cikkünkben.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték