Osztalék terhére megkaphatja-e a tulajdonos lánya a céges ingatlant?

Megosztás Tetszik

Osztalékfizetés terhére értékesítheti-e a tulajdonos a társaság ingatlanát? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: „Bt. kültagja (50 százalékban tulajdonos) értékesítené lányának a bt. egyik ingatlanát 2016-ban. Az értékesítés történhet 2015-ös osztalékfizetés terhére, amit 2016-ban fizetnénk ki? Vagy a két tranzakció csak egymástól elkülönülten bonyolítható le? Milyen terhei vannak a cégnek a tranzakcióval kapcsolatban? Kontírozással le tudnák nekünk vezetni ezt a gazdasági eseményt?” 

Minden gazdasági eseményt önmagában, önállóan és a valóságnak megfelelően kell minősíteni és a könyvekben kimutatni. A kérdésben leírtakat tehát összevonni nem lehet – szögezte le elöljáróban Hunyadné Szűts Veronika.  A cég eszközeit nem a cég tulajdonosai adhatják el, hanem a cég, mivel azoknak a cég a tulajdonosa. (A cég tulajdonosa az osztalékon keresztül az eladás hasznából részesedik majd.)

Szakértőnk arra is felhívta a kérdező figyelmét, hogy amennyiben az ingatlan adásvétele piaci ár alatt valósul meg, az az adóhatóságban a vagyonkimentés gyanúját keltheti, különösen, ha a vevő a kültag családtagja. (Emellett a vevőnek is támadhat kellemetlensége, például az illeték alapjának meghatározásánál, amennyiben a  szerződött értéket nem fogadják el piaci értékként.)

Fentiek szem előtt tartásával természetesen önmagában nincs annak akadálya, hogy egy cég a tulajdonában álló ingatlant eladja. Annak sincs akadálya, hogy egy szülő adómentes pénzajándékkal támogassa egyenes ági leszármazottait – akár ingatlanvásárláshoz, akár más okból –, amennyiben azt kizárólag pénzintézet útján, ajándék címén teszi, és az adóhatóságnak bejelenti.

Szakértőnk az olvasói kérdés alapján a tervezett gazdasági eseményekre a következő sorrendet javasolta:

1. A cég jóváhagyja a 2015-ös beszámolójában az osztalékot, melyet előír a mérleg szerinti eredmény terhére és kültaggal szembeni kötelezettségként a 4-es számlaosztályban.

2. 2016-ban kifizeti ezt az osztalékot a kültagnak 3-as bankszámláról a 4-es kötelezettség egyidejű csökkentése mellett.

3. A kültag a fent leírtaknak megfelelően elajándékozhatja a pénzösszeget a leányának.

4. Az ingatlant a bt. eladja piaci áron. (Amennyiben ez egy használt lakás, és a cég nem jelentkezett be az ingatlanértékesítés tekintetében az áfa alá, akkor áfamentesen. Ha csak egy építési telekről vagy egy új, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakásról beszélünk, akkor felmerülhet áfakötelezettség.) A könyveiből kivezeti az 1-es ingatlan nyilvántartási értékét a 8-as ráfordításokkal szemben. Majd előírja a 3-as vevővel szembeni követelését a 9-es árbevétellel szemben. A vevővel szembeni követelését a pénz befolyásakor fogja megszüntetni a 3-as számlaosztályban.