Lehet-e eltérő időpontokban, eltérő évekre vonatkozó osztalékot kifizetni egy kft. több tagjának, illetve hogyan részesülhet a nyereségből az év közben belépett új tag? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A társaság tulajdonosa osztalék vagy osztalékelőleg kifizetésén gondolkodik. A 2016. 08. 31-ei közbenső mérlegben a saját tőke összege 118 000 eFt, a jegyzett tőke összege 3000 eFt., az eredménytartalék összege 2015. 12. 31-ig 64 000 eFt, lekötött tartaléka és értékelési tartaléka nincs. A tulajdonos 12 000 e forintot szeretne kifizetni magának. Kérdésem az lenne, hogy ezt osztalékként is kifizetheti vagy csak osztalékelőlegként? Köszönettel: Bognárné
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek 4 tulajdonosa van, az alapítói okirat szerint a tulajdoni arányuk szerint jár nekik az osztalék is. 2015 második felében a korábbi 4 tag mellé belép egy 5. tag. Az 5. tag a szerződés szerint csak a 2015-ben keletkezett nyereségből részesülhet. 2013-2014-2015-ös évekre a kft. jóváhagyott osztalékot, amelynek kifizetése folyamatosan, részletekben történik. Jelenleg a korábbi 4 tulajdonosnak még nem került kifizetésre a 2014-es osztalék nagy része. Az osztalék fizetésével kapcsolatosan szeretnénk kérdezni (Ptk. illetve számviteli törvényi szempontból): 1. Most szeretnének osztalékot kifizetni, mi a helyes eljárási sorrend? A kifizetéseknél figyelemmel kell-e lenni a keletkezés sorrendjére? 2. Az egyes kifizetéseknél a tagok megállapodhatnak-e abban, hogy az egyes tagoknak juttatott kifizetések időpontja eltérő? (Tehát az egyik tag megkapja októberben, további három pedig novemberben kap a 2014-es osztalékból.) 3. Milyen korlátozó rendelkezés van arra vonatkozóan, hogy a 2015-ben felosztott nyereségből az 5. tag most októberben részesül, míg a korábbi 4 tag a korábbi év osztalékát kapja meg. 4. A fentiek esetében felmerülhet-e a Ptk. 3:187.§-ában kikötött tilalom? Tisztelettel: Pálkerti Judit
Tisztelt Adózóna! Kft. magánszemély tulajdonosa korábbi évben megállapított, de ki nem fizetett osztalék-követelését későbbi évben ellenérték fejében egy másik magánszemélyre engedményezi. Az engedményezés ellenértéke kevesebb, mint a fizetendő osztalék. Még későbbi évben az engedményes részére megtörténik a teljes osztalék-követelés kifizetése. Keletkezik-e az engedményes magánszemélynek szja-fizetési kötelezettsége? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Katás bt. bel- és kültagjának a "nyereség" kifizetésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Az lenne a kérdésem, hogy a "nyereséget" a vagyoni hozzájárulás alapján kell számolni? Vagy mivel ennél a cégnél a társasági szerződésben meghatározták a "nyereség" felosztását, ami eltér a vagyoni hozzájárulástól, így ezt kell figyelembe venni? Válaszukat köszönöm.
Tisztel Adózóna! A számviteli törvény 2016. évi változásai miatt a könyvvizsgálói kamara szerint a 2016-ot megelőző üzleti évek adatát az első, új szabályok szerint készített beszámolóban az új szabályoknak megfelelően kell bemutatni. A 2015-ös beszámoló összeállításával párhuzamosan célszerű a 2015-ös beszámoló adatainak a 2016-os szabályok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba történő besorolása is, ily módon megteremtve a 2016-os beszámolót megelőző időszak adatát. A fentiek alapján a következő lenne a kérdésem: 1. A 2015 évben megszavazott, s a 2016. évben fel nem vett osztalékot a 2016. évi nyitó mérlegben hol kell feltüntetni? Át kell rendezni a kötelezettségekből az eredménytartalékba? 2. A 2016. évi ténylegesen kivett osztalékelőleg – amit majd a 2016. évi záró mérlegben jóvá is hagynak – besorolása, záró összevezetése hogyan történik? Tisztelettel: Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. el akarja adni a társaságát egy magánszemélynek. A társaság könyveiben 08. 31-ei fordulónappal -2672 eFt tárgyévi eredmény (veszteség) keletkezett, az előző évek eredménytartaléka +65 178 eFt. A kft. jegyzett tőkéje 10 000 eFt. A tulajdonos fel kívánja venni az eddig felgyülemlett eredményt (65 178 eFt - 2678 eFt = 62 506 eFt), majd befizetné utána a közterheket, és csak aztán értékesítené az üzletrészét. Év közben osztalékelőleget vehet fel közbenső mérleg alapján, vagy a tulajdonosváltásra való tekintettel lehetőség van osztalékként felvenni a 62 506 eFt összeget? Ha év közben osztalékelőlegként kell figyelembe venni ezt az összeget, és a 2016. 09. 01.-12. 31. időszakban kiderül, hogy újabb veszteség keletkezett, akkor mi a teendő 2017-ben? Milyen következménye van, ha több előleget vesz fel, mint ami majd a tényleges osztalék lesz? Ki fizeti vissza a "többletként" felvett osztalékelőleget (a régi vagy az új tulajdonos)? Az új tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak ebben az esetben? Milyen könyvelési lépések vonatoznak erre az ügyletre 2016-ban és 2017-ben? 2016-ban ki lehet vezetni az eredménytartalékot a régi tulajdonos könyveiben? Van lehetőség "osztalékká lehet váltatni" év közben az előző évek pozitív eredménytartalékát és a tárgyévi eredményt 08. 31-ei fordulónappal? Vagy előlegként kell kezelni egészen év végéig? Hogyan jelenik meg ez a könyveiben? Kérem, legyen kedves a tételes könyvelési lépéseket bemutatni!
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy nyugdíj számításakor figyelembe veszik-e az osztalékot, mint jövedelmet? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1.) Ha egy társaság tagja eladja az üzletrészét, akkor az abból származó jövedelem milyen adó- és járulékterhekkel adózik? 2) Egy társaság osztalékelőleget fizet tagjának, aki december 31-ével kilép a cégből. Azt követő évben a bennmaradó tag a cég adózott eredményének egészét osztalékként jóváhagyja. Ez esetben mi a teendő az időközben kivált tagnak kifizetett osztalékelőleggel? Nála is véglegesen jóváhagyott osztalékká válik, és eszerint kell majd ehót fizetni, mint magánszemélynek? Vagy esetleg a kilépéskor rendelkezni kell az osztalékelőlegről? 3) Egy cégnek öregségi nyugdíjas tagja van. Tiltja-e valamilyen törvény, vagy jogszabály, hogy decemberben személyes közreműködés címen egy nagyobb összeget kifizessen magának a cégből, hogy a nyereségét így "vegye ki", tekintve, hogy így kevesebb járulék-, és adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha társasági adóval leadózná, majd azt követően osztalékként kivenné?
„A” Kft. 50 százalékos üzletrészt szerzett „B” Kft.-ben. „B” Kft. 2016-ban eleget tett törzstőkeemelési kötelezettségének (a kötelező 3 millió forintra) az eredménytartaléka terhére. „A” Kft. üzletrésze így most 1,5 millió forint (250 ezer forint megvásárolt érték és 1 millió 250 ezer forint eredménytartalék terhére megemelt rész). „A” Kft. üzletrészét értékesíti most 1,5 millió forintért egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy „A” Kft. esetében milyen gazdasági eseménynek számít az értékesítés (minősülhet-e osztaléknak az 1 millió 250 ezer forint rész értékesítése), hogyan kell könyvelni, illetve hogyan kell leadóznia ezután a gazdasági esemény után?
Kedves Szakértő! Nagyon hasonló kérdésre adott válaszukat tanulmányozom (link alul), de nem egyértelmű, hogy 2013 óta katás bt. nem tevékenykedő, kifizetést nem kapó, 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nem katás kültagja szempontjából terheli-e osztalékadó és szja, illetve eho a nyereségből a társasági szerződés által meghatározott hányadot. A kültag nem fizetett adót, mivel a társaság nem fizetett osztalékot, és semmilyen kifizetés számára nem történt. A beltag főállású katásként van folyamatosan bejelentve. Várom szíves állásfoglalásukat. http://adozona.hu/kata_kiva/Osztalekfizetes_katas_btnel_Eleg_bajosan_me_Y8FKIF
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: Egy vállalatban a törzstőke aránya 33–67 százalék. A tagok rögzítették a Tao. szerződésükben, hogy az osztalék kifizetése 50–50 százalékban történik. Ez esetben lehetséges-e ez? Tisztelettel: T.Mária
Osztalékfizetési korlát felett kifizetett osztalékot hogyan lehet önellenőrizni?
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. 2016-ban év közben a társasági szerződésben megváltoztatta a osztalék tagok közötti felosztásának arányát, akkor azt mikortól kell alkalmazni, mert a 2015. évre jóváhagyott osztalék egy része lett még csak kifizetve a tagoknak, a még kifizethető osztalékot milyen arányban kell kifizetni? Köszönettel várom válaszát.
Egy jelenleg gyesen lévő kismama, aki 40 órás alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik egy kft.-nél, egyszemélyes kft.-t alapít. A saját kft.-ben a munkát jellemzően egy alkalmazott végzi majd, de ő is részt vesz az irányításban. Munkabért itt nem venne fel, csak osztalékot. Ebben az esetben saját maga után kell-e valamit fizetnie?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték