Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1422 találat a(z) osztalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.

    Cikk

    Hét banknál – OTP, MKB, Erste, Raiffeisen, FHB, UniCreditet, Gránit Bank – lehet igénybe venni az új adóamnesztiát azoknak, akik kedvező adózási feltételek mellett haza szeretnék hozni vagyonukat. Ennek feltétele, hogy a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-áig befizetés vagy utalás alapján jóváírják.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2017-ben melyik jogszabályhely határozza meg, hogy a kft. taggyűlése milyen időpontban dönthet osztalékfizetésről? Csak az előző évi beszámoló elfogadásakor? vagy a beszámoló elfogadását követően bármelyik napon a tárgyév június 30-áig (hathónapos közbenső mérlegre vonatkozó szabály)? Vagy már a beszámoló elfogadása előtt is a korábban elfogadott, hat hónapnál nem régebbi közbenső, illetve az év végi beszámolóban kimutatott eredménytartalék mértékéig?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy mi a könyvelési menete és adózása az osztalékelőlegnek és az elfogadott beszámoló szerinti osztaléknak? Továbbá, ha tárgyévben osztalékelőleget fizet ki a jogszabálynak megfelelően a cég, akkor ha a beszámoló készítésénél kiderül, hogy nincs fedezet rá, vagyis a tárgyévi eredmény mínusz lett, de van eredménytartalék. Ebben az esetben vissza kell fizetni az osztalékot. A nettó összeget befizetik a tagok és az aktuális kifizetési hónap szerinti 08-as bevallást önrevíziózom?

    Cikk

    A Mol Nyrt. igazgatósága részvényenként 625 forint, az előző évi 567 forintnál 10 százalékkal több osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének – jelentette be a Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a hétfői igazgatósági ülést követően.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2015. évi beszámolóban a mérleg szerinti eredményem 0 volt, mivel az adózott eredményt a tulajdonosok teljes egészében osztalékfizetésre fordították. 2015-ben osztalékelőleg lett kifizetve. 2015-ben a régi szabályok alapján előírtam az osztalékot, és a kifizetett előleget 2015. 12. 31-ével összevezettem az osztalékkötelezettséggel. 2016-ban az új szabályoknak megfelelően kell a mérleget átfordítani. A problémám az lenne, hogy ha az adózott eredményt beírom a saját tőke elemei közzé, a kötelezettségem nem tudom csökkenteni az adózott eredmény teljes egészével, mivel az osztalékelőleg miatt nincs annyi kötelezettségem. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a követelések közé kell visszatenni az osztalékelőleg összegét?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. két magyar állampolgárságú magánszemély tulajdonosa, akik Angliában élnek és dolgoznak (angol adórezidensek), osztalékot kívannak felvenni a magyar kft.-ből, amely osztalék utáni adókat Angliában szeretnék megfizetni. Ez helyes-e így, vagy az osztalékot terhelő szja-t és ehot-t Magyarországon kell megfizetni? Köszönettel: Juhász Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég (kft.) tulajdonosi köre egy kft.-ből és két magánszemélyből áll. Osztalék fizetésekor az egyik magánszemély úgy döntött, hogy lemond az osztaléka egy bizonyos részéről. Dönthet-e így? Ha nem kéri a ráeső teljes osztalékot, akkor az után van-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Gondolok itt illetékre, vagy bármi másra, mert nem tudom, hogy ez ajándéknak fog-e minősülni? A taggyűlés dönthet-e úgy, hogy neki kevesebb osztalékot szavaznak meg, mint amennyi a tulajdoni hányad alapján járna? A cég jegyzett tőkéje rendben van, minden tulajdonos befizette a ráeső tőkerészt, tehát jogosul az osztalékra. És nyilván az adózott eredmény is rendben van, fedezet van az osztalék kifizetésére. Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha osztalékelőleget fizetünk ki, akkor abból csak a személyi jövedelemadót vonjuk le a magánszemélytől. Amikor ez az összeg osztalékká válik, akkor már ehofizetési kötelezettség is fennáll. Ezt hogyan szokták a gyakorlatban megoldani? Készpénzben visszahozza a magánszemély és befizeti, vagy bankba átutalja? Itt nagyobb összegű osztalékról és nem járulékfizetéssel járó jogviszonyban álló tulajdonosokról van szó, tehát 450 ezer forint ehofizetési kötelezettségről beszélünk. Miért nem lehet az ehót levonni, hiszen már most látszik, hogy ez osztalékká fog válni, van és lesz is rá keret a jóváhagyás pillanatában. A 2017 márciusában kifizetett osztalékelőleg mikor válik osztalékká? Ha elfogadják a 2016-os beszámolót (2017 áprilisában) és még tart a fél éves időszaka a mérleg felhasználásának, akkor már lehet határozatot hozni az osztalékról és már akkor átvált az előleg osztalékká? Kicsit nehéz az osztalékos átállás a sok éves megszokottról az új szabályok szerintire. Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel: Zsóka

    Kérdés

    Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. A 2015. év végén kapcsolt vállalkozásban megállapított osztalékot elő kell-e írni a 2016. évben, ha a kifizetésre nem került sor 2016-ban? A kapcsolt vállalkozásnál az osztalékot már mérlegzárás után állapították meg, így azt nem könyvelték 2015-ben. Köszönettel.

    Kérdés

    Kedves Kollégák! Egy kft. tulajdonosa amerikai anyacége. A kft. könyveiben szerepel osztalékfizetési kötelezettség, illetve az anyacég tartozik a kft.-nek több számla értékével. Jár-e bármilyen adókötelezettséggel, ha a két ügyletet összevonják, az osztalékot nem átutalják az anyacégnek, hanem beszámítják a kft. vevőkövetelésébe? Mire kell figyelni a kompenzálás során? Köszönettel: Czerván Klára

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Részvénytársaságunk visszavásárolt részvényeseitől részvényeket a kibocsátáskori árfolyamon 2014. év folyamán. Az igazgatóság mai napig nem döntött a sorsukról. Mi, számvitelesek lekötött tartalékba raktuk a részvényeket. Én minden évben azóta is, amikor dönt a közgyűlés osztalékfizetésről, ezekre a részvényekre is számoltam fizetendő osztalékot. Ügyvédünk most hívta fel a figyelmemet, hogy ezt nem kellett, vagy lehetett volna. Olyan segítséget szeretnék kérni, hogy hol találok jogszabályi hivatkozásokat és iránymutatást a teendőkkel kapcsolatban. Köszönettel: Vinacsekné Glovita

    Kérdés

    Tisztelt Surányi Imréné! Köszönöm a 2017. 02. 21-én feltett kérdésemre a válaszát. Még egy kiegészítő kérdésem lenne a fentiekkel kapcsolatban. A 2015. évi eredmény terhére 2016-ban kifizetett osztalékra is ugyanaz vonatkozik, hogy a Németországban biztosított tagnak kifizetett osztalék után sem kell 14% eho-t fizetni? Amennyiben nem kell, vissza tudjuk-e igényelni a befizetett összeget önellenőrzéssel? Válaszát köszönöm: Polák Tiborné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. osztalék kifizetéséről döntött. A kültag semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében. A beltag és a kültag vagyoni hozzájárulása 50-50 százalék. A kültag lemondhat-e az osztalékáról a beltag javára? Ha igen, ez milyen formában lehetséges, illetve jár-e valamilyen adó-, illetékfizetési kötelezettséggel? Várom szíves válaszukat! Köszönettel

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egy éven túli táppénz után a munkáltató kötelezettségei és lehetőségei

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Gyed melletti munkavégzés táppénz ideje alatt

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Dél-koreai állampolgár gyermekének tandíja

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media