1251 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék – eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
Angol cégalapítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem alkalmazottként 8 órás munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. A munkaviszony mellett szeretne egy vállalkozást létrehozni webshop készítés/karbantartás, grafikai munkák készítése, szerver üzemeltetés tevékenységi körrel. Megtalálta a www.griffconsulting.co.uk oldalt, amelyből kiderült, hogy Ltd. alapításkor nem kell törzstőke, az ő várható forgalma után nem kell Angliában osztalékadót fizetnie. A tevékenységet interneten, telefonon keresztül is tudja intézni. Tehát az ügyintézés helye nem kötődik Magyarországhoz, szükséges-e, hogy a vállalkozás telephelye Magyarországon legyen? Valós lehetőség az is, ha az angol cég tulajdonosává teszi a magyar céget, akkor a nyereségadó megfizetése után osztalékadó-mentesen kerül a nyereség az angol cégbe, ahonnan pedig nagyon kedvező angol adózási feltételekkel tudja a pénzt magánszemélyként kivenni? Köszönöm a válaszát.
Osztalék még mindig
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! 2015. január 25-én "osztalék rendbetétele" címmel kértem segítséget. Köszönöm válaszát, viszont a hozzászólásomra még nem reagált, ezért teszem fel itt kérdésemet újból: "Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ha nem rendelkezett a társasági szerződés osztalékelőlegről, akkor 2014.01-04.hónapban kifizetett összeg mi lesz? Kölcsön nyújtása tagnak? Egy általános kérdés még: osztalékelőleg mikor fizethető ki (időszakra gondolok)? Adott év 01.01-12.31. között bármikor, vagy az adott évben az előző év beszámoló elfogadását követően 12.31-ig? Köszönöm segítségét!"
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Osztalék devizában
Kérdés
Tisztelt szakértő! A magyar kft. külföldi tagjának euróban fizetné ki az osztalékot. MNB árfolyamot használ egyébként a könyvelésében és a deviza bankszámlájáról utalná el euróban Kérdésem, hogy helyes-e, ha a kifizetéskor a jóváhagyott osztalék forint összegét az aznapi MNB árfolyamon számítja át euróra és utalja el. Az euró bankját, mivel átlagárfolyamon vezeti, az euró devizabank készlet nyt. árfolyama és az MNB árfolyam közötti különbséget pedig nyereség/veszteség oldalon könyveljük el.
Korábbi évek fel nem vett osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) A társaság a korábbi évek eredményei terhére jóváhagyott, fel nem vett osztalékot mutatott ki a kötelezettségei között. A társaság a társasági adó alanya. Kérdés: van-e bármiféle jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a legrégebbi évről fel nem vett osztalékot kell először kifizetni? Van a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléknak elévülési ideje? 2.) Kata alá tartozó vállalkozás, aki előtte eva alá tartozott, azelőtt pedig a társasági adó alá, nem fizette ki a társasági adós időszaka alatt jóváhagyott osztalékát, ami a mai napig szerepel a kötelezettségei között. Kérdés: az evás és a katás időszak alatt jóváhagyott osztalék kifizethető-e, ha a korábbi évekről van még bent jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék? A társaság kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Tehát nem választott bevételi nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Kata és az osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megjelent a NAV honlapján az alábbi tájékoztatás, hogyan kell ezt pontosan érteni? Az adóalap 60 százaléka X felé osztva és ez majd 10%/16%/14%-kal adózik? És ha nem fizeti ki a társaság, vagy köteles kifizetni? "Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozás kisadózónak nem minősülő tagjainak a részesedése a 2015. évtől osztaléknak minősül. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének új af) pontja szerint osztaléknak minősül a 2015. évtől a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja (pl. a betéti társaság kültagja vagy a társaságban munkaviszony alapján tevékenységet végző tag) részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg."
Osztalék, illetve osztalékelőleg
Kérdés
Kft. 2014. decemberben osztalékot szeretne fizetni 3 millió forintot, erről a 2013. évi beszámolóban a tagok nem határoztak. 2014 beszámolójában 950 ezer forint nyeresége van, a kft.-nek, az eredménytartaléka 7 millió 159. ezer forint, a jegyzett tőkéje 500 ezer forint, a pénztárban van elegendő pénz. Ilyen esetben osztalékról vagy osztalékelőlegről beszélünk? Ezt eddig úgy csináltam, hogy a társaság vett ki év közben osztalékot, befizette az ehót és az szja-t, majd a beszámolónál készült taggyűlési határozatban szerepelt, hogy mennyi osztalék lett az adott évben kifizetve, de előre nem határoztak az osztalékról. Ez így jó volt? Kérem segítségüket, mert tanácstalan vagyok, hogy mit hogyan csináljunk.
Ajándékba kapott üzletrész adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésre vonatkozóan. Egy magyar kft.-nek két tulajdonosa van: egy magánszemély (50 százalékban, aki egyben ügyvezető is a magyar kft.-ben) és egy német cég (50 százalékban). A jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 9 millió forint, kötelezettségként előírt, még ki nem fizetett osztalék 6 millió forint. A magyar kft. üzleti kapcsolatban van a német kft.-vel. A német kft. folyamatosan szállít árut a magyar cégnek, és ebből eredően jelentős tartozása van a magyar cégnek a német cég felé. A német cég úgy dönt, hogy a magyar magánszemélynek ajándékozza az 50 százalékos üzletrészét úgy, hogy nem kér érte ellenértéket. Nem tart igényt a már megszavazott osztalékra és az eredménytartalék arányos részére sem. Ugyanakkor a megajándékozott magánszemély (az ügyvezető) kezességet kell, hogy vállaljon magánszemélyként azért a kötelezettségért, amit a magyar kft. a német cég felé szállítói állományként felhalmozott. A magyar magánszemély és a német cég független egymástól, sem közvetett, sem közvetlen kapcsolat nincs közöttük. Kérem a tisztelt szakértő vékeményét azzal kapcsolatban, hogy a fenti ügyletnek milyen adózási pontja van, illetve jár-e illetékfizetési kötelezettséggel? Várom válaszát, üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
Osztalék - Svájc
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2014. évben osztalékelőleget fizetett svájci illetőségű magánszemélynek. Svájc kihirdette-e a kettős adóztatás elkerüléséről szóló új egyezményt, melynek hatásaként 2015. január 1-jétől az új egyezmény előírásai alkalmazandók? Az új egyezmény alapján a magasabb az adókulcs. Kérdésem, hogy a 2014. évben kifizetett osztalékelőleg 2015. évben osztalékká válva, az adókulcs változására tekintettel a magánszemélynek meg kell-e fizetnie az osztalékadó különbözetet?
Cégek által alapított kft. nyeresége, osztaléka?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van két belföldi magánszemélyek tulajdonában lévő kft.-m, akik közösen egy harmadik kft. alapítását tervezik azzal, hogy a a harmadik kft.-nek nem mint magánszemélyek lennének a tulajdonosai, hanem az általuk vezetett cégek! Nem találkoztam még ilyennel, ezért szeretnék segítséget kérni abban, hogy ebben az esetben a harmadik cég által elért nyereséget, hogyan kell leadózni a harmadik cégben, illetve hogyan jelenik ez meg a tulajdonos cégek adózásában, könyvelésében. Továbbá azt szeretném még kérdezni, hogy nem minősülnek-e ez által kapcsolt vállalkozásnak a tulajdonos cégek és a közösen alapított harmadik cégek? Fontos információ lehet még, hogy a harmadik cég, amit közösen alapítanának ingatlan-befektetéssel, -vásárlással, -felujítással, -értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozna. Válaszukat előre is köszönöm!
Osztalék kivétele ingatlan formájában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk eredménytartaléka terhére osztalékot szándékozik megszavazni a taggyűlés, mégpedig nem készpénzben, hanem a társaság tulajdonát képező ingatlan formájában. Kérdésem: van-e erre lehetőség, ha igen, elég a taggyűlési jegyzőkönyv, illetve határozat, vagy a tulajdonátruházást ügyvéd által elkészített okiratba kell foglalni.?További kérdés, hogy az szja-n, illetve a 14 százalék ehón kívűl vagyonátruházási illetéket is fizetni kell?
Katás bt. kültag részesedésének kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy katás bt., amely 2014. nov. 1-jével visszatér a társasági adózásra.( A katás időszak előtt is társasági adós volt.) A bt. beltagja kisadózó (havi 50.000 Ft-ot fizet.), kültagja nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Kérdéseim a következők lennének: a kültag részére köteles vagyok-e kifizetni a részesedés arányában az "osztalékot"? Ha igen akkor, fizetnie kell-e utána szja-t és ehót 2014-ben? Egyéb jövedelemnek minősül-e az ő esetében? Ha kifizetésre kerülne a sor, akkor mi után fizet a kültag? A megmaradt pénzeszköz után, vagy pedig (bevétel-kata-iparűzési adó)? Költségek vannak. A bankon megtörtént az utalás is, attól függetlenül, hogy csak bevételi nyilvántartást kell vezetni. Tehát a bankban és a pénztárban kevesebb pénzkészlet van, mint a bevétel a költségek miatt. Ha nem vagyok köteles kifizetni a kültagot, akkor a társasági adós időszakban nyilván kell-e tartanom a részesedés összegét? Válaszát előre is köszönöm!
Haszonélvezeti jog értékesítése osztalék-kifizetés fejében
Kérdés
T. Adózóna! Van egy kft., akinek van egy ingatlana (telek és rajta egy raktárépület), a kft. két tagjának pedig van elfogadott, de ezidáig ki nem fizetett osztaléka. Az ingatlan haszonélvezeti jogát a cég a két tulajdonosra ruházná és az osztalék fizetési kötelezettséggel kompenzálásra kerülne. A haszonélvezeti jogot áfásan kiszámlázzuk, az osztalék bruttó értékének adóterhét levonjuk (16% szja, 14% eho a 450 ezer ft-os plafonig, és természetesen befizetjük az adóhatóságnak), a fennmaradó összeget kompenzáljuk. Kérdésem: hogyan könyveljük a haszonélvezeti jog értékesítését? Bevételként egyéb bevétel, viszont hogyan jelenik meg az ingatlan és az épület értékében? Csökkentjük a nettó vagy a bruttó bekerülési értékeket, egyéb ráfordítással szemben? Válaszukat köszönöm!
Osztalék kifizetés befektetési arannyal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van-e akadálya, hogy a társaság által jóváhagyott osztalék kifizetése a társaság könyveiben szereplő befektetési aranyból történjen? A társaság eladja a befektetési aranyat a magánszemély tulajdonosnak (áfa nélkül). Az osztalék kötelezettség ezzel történik kifizetésre. Természetesen az osztalék utáni adók (16 %szja és 14 % eho megfizetése megtörténik!) Köszönettel: Péter Zsuzsanna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
