1363 találat a(z) osztalék cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre. Katás betéti társaság beltagja kisadózóként be van jelentve (25 ezer forinttal), a kültag nincs bejelentve mert nem működik közre a bt. tevékenységében. Tulajdoni arányok 50-50 %. Az elért katás bevétel 5 millió forint. Hogyan kell kiszámítani az szja-törvény 66. § af) pontja szerinti kisadózó tagként be nem jelentett tag részére a bt. NYERESÉGÉBŐL (?) való részesedésként kifizetett összeget? Az 5 milliós bevételből költségként levonom a havi 25 ezer forintot? Mennyit vonok le mint ehhez kapcsolódó, a bejelentett katás tag részére kifizetett tagi jövedelem összege jogcímen költségként? Rendben van, hogy a költségszámlákat gyűjtöm, de ezen felül mondhatom-e azt, hogy mondjuk a bejelentett katás tag havi tagi jövedelme 500 ezer forint? Ezt az 500 ezer forintot veheti fel a bejelentett tag 25 ezer forinttal, és akkor nem maradna felosztható NYERESÉG. Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit

Kérdés

2016. évben megváltoztak az osztalék szabályai. Ha 2016-ban osztalékelőleget fizetünk, majd ezt 2017-ben osztalékként elfogadjuk, az osztalék ehóját melyik évi (2016., 2017.) '08-as bevallásban kell bevallani, illetve melyikhez kapcsolódóan kell azt megfizetni?

Kérdés

Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha gyakorlati szempontból értelmezné az ehotörvény 3. § (3) bekezdését és a 11/A § paragrafust. Egy nyugdíjas társas vállalkozó osztalék kifizetését tervezi. Január-október hónapokig megfizet 70 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tervezett osztalék összeg után számított eho bőven meghaladja a 450 ezer forintot. A kifizető mennyi ehót köteles levonni? Maximum 450 ezer forintot? Figyelembe veheti az eddig megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha nyilatkozik, akkor eddig a kifizetésig nem fizette még meg a maximum összeget, az egészségbiztosítási járulék várható összege pedig nem fogja meghaladni a határt, de azt pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz az év végéig. Például havi egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 forint, a tervezett osztalék összege 10 millió forint. Mennyi a nettó kifizetendő? Köszönettel:

Cikk

Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2016. 06..30-án "A" Kft.-ben tulajdonosváltozás történt: két magánszemély tag 50-50 százalékos részesedését vásárolt a meg "B" Kft., melynek így a részesedése 100 százalék lett. Az "A" Kft.-ben 2014. és 2015. évekre még a régi tagok osztalékot állapítottak meg, azonban ezek nem lettek kifizetve, az üzletrészt pedig átruházták. Az osztalékra vonatkozólag nem született semmilyen megállapodás az üzletrész átruházásakor. Kérdésem: Követelhetik-e a régi tagok az osztalék kifizetését, vagy az már az új tagot, B. Kft.-t illeti meg?

Kérdés

A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, milyen módja van, hogy egy katás bt. (amelynek a beltagja kisadózó) elkerülje, hogy a kültagnak (aki nem működik személyesen közre) az éves bevételből bármilyen összeget is juttasson? Elég-e esetleg a kültag nyilatkozata vagy társasági szerződésben kell ezt rögzíteni? Köszönöm a segítségét.

Kérdés

A vállalkozást 2016-ban végelszámolással meg akarják szüntetni a tulajdonosok. A saját tőkéje megegyezik a törzstőkével, de értékpapírban van kb. 4 millió forintja. Ezt hogyan lehet kifizetni a tulajdonosoknak: osztalékként vagy jövedelemként, járulékokkal terhelve?

Kérdés

Tisztelt Dr Szeiler Nikolett! Eredménytartalékból szeretne a társaság osztalékot fizetni. Előző évben nem hagyott jóvá osztalékot. Az osztalékfizetést akkor teheti meg, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor erről dönt? Köszönettel: Bognárné

Kérdés

Kft. alapító tagja, nem ügyvezetöje után kell-e járulékot fizetni, vagy elég osztalékot kivenni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretném kérni a válaszát: lehet-e 2016. június végi taggyűlési határozat (2015. december 31-ei sajáttőkeadatok) alapján 2016 októberében osztalékelőleget fizetni? A kft. 2016. június 30-ai taggyűlési határozatában a 2015. december 31-ei sajáttőkeállapot alapján 5 millió forint osztalékelőlegről döntött. Ez az összeg kifizethető-e a tulajdonosok számára 2016. december 31-éig bármikor (például október 10-én) vagy csak 2016. június 30-áig? Válaszát tisztelettel megköszönöm. B. Ilona

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.

Kérdés

Egyéni vállalkozó az osztalékalapját csökkenti a tárgyévben beszerzett üzemi célú tárgyi eszközök értékével. Kérdésem, hogy ezen tárgyi eszközök után a további években elszámolható-e értékcsökkenési leírás?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pihenőnapok kiadása, kifizetése

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Korhatár előtti nyugdíjas foglalkoztatása

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről 2.

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink