1281 találat a(z) osztalék cimkére
Cég fizet egyéni vállalkozónak osztalékot
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogyan kell kezelni, ha egy kft. az egyéni vállalkozó tagjának fizet osztalékot? Az egyéni vállalkozónak bele kell azt tenni a bevételei közé, és év végén a többi eredményével együtt fogja leadózni? Vagy úgy kell kezelni, mint amikor magánszemély kap osztalékot? Köszönettel: Jancsó Katalin
Osztalék – eho mértéke
Kérdés
2017-ben az eho mértéke hány százalék lesz, ha 2017-ben veszi ki egy társas vállalkozásból egy magánszemély az osztalékot, amit az előző években, 2014-2015-ben nyereségként termelt ki a saját cége? (A kft. a mérlegében jóváhagyta a kifizetést.) Hány százalék ehót kell majd fizetni? Kérdésemet azért most teszem fel, mert eho mértéke tudomásom szerint 2017-től a 14 százalékról megemelkedik. Válaszát várva, tisztelettel: M. N. Ildikó
Vagyoni részesedés lefoglalása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégjegyzéken látható, hogy a kft. egyik tagjának vagyoni részesedését a NAV lefoglalta, mivel magánszemélyként adótartozása van. Ilyenkor mi a teendő, ha a cég osztalékot, vagy osztalékelőleget szeretne fizetni a tagnak? A tartozás összegéig a NAV részére kell elutalni a nettó osztalékot? Fel kell venni a kapcsolatot a NAV-val, hogy tudjuk mennyi a tartozás pontos összege?
Így kaphatja vissza az osztalékelőleg adójából a különbözetet
Cikk
Hogyan kell elszámolni a tavaly felvett osztalékelőleg adójával, ha az az idén jóváhagyott osztalékká vált? Erről közölt tájékoztatót a NAV.
Tulajdoni hányadoktól eltérő osztalék ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. társasági szerződését 2016 májusában úgy módosították, hogy az osztalék a tagokat törzsbetéteik arányától eltérő mértékben illeti meg. A társaság már a 2015. évre megállapított osztalékot is az új szabályok figyelembe vételével szeretné kifizetni. Önök szerint van-e erre lehetőség, illetve mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is az "eltérített" arányok szerint, a tagok nyilatkozatát alapul véve kell megállapítani? Így ugyanis mindösszesen kevesebb ehót kell vonni ahhoz képest, mintha az osztalék kifizetésére a törzsbetétek arányában került volna sor. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Osztalékfizetés
Kérdés
2011-ben jóváhagyott6 osztalék 2016. évben lesz kifizetve. A jóváhagyáskor 50-50 százalék volt a társasági szerződés szerinti arány. Ez 2013-ban 90-10 százalékra változott. A tulajdonosok ugyanazok, csak az osztalékból való részesedési arány lett megváltoztatva. A kifizetéskori vagy a jóváhagyáskori arány szerint kell kifizetni asz osztalékot? Köszönöm
Osztalék visszavezetése eredménytartalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a tagok osztalékfizetésről hoztak döntést és az osztalék eddig nem került ténylegesen kifizetésre, de úgy látja valamelyik tag, hogy ő a saját részéről lemond és visszavezetné az eredménytartalékba, akkor ez megtehető-e? Vagy az eredménytartalékba való visszavezetés csak úgy lehetséges, ha a tagok együttesen döntenek a mindegyik tagra jutó osztalék eredménytartalékba való visszahelyezéséről (ahogy a döntés is született)? Kérem válaszát indokolni legyen kedves! Válaszát köszönöm.
Forintban képződött osztalék kifizetése euróban
Kérdés
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Fel nem vett osztalék 2016
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2015. év beszámolója alapján 2016. I. félévében döntene az osztalékról. Az eredménytartalék és a saját tőke bőven engedi az elgondolt osztalék kifizetését. A kft.-nek három magánszemély a tulajdonosa. A döntés után kettő magánszemély még 2016. I. félévében felveszi az osztalékot, de a harmadik tulajdonos csak a jövő évben akarja felvenni a rá eső részt. A harmadik tulajdonos egyéb, nem a kft.-vel kapcsolatos ok miatt akarja később a kifizetést. Két kérdésem van: – Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérleg 6 hónapig érvényes, és ennek alapján dönthet a közgyűlés az osztalékról (nem kell közbenső mérleget készíteni)? – A harmadik tulajdonos fel nem vett osztalékát 47-es főkönyvi számlán, alapítókkal szembeni, rövid lejáratú kötelezettségként kell-e kimutatni, és így készül el a 2016-os beszámoló? És 2017-ben a kifizetéskor (minden további közgyűlési döntés nélkül) innen vezetjük ki a fel nem vett osztalékot? Köszönettel: Soltész Nóra
Lehetséges-e kölcsönadott összeget a másik évben osztalékká minősíteni?
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.
Osztalék eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. évi jóváhagyott osztalékot szeretne felvenni a magánszemély tulajdonos 2016-ban. Az osztalék összege meg fogja haladni azt a határt, hogy a 14 százalékos ehót a 450 ezer forintos határig kelljen fizetni. A kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy a kifizetésig más jövedelmeiből levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot a 14 százalékos összegű ehóból a kifizető levonja? Nekem a törvényből úgy tűnik, hogy a magánszemély csak arról nyilatkozhat, hogy meghaladja-e a 450 ezer forintot vagy nem a levont egészségbiztosítási járulék. Tehát a kifizetőnek a 450 ezer forint ehót kell az osztaléknál figyelembe vennie, nem vonhatja le évközben a más jövedelmekből levont egészségbiztosítási járulékot. Ezt a magánszemélynek kell majd év végén rendeznie az szja bevallásában. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e az eho törvény idevonatkozó részét? Köszönettel:
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya
Osztalékjogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha egy társaságnál döntés születik mérlegkészítéskor az osztalékfizetésről, de mire a fizetésre sor kerülne, már nem az a társaság tulajdonosa, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a jogosult volt, akkor kit illet az osztalék? Az eredetileg az osztalék felosztásáról szóló döntést megszavazó tagot, vagy - mivel időközben eladta az üzletrészét – az új tulajdonost? Találtam itt már egy erre vonatkozó állásfoglalást, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2016_5_19_osztalek_iig Ebből számomra az következik, hogy hiába volt tulajdonosváltás, az osztalékra az eredeti tag jogosult. Valóban így van ez? Ez azért érdekes, mert az üzletrész – ami az osztalékra jogosít – hasonló ahhoz, mikor egy részvénytársaságnál részvényt birtokol valaki, de ott azé az osztalék, akié a felosztáskor a részvény, nem pedig azé, akié az osztalék elhatározásakor volt. Válaszát előre is köszönöm.
Ki nem vett osztalék áthelyezése eredménytartalékba
Kérdés
Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné