1307 találat a(z) osztalék cimkére

Külföldi részvények osztalékának fizetése és a levont adó bevallása 2015 Kérdés

A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel

Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is Cikk

A kft.-k kötelező tőkeemelésének elhalasztásáról megszavazott, de tegnap estig még ki nem hirdetett törvénymódosítással nemcsak időt nyernek a kft.-k, hanem új szabályokra, illetve a korábbiak átértelmezett alkalmazására is figyelniük kell.

Társasági szerződésben osztalék Kérdés

Amennyiben új cég alakul és egyik tulajdonos a törzstőke felét szolgáltatja, de csak 40 százalékos üzletrészt szerez, megilletheti-e garantált 20 százalékos (300 000 forint) garantált osztalékelsőbbség, amit bevennének a társasági szerződésbe? Kifizetésre csak akkor kerülhetne sor, ha az üzletrészt feltöltötte.

Szja – külföldi részvény osztalékbevallása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A KBC magyarországi fiókjától kaptam egy igazolást „igazolás külföldi részvények osztalékáról” címmel. Ezen fel van tüntetve a bruttó osztalék, a külföldi levont ad és a belföldi levont adó is. Német részvényről van szó, és a kettős adóztatásról szóló egyezmény szerint a forrásországban maximum 15 százalék adót vonhatnak le. A levonás több volt, mint 15 százalék, de a bevallásban csak maximum 15 százalék külföldön megfizetett adót vehetek figyelembe, a 15 százalék feletti részt majd a német adóhivatallal kell elszámolni. Az összegek a következőeók: Bruttó osztalék: 12 132 Ft Levont adó külföldön: 3 199 Ft 15% összege: 1 820 1% összege: 121 1553-05 lap: 182 sor B: 12.131 C: 121 (1 %) A 182. sor kitöltési útmutató szerint itt a 16 % adóból le kell vonni a külföldön megfizetett adót (maximum a 15 százalékot), és a különbözetet kell beírni a C oszlopba. Ekkor a program automatikusan kitölti a 186-as sor B és C oszlopát a fenti összegekke, valamint a 188. sor B oszlopát. A 188. sor C. oszlopába az adót nekem kell beírni, amit fizetendő adóként majd figyelembe vesz a 64. sorban. Ha a 188. sor C oszlopba a még fizetendő adót (1 %-ot) szeretném beírni, amit egyébként szintén levont már a KBC, és az igazoláson szerepel is, mint hazai megfizetett adó forintban, akkor azt a hibaüzenetet kapom, hogy a „külföldről származó, belföldön is adóköteles jövedelmek adója összegének (188. C oszlop) a jövedelemösszeg (188. B oszlop) 5 és 16 százalék közé kell esnie”. Mely sorokba, milyen összeget kell beírnom? Köszönettel.

Bt. megszűnése után készpénz adóvonzata Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem: bt. végelszámolásakor a pénztárban több millió forint készpénz van. A bel- és kültagok (magánszemélyek) milyen adóvonzattal juthatnak hozzá? Vagy felosztható a befizetett törzstőke arányában adózás nélkül? Köszönöm válaszát.

Osztalékelőleg Kérdés

Tisztelt Szakértő! Osztalékkal, osztalékelőleggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kft. 2015-ben osztalékelőleget fizetett. A 16 százalék szja-t levonta, befizette, a 08-asban bevallotta. Úgy alakult, hogy a jóváhagyott osztalék kevesebb lesz, mint a kifizetett osztalékelőleg. 1. Hogyan kell a bevallott, befizetett adót rendezni? A 1508-as bevallás önellenőrzésével? 2. Az osztalék és az osztalékelőleg különbözete kölcsönnek fog minősülni, aminek a kamata a magánszemély jövedelmének minősül. Lehetőség van-e arra, hogy a kiszámított kamatot a magánszemély megtérítse, hogy ne kelljen befizetni a kamatkedvezmény utáni szja-t és ehót? Köszönöm! Vágner Emília

Osztalék felosztása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Osztalék felosztásával kapcsolatos kérdésem lenne. A társasági szerződés szerint az osztalék a tagok között, a tagok által megállapított arányban osztható fel, amennyiben a tagok nem kívánnak erre vonatkozóan határozni az adott évben, úgy a részesedésük arányában illeti meg őket az osztalék. Az lenne a kérdésem, hogy ez alapján rendelkezhetnek-e úgy a tagok, hogy egyik évben a jóváhagyott osztalékot a társaság egyik tagjának rendelik kifizetni 100 százalékban, a másik évben egy másik tag részére kerül 100 százalékos arányban kifizetésre. Ez ütközik-e valamilyen egyéb jogszabályba, vagy valóban rendelkezhetnek így a tagok? Válaszát előre is köszönöm.

Kifizetés készpénzben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. két belföldi magánszemély tulajdonosa 10-10 millió forint osztalékot vesz fel a 2015. évi eredmény után, amit a közgyűlés már jóváhagyott. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. Kifizethető-e nekik az osztalék készpénzben úgy, hogy a levonásokkal csökkentett összeget vennék fel a bankszámláról külön-külön személyesen? 2. Ebben az esetben a könyvelésben be kell-e a pénztárba is vételezni a felvett összegeket, annak ellenére, hogy a magánszemélyek veszik fel a bankszámláról a nekik járó osztalékot? 3. A készpénzes kifizetést kell-e valamilyen nyomtatványon jelenteni a NAV felé? (Mivel meghaladja a havi 1,5 millió forint készpénzfizetési korlátot). Válaszukat előre is köszönöm.

Osztalék adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015-ben osztalékelőleg lett fizetve a cégben, mely tartós befektetési számlára (tbsz) került utalásra (ahogy az előző évek osztaléka is). 2016 januárjában a tbsz megszűnik, és kifizetésre kerülnek a tételek. A kérdésem az lenne, hogy a 2015-ben ráutalt osztalékelőleg szja- és ehoköteles-e, mivel a végleges beszámoló elfogadása 2016. február hónap?! Ha igen, van-e rá bármilyen lehetőség, hogy adómentesen vehessék fel? És megerősítést szeretnék kérni arról is, hogy a 2016-ban kifizetett osztalék (különbözet) után pedig 15 százalékos szja és 14 százalékos eho a fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Urbán Ágnes

Egyéni vállalkozó osztalékalapot csökkentő tétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vállalkozó használt tehergépjárművet vásárolt, szja-kedvezményként nem veheti figyelembe, mert használt a gépjármű. Viszont az osztaléknál nem szerepel az új kitétel. Beletehetem a tárgyi eszközt osztalékcsökkentő tételként? Az eszköz aktiválásra került 2015-ben. Előre is köszönöm. Üdv.: Tislérné

Tőkeemelés osztalékból Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy Tao-s korszakából fel nem vett osztalékkal rendelkezik az evás cég. A fel nem vett osztalékot beapportálja, s így emeli a jegyzett tőkét. Kérdésem: a személyi jövedelemadót, ehót meg kell-e fizetnie az apportáláskor? Válaszát köszönöm.

Osztalékfizetés 500 ezer forintos törzstőkével március 15. után Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nk 500 ezer forintos törzstőkével működik, és a kötelező törzstőke emelése helyett a végelszámolás mellett döntenek a tulajdonosok. A végelszámolást még március 15-e előtt fogjuk elindítani. Kérdésem, hogy 2015-ös évre felvehető-e osztalék akkor is, ha a beszámoló elkészítése és az osztalékfizetés csak március 15-e után történne meg? Van valami határidő, vagy akár májusban is felvehető az 500 ezer forintos tőrzstőkével az osztalék, ha a kft. már végelszámolás alatt áll?

Rehabilitációs és rokkantsági ellátás biztositási jogviszonyt keletkeztet? Kérdés

Társaságunk tagjai között átforduló (2112-es), még nem felülvizsgált rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint már felülvizsgált, rokkantsági ellátásban részesülő személyek vannak, egyikük sem ügyvezető. A társaságban személyesen közreműködnek változó óraszámban, de egyik esetben sem haladják meg a havi (nem heti!) 40 órát. A társaság eredményéből a rájuk jutó osztalékban részesednek. Kérem erősitsék meg, hogy sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem keletkeztet biztositotti jogviszonyt, ezért – eltérő megállapodás, illetve munka-vagy megbizási szerződés hiányában – társas vállalkozóvá válnának, az arra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséggel. Amennyiben fenti állitás igaz, erősitsék meg, hogy helyesen járunk el, amikor velük megbízási szerződést kötünk, konkrét havi óraszámra, s a dijat a garantált órabér alapján állapitjuk meg, velük egyetértve, felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységükre. Kérem erősitsék meg, hogy az igy kifizetett személyes közreműködési dij/megbizási dij nincs összefüggésben az osztalékkal. (Azaz a megállapitott óradíjnak a kiszámlázotthoz nincs köze.)

Osztalék terhére megkaphatja-e a tulajdonos lánya a céges ingatlant? Cikk

Osztalékfizetés terhére értékesítheti-e a tulajdonos a társaság ingatlanát? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Jóváhagyott osztalék könyvelésének időpontja az anyavállalatnál Kérdés

A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaszüneti és pihenőnapra járó pótlék

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Export sztornószámla az áfabevallásban

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Repülőjegy elszámolása II.

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 november
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink