1251 találat a(z) osztalék cimkére
Letelepedett jogállású
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Török állampolgár ügyfelem 5 évre szóló tartózkodási engedélyt kapott Magyarországon. Van személyi igazolványa és bejelentett lakcíme is. Kell-e a tagi jogviszonya alapján számára kifizetett osztalék után 14 százalék ehót fizetni? Az ehotörvény visszautal a Tbj. "belföldi" fogalmára, ami szerint a letelepedett személy belföldinek tekintendő. Ügyfelem viszont TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLY nevet viselő kártyát kapott. Ez letelepedett státuszt jelent? Válaszukat előre is köszönöm: Komáromy Erika
Drasztikus adócsökkentés a szomszédban
Cikk
Már jövőre a jelenlegi 16-ról 5 százalékra csökken Romániában az osztalékadó – döntött sürgősségi rendeletben kedden a bukaresti kormány.
Osztalék ki nem fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egyszemélyes kft. A 2014. évi eredmény megállapításakor jóváhagyott osztalékot ez évben nem akarja fel venni. Indoka: az idei évi munkák (mélyépítés) nem hoztak olyan árbevételt, ami eredményt produkálna. A ki nem vett osztalék nyújtana fedezetet a tavaszi munkák indításához. Megteheti-e, hogy nem veszi ki a jóváhagyott osztalékot? Milyen következményei vannak, lesznek? Köszönöm! KM
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. 2014-ben osztalékelőleget fizetett ki, majd a beszámoló elfogadásakor (2015-ben) jóváhagyta az osztalékot a 2014. évi adózott eredmény terhére. Kérdésem: 1.: Hogyan kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot, a mérleg szerinti eredményem milyen könyvelési tétellel lesz, 0? 2.: A cégbírósághoz az ügyvezető nyilatkozatát nem küldtük be, mert telefonos egyeztetés alkalmával azt a választ kaptuk, hogy ez szükségtelen. Kérdésem, hogy meg kellett volna-e tennünk, ha igen, utólag megtehetjük, megtegyük-e? Válaszát előre is köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy társaságnál az előző évekre vonatkozóan jelentős könyvelési hiba törént. A hiba hatása eredményeképpen a nyereség összege is jelentősen csökkent, és így nagymértékben változna a kifizetett osztalék összege is. A tagokkal vissza kell fizettetni a különbözet összegét, avagy ez nem igényel semminemű módosítást? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Osztalékelőleg ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég osztalékelőleget fizet. A kifizetéskor levonja az szja-t. A beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg "osztalékká válik". Mikor kell az osztalék után az ehót megfizetni és a cégnek vagy a magánszemélynek? Amennyiben a cégnek, akkor a magánszemélynek vissza kell adni az eho összegét, hogy a cég be tudja fizetni az adóhatóságnak? Hogyan kell az ehót a '08-as bevallásban szerepeltetni?
Végelszámolás vagyonfelosztásából származó jövedelem adóterhei
Kérdés
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Nyugdij melletti vállalkozás
Kérdés
Nők 40 éves munkaviszonyával nyugdíjban részesülő, vállalkozásban (egyéni vagy társas) szerzett jövedelme bele számít-e az éves keretösszegbe. (2015-ben 1 890 ezer forintba)? Amennyiben igen, úgy evás egyéni vállalkozónál a bruttó számlás összeg 4 százaléka tekintendő a határnak, konkrétan jelenleg 47 250 ezer forint bruttó számla összeg. ami belefér? Illetve társas vállalkozásnál, ha nincs személyes jövedelem kifizetés részére, csak osztalék, akkor az nem számít bele az éves keretösszegbe? Válaszukat előre is köszönöm
Egyszemélyes kft. végelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! 2014. 07. 03-án alakult egy egyszemélyes kft. A megalakuláskor a tag 1 millió 500 ezer forint jegyzett tőkét a társaságnak befizetett. A fennmaradó 1 millió 500 ezer forintot egy éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátania úgy, hogy amíg ez meg nem történik, addig osztalékot nem lehet kifizetni. A 2014-es évben 500 ezer forint adózott eredmény keletkezett, ami eredménytartalékba került. 2015. 06. 30. napjával a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről született döntés. A végelszámolási eljárás megkezdődött. A 40 nap elteltével vagyonfelosztási nyilatkozatot kell tenni. A kérdésem: a befizetett jegyzett tőkén felüli eredménytartalékban lévő 500 ezer forint adómentesen kifizethető, vagy osztalékként kell kezelni és adózni utána? Megtisztelő válaszukat várva, köszönettel: Vadoba József
Rehabilitációs ellátás és az osztalék
Kérdés
A kapott osztalék beszámit-e a hat hónap havi átlagjövedelmébe?
Önellenőrzés
Kérdés
Társaság 2011-ben a megszokottnál nagyobb nyereséget ért el, így elhatározta, hogy felvesz 5 millió forint osztalékot. A döntés nem volt életszerű, mert a következő évben 25 milliós ingatlant vásárolt a társaság, így a 2011. évi saját tőke 8978 ezer forintos összege nem indokolta a várható beruházás mellett az osztalék kifizetésre irányuló döntést. A társaság azóta sem tudta az osztalékot kifizetni, sőt finanszírozásához átmeneti tagi kölcsönt is kellett folyósítania. A 2013-14-es évek veszteségesek voltak, így a saját tőke 637 ezer forintra csökkent. Kérdés: Jogosult-e a cég 2015-ben önellenőrzéssel felülbírálni a 2011. évi döntését, és az osztalékról szóló döntést visszavonni, és vissza könyvelni az eredménytartalékba? A társaság ketté akar válni, és az átalakulásnál nagyon fontos lenne a tőkeerő. Válaszukat várom. Tisztelettel köszönöm.
Egyéni vállalkozó osztalékkivét
Kérdés
Az osztalékkivétet az alábbiak szerint határoztam meg. Bevétel - Költség ----------- Jövedelem (bevétel, költségkorrigáló tényezők figyelmen kívül hagyása) - váll adó - osztalékadó - Eü hozzájárulás -------------------------- Kifizethető osztalék Helyesen jártam el?
Osztalék
Kérdés
Kérdésem az lenne, hogyan és milyen feltételekkel lehet, egy magyarországi kft., külföldi cég (nem EU) tulajdonosának osztalékot fizetni?
Osztalékelőleg: fél évig érvényes a mérleg
Cikk
A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére – mutat rá a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A Ptk.-ból hiányolt, de az Szt.-ben megtalálható passzussal időt és pénzt is nyernek a hazai vállalkozások: akár már idén is kevesebb közbenső mérleget kell készíteniük és auditáltatniuk. Az előnyére változó osztalékszabályozás az idei számviteli változásokkal nemzetközileg is kompatibilis lesz – állítja a MAZARS legfrissebb összefoglalója.
Itt vannak a részletek a számviteli törvény módosításáról
Cikk
Osztalék, cégérték, mértékadó befolyás, a kiegészítő melléklet és a könyvvizsgálói jelentés tartalma, egyszerűsített beszámoló: bemutatjuk, hogyan változik a számviteli törvény.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
