Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1422 találat a(z) osztalék cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely a 2016. évben osztalékelőleget fizetett a két tulajdonosnak. A szja-t levonta. 2017 májusában az osztalékelőleggel megegyező összegben döntés született az osztalékról. A fizetendő 14%-os ehot le kell-e vonni a magánszemély tulajdonos (mindketten munkaviszonyban) munkabéréből, vagy a magánszemély saját maga fizeti meg? Illetve, ha le kell vonni, akkor a bérnek milyen mértékéig lehetséges a levonás? Köszönöm.

    Cikk

    Ötszázezer forint törzstőkéjű kft. 2016-ban elkészíttette a szükséges ügyvédi iratokat, és saját forrásból a 2,5 millió forintot befizette a bankszámlára. Most szólt az ügyvéd, hogy a cégbíró elutasította a tőkeemelést, mert a pénzintézet a készpénzbefizetést vagyoni hozzájárulás befizetéseként rögzítette. Mi lehet ebben az esetben a helyes tőkeemelési módozat? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Egy kft. euróban vezeti a könyvelését, a 2016-os évre vonatkozóan jóváhagyott osztalékot (pénzügyi rendezés még nem történt). A 1629-es bevallás A-02-02 lapja 20. sorában milyen árfolyamon számított forintos értéket kell írni? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 2016. évi mérlegben a 2015-ben jóváhagyott osztalékot a kötelezettségekből vissza kell rendezni az eredménytartalékba illetve az adózott eredménybe. 2016-ban, ha az osztalék kifizetésre kerül, hogyan kell könyvelni? Ha nem kerül kifizetésre, a könyvelésben vezessük vissza az eredménytartalékba? Egyáltalán, az új előírások szerint a könyvelésben az osztalékot nem kell előírni kötelezettségként, csak a kifizetéskor kell könyvelni az eredménytartalékkal szemben? Ez esetben azonban olyan kötelezettségről van szó, ami a mérlegben egyáltalán nem szerepel. Így nem kapunk megbízható, valós képet a vagyoni helyzetről. Kérem sürgős segítségüket, mert a mérlegkészítéskor problémáim merültek fel. Üdvözlettel várom szíves válaszukat.

    Kérdés

    2013 óta a kiva hatálya alá tartozó adóalany a kiva-adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény alapján évente jóváhagyott osztalékot, amelyek 2016. december 31-ig nem kerültek kifizetésre. A 2013-2016 évek közötti Katv. szerint az adóalapba az osztalékot csak a kifizetéskor kellett beszámítani növelő tételként. A 2017. 01. 01-jétől hatályos Katv. törvény 32. § (8) bekezdés szerint a kivás időszak alatt jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal is meg kell növelni a kiva adóalapját. A jelentős jogszabályi változás miatt a 2016. évi mérleg elfogadásakor dönthet-e úgy egy kft. taggyűlése, hogy a 2013-2016 időszak alatt jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék jóváhagyására vonatkozó döntését megváltoztatja az utólagos törvénymódosítás miatt? Az osztalék jóváhagyását arra az évre halasztani szándékozik a társaság, amelyik évben jóváhagyott osztalékot kifizetni is szándékozik. Ez a döntés számviteli rendezését lehet-e a kötelezettségek csökkentése mellett az eredménytartalék növelésével vagy muszáj elengedett osztaléknak (pedig nem elengedéséről van szó!) tekinteni és bevételi ágon az eredménytartalékba visszakönyvelni? Az osztalékot jóváhagyó döntés megváltoztatása megtehető-e a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokhoz hasonlóan adó- és illetékmentesen?

    Kérdés

    Egy magyar kft. tulajdonosa egy Egyesült Államokban bejegyzett társaság (cég). A magyar cég osztalékot fizet. Kell ebből valamilyen osztalékadót levonni, vagy az egészet ki lehet utalni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. 2016-ban kifizette a tulajdonosoknak a korábbi években jóváhagyott osztalékot. Elérkezett a 2016. évi beszámoló, mely 1971 eFt adózott eredménnyel (nyereség) zárult. További adatok: jegyzett tőke: 3000 eFt; eredménytartalék: 1556 eFt; lekötött tartalék: 1000 eFt. Helyesen járunk-e el, ha a beszámoló elfogadásakor tartott taggyűlésen 2500 eFt osztalékot jóváhagyunk, és 2016. évben nem szerepeltetjük azt a könyvelésben, hanem csak a taggyűlési jegyzőkönyvben és a 1629-es bevallás A-02-02 lapjának 20-as sorában, majd 2017. évben könyveljük le a taggyűlésen hozott határozat alapján a jóváhagyott osztalékot, és majd amikor kifizetjük, akkor a pénzügyi rendezést? (De lehet, hogy a pénzügyi rendezés csak 2018. évben fog megtörténni, addig kötelezettség lesz!) Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2015-ig társasági adó hatálya alá tartozó kft. 2015. évi mérleg szerinti eredménye 1000 eFt, eredménytartaléka -500 eFt. 2016. évtől evás lett, a 2016. évi eredménye 3000 eFt. 2017-től ismét társaságiadó-alany. Kérdésem az lenne, hogy a 2016. évi 3000 eFt-ot kiveheti-e adómentesen 2017. évben a 2016. évi beszámoló jóváhagyásakor? Illetve 2016. december 31-én osztalékelőlegként kiveheti-e? Az osztalékelőleget ebben az esetben hogy kell könyvelni? T kötelezettség-K pénztár? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. év tavaszán mérleg elfogadásáról és osztalékról döntött egy cég taggyűlése. A határozatot úgy fogalmazták meg, hogy a 2015. évi eredmény 50 millió, amit az eredménytartalékba helyeznek, azonban 25 millió forint osztalékot vesznek ki az eredménytartalék terhére. A 2015. évi beszámoló is így készült, az adózott eredmény megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. Ez elfogadható így, vagy továbbra is az a szabály, hogy először az adott üzleti év eredményét kell osztalékként jóváhagyni, s ha az nem elég, akkor eredménytartalékkal kiegészíteni? (Most az egyéb feltételektől tekintsünk el.) Hol lehet az erre vonatkozó paragrafusokat megtalálni? Előre is köszönjük a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. szeptember 1-jén egy egyszemélyes kft. eladta az üzletrészét. 2016. augusztus 31-éig a tagnak igen jelentős osztalékelőleget fizettek ki. Előleget, nem osztalékot. A kérdés az, hogy helyes volt-e előleget fizetni, vagy osztalékként kellett volna a kifizetést megtenni? Az előleg után a cég befizette az szja-t, az ehót viszont nem. A vevő csak az üzletrész értékében vásárolta meg a társaságot. Válaszát köszönöm!

    Kérdés

    Magyarországi székhelyű társaság 90 százalékos tulajdonosa egy amerikai társaság. A magyar társaság osztalékot fizet a tagoknak, így az amerikai társaságnak is. Kérdés: kell-e adóznia az amerikai társaságnak Magyarországon a kifizetendő osztalék után, és ha igen, milyen mértékkel, ha nem, milyen dokumentumokat kell hozzá beszerezni az amerikai társaságnak, illetve a magyarországi kft.-nek mint kifizetőnek? Előre is köszönettel: Sárosi Péter

    Kérdés

    Amennyiben egy üzletrész értékesítésre kerül, az értékesítéskor még ki nem fizetett osztalék adózhat-e osztalékként a személyi jövedelem adóban? Társaságok (eladó és vevő is társaság) esetén, üzletrész értékesítése után a társaság felé még fennálló osztalék kifizethető-e osztalékként?

    Kérdés

    2016. évben kilépett a bt. beltagja nyugdíjazása miatt. Vele el kell számolni, a vagyoni betét vissza lett fizetve. Részesedése a bt.-ben 95%. Mivel családtag – a fia a kültag, aki bt.-beltaggá vált, míg a kilépő beltag felesége lett a bt. kültagja. A kilépő beltag részére az elszámolt osztalék vagy vagyoni jövedelem akkora, hogy a bt. nem tudja azt kifizetni. Kérdéssem: van-e az új Ptk. szerint lehetőség arra, hogy a részesedés mértékétől függetlenül hozzanak döntést kevesebb összegről, amit majd a következő években esetleg ki tudna fizetni a bt.? Vagy lemondhat-e az elszámolt osztalékjövedelemről mint elengedett követelésről adó- és illetékmentesen? Válaszukat és útbaigazításukat előre is köszönöm. Könyvelő

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 7%-os mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék beszámít az eho felső határába. Kérdésem, hogy az osztalék kifizetésének időpontjáig levont egészségbiztosítási járulék összegét vagy az adóévben várható levont összeget vehetjük figyelembe az osztalék eho megállapításánál. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 11/A. § (2) szerint a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetés felső határát. Ebben az esetben nem éri el a 450 ezer Ft-ot. Kérdésem: milyen nyilatkozatot tehet a magánszemély?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Gyed melletti munkavégzés táppénz ideje alatt

    Czeglédi Bernadett

    munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

    Dél-koreai állampolgár gyermekének tandíja

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Kiküldetés vagy munkába járás

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media