1289 találat a(z) osztalék cimkére
Megszavazott osztalék eredménytartalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2013-2014. évi megszavazott osztalékot a cég gazdasági helyzetére tekintettel nem kívánja kifizetni a tulajdonosoknak. Kérdésem, hogyan lehet visszahelyezni az eredménytartalékba? Könyvelése közvetlen T47-K41. Válaszát köszönöm szépen! Anikó
Osztalék jóváhagyása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. 02. 15-én elfogadásra kerülő éves beszámoló jóváhagyásakor a tagok osztalékfizetésről is döntenek. A kérdésem az, hogy a jóváhagyott beszámolóban elfogadott osztalékot a 2015. évre, a régi szabályoknak megfelelően, vagy a 2016. évre, az eredménytartalék terhére kell majd a könyvelésben szerepeltetni? Köszönettel.
Osztalék 2016 – elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. évtől az osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások miatt osztalékot elszámolni a döntés évében lehet ( 2017.). Tehát nem értelmezhető az előző évre (2016) történő kötelezettségként/követelésként történő felvétel. Kérdésem: értelmezhető-e a 2016. évre esetlegesen megállapított osztalék (fizetendő osztalék/kapott osztalék) passzív/aktív időbeli elhatárolása (2016. évi könyvelés keretében)? Köszönöm válaszát!
Katás bt.: csak így lehet kifizetni a kültagot részesedése arányában
Cikk
A bt. beltagja katás, a kültag nem végez tevékenységet. A részesedés arányában hogyan, és milyen jogcímen kell kifizetni a kültagot az éves bevétel után? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Evából kilépő kapott osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely jelenleg még evaalany, január 1-jétől átjelentkezik a tao alá. Ugyanez a kft. még idén részesedést szerez egy másik társaságban (B Kft.-ben), ahonnan várhatóan jövőre, a 2015. évi eredmény után osztalékot fog kapni. Két kérdésem van: 1. Ha jól tudom, a részesedés megszerzésével is megszűnne/megszűnik az evaalanyiság. Ez esetben is december 31-ével szűnik meg, vagy azzal a nappal, amikor megvásárolja az üzletrészt? 2. A 2016-ban kapott osztalék kihat-e még valamilyen módon a fizetendő evára, lévén, azt a 2015. évi eredmény után kapja? Véleményem szerint, ha B Kft. még azelőtt dönt az osztalékról, hogy A Kft. elkészítené a mérlegét, akkor vissza kell tenni 2015-re. Ha B Kft. akkor dönt az osztalékról, amikor A már lezárta a beszámolóját, akkor a kapott osztalék már 2016. évi bevétel lesz. Erősítse meg kérem a fentieket, illetve, ha van még észrevétele, szívesen veszem a hasznos tanácsot! Köszönettel: Vágner Emília
Ők profitálnak az szja-kulcs csökkentéséből
Cikk
Az évközi adóváltozások alapján már tudható, hogy 2016. évben a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökken. Az RSM-nél kiszámolták, hogy különböző gyerekszám mellett hogyan hat ez a nettó keresetekre az egyes jövedelemkategóriákban.
Osztalék
Kérdés
2014. 12. 31-én egy kft. mérlegszerinti eredménye 12 millió forint. A társaság úgy dönt, hogy 6 millió forintot osztalékként kivesz. Ennek semmi akadálya. Kérdésem: hogyan kontírozom a jóváhagyott osztalékot 2014. 12. 31-én?
Katás bt.-ből felvett "osztalék"
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szakértői véleményét kérni: Adott egy bt. (kültaggal, beltaggal). A cég alapításakor 50-50 %-os arányban tették be az induló tőkét, és az osztalék felvétele is ebben az arányban történt. A bt. a kata adózást választotta idéntől; a beltagnak van más cégnél heti 36 órát meghaladó munkaviszonya. Az alábbi kérdések merültek fel: – A beltag után megfizetik a 25 ezer forintos katát, de a kültag után is meg kell-e (a kültag nem dolgozik a cégben, csak a normál felállás szerint osztalékra lenne jogosult)? – Mivel a kata alatt a cég nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, beszélhetünk-e egyáltalán osztalékról? – Milyen jövedelemre számíthat a kültag? – Ha nem dolgozik, és nincs fizetve rá a 25 ezer forintos kata, akkor hiába rendelkezik a társasági szerződés arról, hogy a betett tőkéje arányában osztalékra jogosult, nem kaphat semmit? – Ellenben kaphat csak a beltag jövedelmet? – Lehet minden jövedelem csak a beltagé úgy, hogy a kültag nem kap semmit? –Vagy a társasági szerződés szerint felezni kell a cég "nyereségét", és a kültagra eső részt a 30 százalékos osztalékadóval kell felvennie, ha nem fizette meg a cég a kültag után is a 25 ezer forintos katát havonta? Valahogy, mintha egymásnak ellentmondó információkkal kellene ezügyben dolgoznunk. Köszönettel várom szakértői véleményét ennek az ügynek a tisztánlátásához!
Letelepedett jogállású
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Török állampolgár ügyfelem 5 évre szóló tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon. Van személyi igazolványa és bejelentett lakcíme is. Kell-e a tagi jogviszonya alapján számára kifizetett osztalék után 14 százalék ehót fizetni? Az ehotörvény visszautal a Tbj. "belföldi" fogalmára, ami szerint a letelepedett személy belföldinek tekintendő. Ügyfelem viszont TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY nevet viselő kártyát kapott. Ez letelepedett státuszt jelent? Válaszukat előre is köszönöm: Komáromy Erika
Drasztikus adócsökkentés a szomszédban
Cikk
Már jövőre a jelenlegi 16-ról 5 százalékra csökken Romániában az osztalékadó – döntött sürgősségi rendeletben kedden a bukaresti kormány.
Osztalék ki nem fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes kft. A 2014. évi eredmény megállapításakor jóváhagyott osztalékot ez évben nem akarja fel venni. Indoka: az idei évi munkák (mélyépítés) nem hoztak olyan árbevételt, ami eredményt produkálna. A ki nem vett osztalék nyújtana fedezetet a tavaszi munkák indításához. Megteheti-e, hogy nem veszi ki a jóváhagyott osztalékot? Milyen következményei vannak, lesznek? Köszönöm! KM
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. 2014-ben osztalékelőleget fizetett ki, majd a beszámoló elfogadásakor (2015-ben) jóváhagyta az osztalékot a 2014. évi adózott eredmény terhére. Kérdésem: 1.: Hogyan kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot, a mérleg szerinti eredményem milyen könyvelési tétellel lesz, 0? 2.: A cégbírósághoz az ügyvezető nyilatkozatát nem küldtük be, mert telefonos egyeztetés alkalmával azt a választ kaptuk, hogy ez szükségtelen. Kérdésem, hogy meg kellett volna-e tennünk, ha igen, utólag megtehetjük, megtegyük-e? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy társaságnál az előző évekre vonatkozóan jelentős könyvelési hiba törént. A hiba hatása eredményeképpen a nyereség összege is jelentősen csökkent, és így nagymértékben változna a kifizetett osztalék összege is. A tagokkal vissza kell fizettetni a különbözet összegét, avagy ez nem igényel semminemű módosítást? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Osztalékelőleg ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég osztalékelőleget fizet. A kifizetéskor levonja az szja-t. A beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg "osztalékká válik". Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni és a cégnek vagy a magánszemélynek? Amennyiben a cégnek, akkor a magánszemélynek vissza kell adni az eho összegét, hogy a cég be tudja fizetni az adóhatóságnak? Hogyan kell az ehót a '08-as bevallásban szerepeltetni?
Végelszámolás vagyonfelosztásából származó jövedelem adóterhei
Kérdés
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
