adozona.hu
Katás bt.: csak így lehet kifizetni a kültagot részesedése arányában
//adozona.hu/kata_kiva/Katas_bt_csak_igy_lehet_kifizetni_a_kultago_391D8X
Katás bt.: csak így lehet kifizetni a kültagot részesedése arányában
A bt. beltagja katás, a kültag nem végez tevékenységet. A részesedés arányában hogyan, és milyen jogcímen kell kifizetni a kültagot az éves bevétel után? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Többször visszatérő probléma katás betéti társaság esetén az osztalékfizetés kérdése. Szakértőnk álláspontja szerint katás betéti társaságnál az osztalék polgárjogi értelemben nem értelmezhető. A Polgári törvénykönyv 3:88 paragrafusának (2) bekezdése ugyanis egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a társaság az adózott eredménye, illetve a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést a tagok részére. Ettől a szabálytól csak akkor térhetne el a társaság, ha az nem okoz a hitelezőknek vagy a kisebbségi tulajdonosoknak érdeksérelmet.
Szipszer Tamás szerint azonban a hitelezők érdekeit mindenképpen sértené, ha egy gazdasági társaság nem az eredményéből fizetné az osztalékot. Egy katás társaság azonban nem rendelkezik sem szabad eredménytartalékkal, sem tárgyévi eredménnyel. A katás cég ugyanis csak a bevételeit tartja nyilván, az eredmény és a vagyon nyilvántartása nem történik meg. Ennek hiányában a Ptk. szerinti osztalékfizetésre esetükben nem kerülhet sor.
Arra van lehetőség, hogy a kisadózó tag személyes közreműködői díjban részesüljön. Ezt nem tiltja semmilyen törvény, s a katatörvény szerint adó- és járulékmentesen kifizethető a kisadózóként bejelentett tag részére.
A katatörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
A (2) bekezdés ellenben kimondja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
Hozzászólások (1)
A nem katás tagnak történt kifizetésre 2015 előtt az egyéb jövedelem volt az egyetlenegy alkalmazható fogalom, de 2015.01.01-től az adóhatóság által elkövetett igazságtalan megítélés láttán a jogalkotó intézkedett és az ilyen jövedelmet osztalék-jövedelemnek minősítette (Szja tv. 66.§ (1) af)) . Ha az NGM-nél látták, hogy az egyéb jövedelemmé minősítés igazságtalan, esetleg lehetett volna visszamenőleges szabályt alkotni, csupán ekkor kiderült volna, hogy a kisadózás szabályainak a szakértők széles körének háta mögött történt "megalkotása" során egyáltalán nem gondoltak.
Mindazonáltal az ilyen kifizetés rendre a válófélben lévő, vagy elvált férj-feleség Bt-jében szokott előfordulni. A férj/feleség pedig egyszerűen bolond, hogy az összeget nem saját maga nevére veszi ki. Ekkor ugyanis a saját jövedelemből ajándékozhatna alkalmanként 150 eFt-ig, vagy gyerektartást fizethetne lényegében korlátlan összegben.