1267 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számvitel változott az osztalék könyvelésében 2016-ban. Kérem, hogy szíveskedjen a 2015-ös és a 2016-os osztalék kijelölésétől a felvételig bemutatni a könyvelési lépéseket. Valamint az a kérdésem, hogy az osztalék felvételéről a beszámolóhoz csatolandó irat mit tartalmazzon? Tisztelettel és köszönettel. Előfizető
Cég fizet egyéni vállalkozónak osztalékot
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogyan kell kezelni, ha egy kft. az egyéni vállalkozó tagjának fizet osztalékot? Az egyéni vállalkozónak bele kell azt tenni a bevételei közé, és év végén a többi eredményével együtt fogja leadózni? Vagy úgy kell kezelni, mint amikor magánszemély kap osztalékot? Köszönettel: Jancsó Katalin
Osztalék – eho mértéke
Kérdés
2017-ben az eho mértéke hány százalék lesz, ha 2017-ben veszi ki egy társas vállalkozásból egy magánszemély az osztalékot, amit az előző években, 2014-2015-ben nyereségként termelt ki a saját cége? (A kft. a mérlegében jóváhagyta a kifizetést.) Hány százalék ehót kell majd fizetni? Kérdésemet azért most teszem fel, mert eho mértéke tudomásom szerint 2017-től a 14 százalékról megemelkedik. Válaszát várva, tisztelettel: M. N. Ildikó
Vagyoni részesedés lefoglalása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégjegyzéken látható, hogy a kft. egyik tagjának vagyoni részesedését a NAV lefoglalta, mivel magánszemélyként adótartozása van. Ilyenkor mi a teendő, ha a cég osztalékot, vagy osztalékelőleget szeretne fizetni a tagnak? A tartozás összegéig a NAV részére kell elutalni a nettó osztalékot? Fel kell venni a kapcsolatot a NAV-val, hogy tudjuk mennyi a tartozás pontos összege?
Így kaphatja vissza az osztalékelőleg adójából a különbözetet
Cikk
Hogyan kell elszámolni a tavaly felvett osztalékelőleg adójával, ha az az idén jóváhagyott osztalékká vált? Erről közölt tájékoztatót a NAV.
Tulajdoni hányadoktól eltérő osztalék ehója
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy kft. társasági szerződését 2016 májusában úgy módosították, hogy az osztalék a tagokat törzsbetéteik arányától eltérő mértékben illeti meg. A társaság már a 2015. évre megállapított osztalékot is az új szabályok figyelembe vételével szeretné kifizetni. Önök szerint van-e erre lehetőség, illetve mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy az osztalék utáni egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget is az "eltérített" arányok szerint, a tagok nyilatkozatát alapul véve kell megállapítani? Így ugyanis mindösszesen kevesebb ehót kell vonni ahhoz képest, mintha az osztalék kifizetésére a törzsbetétek arányában került volna sor. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI
Osztalékfizetés
Kérdés
2011-ben jóváhagyott6 osztalék 2016. évben lesz kifizetve. A jóváhagyáskor 50-50 százalék volt a társasági szerződés szerinti arány. Ez 2013-ban 90-10 százalékra változott. A tulajdonosok ugyanazok, csak az osztalékból való részesedési arány lett megváltoztatva. A kifizetéskori vagy a jóváhagyáskori arány szerint kell kifizetni asz osztalékot? Köszönöm
Osztalék visszavezetése eredménytartalékba
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a tagok osztalékfizetésről hoztak döntést és az osztalék eddig nem került ténylegesen kifizetésre, de úgy látja valamelyik tag, hogy ő a saját részéről lemond és visszavezetné az eredménytartalékba, akkor ez megtehető-e? Vagy az eredménytartalékba való visszavezetés csak úgy lehetséges, ha a tagok együttesen döntenek a mindegyik tagra jutó osztalék eredménytartalékba való visszahelyezéséről (ahogy a döntés is született)? Kérem válaszát indokolni legyen kedves! Válaszát köszönöm.
Forintban képződött osztalék kifizetése euróban
Kérdés
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Fel nem vett osztalék 2016
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2015. év beszámolója alapján 2016. I. félévében döntene az osztalékról. Az eredménytartalék és a saját tőke bőven engedi az elgondolt osztalék kifizetését. A kft.-nek három magánszemély a tulajdonosa. A döntés után kettő magánszemély még 2016. I. félévében felveszi az osztalékot, de a harmadik tulajdonos csak a jövő évben akarja felvenni a rá eső részt. A harmadik tulajdonos egyéb, nem a kft.-vel kapcsolatos ok miatt akarja később a kifizetést. Két kérdésem van: – Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérleg 6 hónapig érvényes, és ennek alapján dönthet a közgyűlés az osztalékról (nem kell közbenső mérleget készíteni)? – A harmadik tulajdonos fel nem vett osztalékát 47-es főkönyvi számlán, alapítókkal szembeni, rövid lejáratú kötelezettségként kell-e kimutatni, és így készül el a 2016-os beszámoló? És 2017-ben a kifizetéskor (minden további közgyűlési döntés nélkül) innen vezetjük ki a fel nem vett osztalékot? Köszönettel: Soltész Nóra
Lehetséges-e kölcsönadott összeget a másik évben osztalékká minősíteni?
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.
Osztalék eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. évi jóváhagyott osztalékot szeretne felvenni a magánszemély tulajdonos 2016-ban. Az osztalék összege meg fogja haladni azt a határt, hogy a 14 százalékos ehót a 450 ezer forintos határig kelljen fizetni. A kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy a kifizetésig más jövedelmeiből levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot a 14 százalékos összegű ehóból a kifizető levonja? Nekem a törvényből úgy tűnik, hogy a magánszemély csak arról nyilatkozhat, hogy meghaladja-e a 450 ezer forintot vagy nem a levont egészségbiztosítási járulék. Tehát a kifizetőnek a 450 ezer forint ehót kell az osztaléknál figyelembe vennie, nem vonhatja le évközben a más jövedelmekből levont egészségbiztosítási járulékot. Ezt a magánszemélynek kell majd év végén rendeznie az szja bevallásában. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e az eho törvény idevonatkozó részét? Köszönettel:
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya
Osztalékjogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha egy társaságnál döntés születik mérlegkészítéskor az osztalékfizetésről, de mire a fizetésre sor kerülne, már nem az a társaság tulajdonosa, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a jogosult volt, akkor kit illet az osztalék? Az eredetileg az osztalék felosztásáról szóló döntést megszavazó tagot, vagy - mivel időközben eladta az üzletrészét – az új tulajdonost? Találtam itt már egy erre vonatkozó állásfoglalást, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2016_5_19_osztalek_iig Ebből számomra az következik, hogy hiába volt tulajdonosváltás, az osztalékra az eredeti tag jogosult. Valóban így van ez? Ez azért érdekes, mert az üzletrész – ami az osztalékra jogosít – hasonló ahhoz, mikor egy részvénytársaságnál részvényt birtokol valaki, de ott azé az osztalék, akié a felosztáskor a részvény, nem pedig azé, akié az osztalék elhatározásakor volt. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
