Így változtak a bérszámfejtést érintő szabályok július elseje után

Megosztás Tetszik

A 2022. évi LXXV. törvény 2023. július 1-jétől több változást és pontosítást is tartalmaz a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatban. Ezen túl új adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő a foglalkoztatók által működtetett kifizetőhelyek számára, és új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézés folyamatait. A Moore Hungary honlapján közzétett tájékoztatójában ezeket a változásokat foglalta össze.

Folyósítási és jogosultsági korlátozások változása

A szabályok változásának értelmezéséhez fontos tudni, mit is jelent a keresőképtelenség és a táppénzre való jogosultság.

A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálása orvosszakmai tevékenység, amelyet a 102/1995. kormányrendelet szabályoz. Emellett azonban, egy jogi fogalom is. A keresőképtelenség jogilag kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a biztosítottnak keresőképessége esetén fennállna a munkavégzési kötelezettsége. Munkavégzési kötelezettség hiányában jogi értelemben vett keresőképtelenség megállapítására nem kerülhet sor akkor sem, ha a biztosított részére orvosa kiállította a keresőképtelenségi igazolást.

Táppénzre az lehet jogosult, aki aktív Tbj. 6. § szerinti biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Jogosultsági korlát

Jogosultsági korlátról beszélünk abban az esetben, ha a fenti feltételek valamelyike nem áll fenn – emelik ki a Moore Hungary szakértői.

Erre tekintettel kikerült a jogszabályi szövegből az a rész, hogy „nem jár táppénz

• a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel,” – hiszen az érintett ezen időszakban nem biztosított;
• „munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs” – ha a biztosítottnak nincs olyan munkája, amelyet ne tudna ellátni, ha nem lenne beteg.

Folyósítási korlát

Folyósítási korlátról akkor beszélünk, ha a biztosított táppénzre jogosult, azonban egyéb jogszabályban nevesített indok miatt az ellátás folyósítása nem történhet meg.

2023. július 1-jétől az Eb. tv. 47. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerint nem jár táppénz:

• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn;
• a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott:
  • ha a biztosított a keresőképtelenné válásának napján munkaidejének egy részében dolgozott, a le nem dolgozott időtartamra táppénz ellátásra lehet jogosult, míg a ledolgozott órákra munkabérben kell részesülnie (a munkáltatónak megvan a lehetősége arra is, hogy erre a napra tekintettel a teljes munkabér kifizetésre kerüljön, azonban teljes munkanapra táppénz nem állapítható meg);
  • ezt a táppénzzel érintett töredéknapot egy egész táppénzes napként kell a későbbiek során figyelembe venni, nem minősül jövedelemmel ellátott munkanapnak.

Pénzbeli ellátások megállapítására vonatkozó változások

A táppénz időtartama

A biztosított táppénzre lehet jogosult,

• a keresőképtelenség tartamára,
• de maximum a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött idővel azonos időszakra,
• azonban egy évnél nem hosszabb ideig.

A fenti időtartamokból le kell vonni azt az időt, amelyet az aktuális táppénz-jogosultságot megelőző egy éven belül táppénzen töltött a biztosított (táppénzelőzmény).

A változás ugyan nem szembetűnő, ám annál fontosabb. Míg a 2023. július 1-jét megelőző időszakban mind a táppénzelőzmény, mind a folyamatos biztosítási idő vizsgálata a keresőképtelenség első napjára vonatkozóan történt, úgy 2023. július 1-jétől a táppénz-jogosultság első napját kell figyelembe venni – hangsúlyozzák a Moore Hungary szakértői.

A módosítás elsősorban munkaviszonyban álló biztosítottak számára jelent pozitív változást, hiszen ők évente a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságra jogosultak, ami nem egészségbiztosítási ellátás, hanem a munkáltató által fizetett bérjellegű jövedelem. Az egyéb jogviszonyban álló biztosítottak ezzel szemben (pl. egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nem kapnak ilyen jövedelmet, ők a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosultak.

Így a táppénzre való jogosultsági idő elbírálása kapcsán, munkavállalók esetén jelentősen növekedhet az az időszak, amelyre táppénzellátásban részesülhetnek.

Gyermekápolási táppénz

Korábbi jogszabály az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekre vonatkozóan nem tartalmazott az egyedülálló szülőkre vonatkozó eltérő rendelkezést a gyáp napjainak számában. Ezt pótolta a jelenlegi módosítás.

Pontosításra került, hogy minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően a következő születésnapot megelőző napig kell számolni az igénybe vett napok számát.

A harmadik módosításként bekerültek a jogszabályba az egyéves, pontosan hároméves, és pontosan hatéves gyermekek, akikre korábban nem hivatkozott a jogszabály.

Egyéb változások

Utazási költségtérítési támogatás

2023. június 1-jétől 16-ról 18 évre emelkedett a korhatár, ameddig a beteg kísérője (egyéb feltételek fennállása esetén) utazási költségtérítési támogatásra lehet jogosult. 18 éven felüli beteg esetében az egészségügyi szolgáltató dönt a kísérő igénybevételének szükségességéről.

További információ és az igényléshez szükséges dokumentum elérhető: https://magyarorszag.hu/szuf

biztosításszünetelés

A biztosítás szünetelése esetén a foglalkoztatónak adatszolgáltatást kell küldenie az állami adóhatóság felé, amely információ alapján a hatóságok meg tudják állapítani a foglalkoztatott egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez elkerülhetetlen a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködés, amely keretében a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az ellátás iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot, vagy megszüntetésére irányuló kérelmet. Erre azonban sok esetben nem kerül sor, így az adatszolgáltatás nem valósul meg.

A jogszabályi kötelezettség teljesítésének elősegítésére az Ebtv. vhr. hatályos 39. § (2) bekezdése alapján 2023. július 1-jétől, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem részben, vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést a biztosított foglalkoztatójával is közli – hívják fel a figyelmet a Moore Hungary szakértői.

Elektronikus ügyintézés

Ellátásban részesülők elektronikus úton történő tájékoztatása

Az elektronikus kapcsolattartás erősítése érdekében a törvény elrendeli, hogy amennyiben az ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik ügyfélkapu jogosultsággal, illetve megfelelő tárhellyel, akkor meghatározott tájékoztatások és igazolások ide kerüljenek kiküldésre. Ilyen például:

• a maximum összegben, minimálbértől vagy garantált bérminimumtól függően megállapított csecsemőgondozási díjról szóló tájékoztatások;
• gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj ellátások felülvizsgálatáról szóló tájékoztatások;
• az adóelőleg-nyilatkozatok megtételéről szóló tájékoztatások; valamint
• a megelőző naptári évben kifizetett, adóalapot képező jövedelmekről szóló igazolások.

Az ügyfélkapus hozzáféréssel nem rendelkező érintettek számára a kézbesítésre továbbra is hagyományos postai úton kerül sor.

Ez a szabály kimondottan csak az egészségbiztosítási szervekre vonatkozik, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek kommunikációjában nem okoz változást.

Igénybejelentési szabályok ellátásra jogosultaknak

A pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a jogosultság kezdetén aktív foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. Akkor is, ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni.

Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek és vér szerinti apának a hallgatói gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania.

Baleseti táppénz

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely az ellátást megállapította.

Ha a passzív baleseti táppénz folyósítása alatt az ellátott újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot az új jogviszonyában kell elbírálni. Mivel az ellátás a kieső jövedelem részleges pótlására szolgál, ezért az addig passzív jogon folyósított ellátás megszüntetésre kerül.

A korábbi balesetből adódó keresőképtelenséget az újabb biztosítási jogviszonyában kell elbírálni.

Igénybejelentési szabályok „nem kifizetőhelyek” esetén

Az ügyintézés egy elektronikus útra terelődik, a személyre szabott ügyintézési felületre (a SZÜF-re).

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz iránti kérelmeket 2023. december 31. napjáig változatlanul foglalkoztatói igazolással, az ÁNYK használatával kell a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatóknak az egészségbiztosítóhoz benyújtaniuk. 2024. január 1-jétől azonban kizárólag a SZÜF felületén lehet beküldeni az igénybejelentéseket és a foglalkoztatói adatokat – összegzik a Moore Hungary szakértői.