Egy kft. a tag részére fizet osztalékot. Az osztalék után megfizetett szja az adózás előtti eredménybe bele fog számítani? Tehát szerepelni fog-e az osztalék után megfizetett szja az eredménykimutatásban? (pl. a Személyi jellegű egyéb kifizetések-nél?)
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2015. évben előírt 20 000 000 Ft osztalékot és nem tudta kifizetni a 2016. évben. Milyen lehetőségei vannak? Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi törvény szerint a katás bt. kültagjának a társaság nyereségéből kifizetett összeg után adóznia kell. A kérdésem, hogy egy katás bt. mekkora összeget köteles kifizetni a kültagnak? Tekintve, hogy beszámoló készítésére, így eredmény levezetésre sem köteles, csak a bevételek vannak nyilvántartva. Hogyan állapítom meg a kültag részesedését? „Szja tv. 66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) osztalék af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg” Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Tao szerinti egyszemélyes kft. tulajdonosa egyben az egyetlen munkavégző is a cégében. Év végén osztalékot vesz fel a cégből. Költségként elszámolható-e a saját maga után megfizetett eho?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, úgy döntött, hogy az osztalékot tárgyi eszköz formájában veszi fel. Ennek érdekében elsődlegesen felértékeltette a tárgyi eszközök között nyilvántartott ingatlant egy igazságügyi ingatlanszakértővel, aki a szakvéleményében meghatározta az ingatlan piaci értékét. Ezt figyelembe véve történt meg az ingatlan átvétele osztalékként. Az ingatlan értéke után – mint osztalék – az ügyvezető megfizette az osztalékadót. Ehofizetési kötelezettsége nem keletkezett, mert év közben bőségesen túlfizette a 450 ezer Ft-os értékhatárt. Kérdés az, hogy ez esetben is meg kell fizetni a vagyonszerzési illetéket? A dilemma alapja az, hogy ugyanazon vagyontárgyért kétszeresen kell a költségvetés felé helytállni?
Tisztelt Szakértő! Kata adózás alá bejelentkezett betéti társaságnak a kültagja nincs bejelentve kisadózóként. Őt megilleti osztalék az éves bevétel után? A cég bevételének egy részét bármilyen formában ki kell neki fizetni? Adóvonzata van?
Tisztelt Szakértő! A 2015. év végi beszámoló adatait szeretném a 2017-es beszámoló nyitó adatai közé felvinni. Az átsorolás lesz a kérdésem. Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérlegben kimutatott rendkívüli bevételt és ráfordítást az egyéb bevétel és ráfordítás/eredménykimutatás soron kell kimutatni? Ha 2015-ben az adózott eredmény tegyük fel 1000 eFt volt, a mérleg szerinti eredmény viszont nulla (mert jóváhagyták osztalékként), akkor a 2016-os beszámoló előző évi sorában hogyan kell ezt szerepeltetni? Ráadásul a 2015-ben jóváhagyott osztalék nagy része kifizetésre is került 2015-ben, csak kis része maradt fenn a 2016. év eleji kifizetésre. Nem tudom, ez befolyásolja-e az átsorolást. Köszönettel várom válaszukat.
A cikk két témát érint: az osztalék figyelembe vételét kivaalanyoknál és kiváról a társasági adó alá visszatérőknél, illetve a magánszemély tag osztalékjövedelme utáni adókötelezettséget, kitérve a 2017-től bekövetkező változásra.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy zrt. tulajdonosa vehet-e fel osztalékelőleget, illetve, ha jóváhagyott osztalékot fizet ki a társaság a magánszemély tulajdonosnak, azt a 08-as nyomtatványon hogyan kell bevallani? Azért kérdezem, mert a NAV a 1608-as bevallást hibásnak minősítette, és azt írta, hogy a zrt.-hez tartozó GFO kóddal rendelkező vállalkozásnál nem szerepeltethetek adatot az osztaléksoron. Válaszát előre is megköszönve kívánok önnek jó egészséget!
Tisztelt Szakértő! Osztalék utáni eho megfizetésével kapcsolatban szeretném szíves segítségét kérni. Az osztalék utáni ehot a részjegy-tulajdonostól levonjuk és a NAV részére megfizetjük. Van olyan részjegy-tulajdonosunk, aki alkalmazottunk is. Neki pl. az egészségbiztosítási járulék éves összege nem éri el a 450 000 Ft-ot, így levonjuk az osztalékból az ehot (nyilatkozat alapján). Az 1998. LXVI. törvény 3. § 3. pontja értelmében az eho összegének és az egészségbiztosítási járulék összegének van felső határa (450 000 Ft). A konkrét kérdésem a következő: Ha a munkavállaló egészségbiztosítási járuléka pl. 445 000 Ft, és az eho összege 50 000 Ft, akkor az eho teljes összegét levonom. 53-as adóbevallásban a felső határ feletti rész visszajár (495 000 Ft-450 000 Ft, azaz 45 000 Ft)? Vagy munkaviszonyból kell elérnie a 450 000 Ft-ot, és ha munkaviszonyból eléri, akkor nincs ehofizetési kötelezettség osztalék esetén? Köszönettel várom válaszát. Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Bt. 2017.01.01-től a kata alá szeretne bejelentkezni. Kérésem, hogy ki kell-e osztalékként fizetni az eredménytartalékban lévő 11 milliót és a 2016 évi 2 millió eredményt? Ha igen, akkor hogyan fog 2017-ben adózni az osztalék, amit a taggyűlés 2016-ra jóváhagyott? A beltag fog a kata alá bejelentkezni. Hogyan kell 2016. évi zárást elkészíteni? Hogyan kell kontírozni a záró tételeket? Sajnos ebben még kezdő vagyok. Segítségüket előre is köszönöm.
Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlások során, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Tisztelt Szakértő! Adott egy evás bt., mely jelenleg kettős könyvvitelt vezet. A 2017-es adóévtől szeretne katába átlépni. A tavalyi évben keletkező nyereség nem lett osztalékként könyvelve, mert egy tervezett beruházás miatt az ügyvezető a cégben kívánta hagyni a pénzét. Az lenne a kérdésem, hogy most kiveheti-e osztalékként az eredménytartalékban lévő összeget, hiszem evában már leadózta? Az idei éves eredményét szintén kiveheti 2016-ban? Akkor jól gondoljuk, hogy neki nem lehet eredménytartaléka, és áttéréskor nincs osztalékot kiváltó adója? Köszönöm: JT
Tisztelt Szakértő! Ha a kismama a főállásából ment el szülni, és most a gyed alatt (9 hónapos a baba) szeretne vállalkozni (a babaruhákkal kereskedik a neten), akkor neki kell fizetni járulékokat maga után? Vagy csak akkor, ha vállalkozói kivétként veszi ki a nyereségét? Ha vállalkozói osztalékkal adózik, akkor nem kell? Ugyanez lenne a kérdésem "gyeses" variációra is.... Köszönöm.
Osztalékkifizetés történt az evás bt.-ből. Kell-e az szja-bevallásban bevallani (nem történt szja-levonás)?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték