Tisztelt Szakértő! Evaalany bt. 2017.01.01-jével áttérne katázásra. A 2016. évi árbevétele meghaladja a 8 millió forintot. Választhatja-e 2017. évtől katakörben az áfa alanyi mentességet? A kültagnak kell-e az osztalék után szja-t és ehót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Ehhez a kérdéshez hasonló helyzethez kapcsolódik az én kérdésem is: http://adozona.hu/kerdesek/2016_5_27_Osztalekado_rwn Hogyan alakul az osztalékot kifizető magyar társaság (bt.) adó- és járulék- (eho vagy hasonlók) fizetési kötelezettsége, ha a magyar társaság egyik tulajdonosa egy németországi gazdasági tőkeegyesítő társaság, például GmbH? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó főállású egyéni vállalkozó év közben vehet-e fel oszalékot/osztalékelőleget? Az így felvett "oszalékelőleget" később egy adóellenőrzés minősítheti-e vállalkozói kivétnek, a vele járó magasabb adóterheléssel (10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási járulék, 15% szja, 27% szocho)? Az egyéni vállalkozó a garantált bérminimum után fizeti a szokásos járulékokat és az ahhoz tartozó 80 300 forint vállalkozói kivétet is felveszi havonta. Negyedévente venne fel osztalékot/oszatalékelőleget. Kérdés, hogy ezt "büntetlenül" megteheti-e? A vállalkozói személyijövedelemadó-előleg utáni a 10%-ot negyedévente megfizeti.
A kft. társasági szerződése a törzsbetétek arányától eltérő osztalékfizetést állapított meg, a betéti arányánál nagyobb arányú osztalékot kapó tulajdonosnak van-e az szja-n és az ehón kívül valamilyen egyéb (például illeték) fizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértő! 2015.01.01-től a nem katás tagnak osztalékból származó jövedelme keletkezik. Ezzel kapcsolatban kérdezem: – 2014. évben keletkezett nyereségre már vonatkoztatható ez a szabály, – a nyereség megállapításánál a bevétel csökkenthető-e a számlával igazolt költségekkel – függetlenül attól, hogy csak bevételi nyilvántartást vezetünk –, vagy a nyereség = a bevétellel, – társasági szerződés lehetőséget ad arra, hogy egyhangú határozat alapján a nyereség felosztása ne a vagyoni betét arányában történjen. Ez elegendő, vagy szükséges a társasági szerződés módosítása, hogy az arányoktól eltérjünk, – korábban a keletkezett nyereség egyéb jövedelemnek minősült. Mi van akkor, ha ezt még nem rendeztük a nem katás tagokkal. Van erre vonatkozóan határidő? ( Az osztalék felvételére tudom, hogy nincs.) Köszönettel Kovács Dezsőné
Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Társaságnál (kft.) 2015-ben jóváhagyott osztalékot a tagok elengedhetik-e a céggel szemben? (Szezonális vállalkozásról van szó, a 2016-os évük nem a vártak szerint alakult, pénzügyi nehézségük is keletkezett.) Amennyiben igen, milyen adófizetési kötelezettséget eredményezhet ez a társaságnál? Társaságiadó-csökkentésként figyelembe lehet venni az elengedett összeget? Felmerül ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is közölni. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves válaszát az alábbi kérdésre. Katás betéti társaság beltagja kisadózóként be van jelentve (25 ezer forinttal), a kültag nincs bejelentve mert nem működik közre a bt. tevékenységében. Tulajdoni arányok 50-50 %. Az elért katás bevétel 5 millió forint. Hogyan kell kiszámítani az szja-törvény 66. § af) pontja szerinti kisadózó tagként be nem jelentett tag részére a bt. NYERESÉGÉBŐL (?) való részesedésként kifizetett összeget? Az 5 milliós bevételből költségként levonom a havi 25 ezer forintot? Mennyit vonok le mint ehhez kapcsolódó, a bejelentett katás tag részére kifizetett tagi jövedelem összege jogcímen költségként? Rendben van, hogy a költségszámlákat gyűjtöm, de ezen felül mondhatom-e azt, hogy mondjuk a bejelentett katás tag havi tagi jövedelme 500 ezer forint? Ezt az 500 ezer forintot veheti fel a bejelentett tag 25 ezer forinttal, és akkor nem maradna felosztható NYERESÉG. Várom válaszukat, tisztelettel: Merckléné Pósa Judit
2016. évben megváltoztak az osztalék szabályai. Ha 2016-ban osztalékelőleget fizetünk, majd ezt 2017-ben osztalékként elfogadjuk, az osztalék ehóját melyik évi (2016., 2017.) '08-as bevallásban kell bevallani, illetve melyikhez kapcsolódóan kell azt megfizetni?
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Úgy gondolom kérdésemre nem kaptam teljes körű választ. Kérdésem az osztalék engedményezésének szja-kötelezettségére vonatkozott. Konkrét számokkal a gazdasági esemény: Magánszemély 2013-ban engedményezi 1000 e Ft osztalékkövetelését 500 e Ft-ért egy másik magánszemélynek. Az engedményes részére 2016-ban kifizetésre kerül az osztalék teljes összege: 1000 e Ft. Kérdésem: - 2013-ban az engedményesnél keletkezik-e jövedelem és ezzel összefüggésben szja fizetési kötelezettség? - 2016-ban az osztalék kifizetésekor a kifizető társaságnak az osztalékra vonatkozó szabályozás szerint kell-e levonnia az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha gyakorlati szempontból értelmezné az ehotörvény 3. § (3) bekezdését és a 11/A § paragrafust. Egy nyugdíjas társas vállalkozó osztalék kifizetését tervezi. Január-október hónapokig megfizet 70 500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tervezett osztalék összeg után számított eho bőven meghaladja a 450 ezer forintot. A kifizető mennyi ehót köteles levonni? Maximum 450 ezer forintot? Figyelembe veheti az eddig megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha nyilatkozik, akkor eddig a kifizetésig nem fizette még meg a maximum összeget, az egészségbiztosítási járulék várható összege pedig nem fogja meghaladni a határt, de azt pontosan tudjuk, hogy mennyi lesz az év végéig. Például havi egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 forint, a tervezett osztalék összege 10 millió forint. Mennyi a nettó kifizetendő? Köszönettel:
Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 2016. 06..30-án "A" Kft.-ben tulajdonosváltozás történt: két magánszemély tag 50-50 százalékos részesedését vásárolt a meg "B" Kft., melynek így a részesedése 100 százalék lett. Az "A" Kft.-ben 2014. és 2015. évekre még a régi tagok osztalékot állapítottak meg, azonban ezek nem lettek kifizetve, az üzletrészt pedig átruházták. Az osztalékra vonatkozólag nem született semmilyen megállapodás az üzletrész átruházásakor. Kérdésem: Követelhetik-e a régi tagok az osztalék kifizetését, vagy az már az új tagot, B. Kft.-t illeti meg?
A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném, milyen módja van, hogy egy katás bt. (amelynek a beltagja kisadózó) elkerülje, hogy a kültagnak (aki nem működik személyesen közre) az éves bevételből bármilyen összeget is juttasson? Elég-e esetleg a kültag nyilatkozata vagy társasági szerződésben kell ezt rögzíteni? Köszönöm a segítségét.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték