1289 találat a(z) osztalék cimkére
Gyed, gyes mellett egyéni vállalkozó tb-je
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a kismama a főállásából ment el szülni, és most a gyed alatt (9 hónapos a baba) szeretne vállalkozni (a babaruhákkal kereskedik a neten), akkor neki kell fizetni járulékokat maga után? Vagy csak akkor, ha vállalkozói kivétként veszi ki a nyereségét? Ha vállalkozói osztalékkal adózik, akkor nem kell? Ugyanez lenne a kérdésem "gyeses" variációra is.... Köszönöm.
Evás bt.-ből osztalékkivétel bevallása
Kérdés
Osztalékkifizetés történt az evás bt.-ből. Kell-e az szja-bevallásban bevallani (nem történt szja-levonás)?
Kisvállalkozások: beruházni vagy inkább tartalékot képezni?
Cikk
Januártól változnak a kisvállalkozói kedvezményekre vonatkozó adószabályok. Érdemes megfontolni, hogy még az idén vagy már csak jövőre ruháznak be a vállalkozások.
Osztalékadót kiváltó adó-, eredménytartalék-megszűnés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. évi beszámoló alapján a bt.-nek eredménytartalékban még taós időszakból 8 millió forintja van. A 2016. évi vesztesége (evás) -1000 eFt. Az eszközök nettó értéke 1000 eFt, mennyi osztalékadót kiváltó adót fizet? 2017.01.01-től áttér katára, ahol bevételi nyilvántartást vezet. A bt. jövője bizonytalan. Amennyiben végelszámolással szeretnének megszűnni 2017. év végén, akkor megszűnik a kata adóalanyiság, és a társasági adó alá kerül ismét "V. A" alatt jelzéssel. Mi történik az eredménytartalékkal? "Cipelik tovább"? Úgy gondolom, nem, hiszen az már leadózott vagyon. Vagy ismét meg kell fizetni a 15 százalékos szja-t és 14 százalékos ehót, ha osztalékként kiveszik az eredménytartalékot? Nyitómérlegben mit kell szerepeltetni az eredménytartalékban? Másik kérdésünk, hogy szükséges-e könyvvizsgálat a nyitáshoz? Ennek van határideje? Segítő válaszát köszönjük.
2017-től milyen szabályok vonatkoznak a II. fokú rokkantra?
Kérdés
Dolgozhat-e/vállalkozhat-e a másodfokú, véglegesen 100 százalékos rokkantnak nyilvánított, rokkantsági ellátásban részesülő személy? Van-e valamilyen (kereseti, jövedelem) korlátozás e tekintben? Beszámít-e a kereseti/jövedelemi korlátba az osztalékként vagy a katás jogviszonyban szerzett jövedelem? Kérem, hogy a válaszadásra kijelölt/felkért szakértő a válaszát/álláspontját támassza alá a hatályos jogszabályok idevágó részének jelzésével, leírásával is.
Ajándékba kapott üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Osztalék fizetése külföldi magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésünk, hogy amennyiben egy magyar társaság osztalékot szeretne fizetni magánszemély tulajdonosának, aki izraeli állampolgár, és nem rendelkezik illetőségigazolással, mi a teendője a társaságnak. Kell-e levonást eszközölni (szja, eho) a fizetendő osztalékból. Milyen dokumentumok szükségesek az ügylet körültekintő kezeléséhez. Mi van abban az esetben, ha az osztalék kifizetéséig megszerzi az illetőségigazolást és azt átadja a társaságnak? Köszönöm a választ!
Bt. áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy bt. 2017.01.01-től kata hatálya alá tér át. Kérdésünk, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adómegállapítás után keletkezett adóalap 2017-ben 15 százalék-e, valamint terheli-e ehofizetési kötelezettség? A december 31-én fennáló záró pénzeszközállományával katára áttéréskor mi a teendő? 2,5 millió forint van benne, és osztalékjóváhagyásra nem kerül sor. Tisztelettel: T.Mária
Osztalék utáni adót kiváltó adó
Kérdés
Bt. 2017. 01.01-től a kata szerinti adózást szeretné választani. Saját tőkéjében jelentős tőketartalék található, amit szőlőültetvény-telepítésre kapott 2004-ben. Kérdésem az, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó számításánál a tőketartalékot figyelembe kell-e venni? A Sztv. a tőketartalékból eredménytartalékba történő átvezetések jogcímeit tartalmazza, csak a törvényben meghatározott esetekben lehet átvezetni eredménytartalékba.
Evaalany áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Evaalany bt. 2017.01.01-jével áttérne katázásra. A 2016. évi árbevétele meghaladja a 8 millió forintot. Választhatja-e 2017. évtől katakörben az áfa alanyi mentességet? A kültagnak kell-e az osztalék után szja-t és ehót fizetni?
Osztalék kifizetése, ha a tulajdonos külföldi gazdasági társaság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ehhez a kérdéshez hasonló helyzethez kapcsolódik az én kérdésem is: http://adozona.hu/kerdesek/2016_5_27_Osztalekado_rwn Hogyan alakul az osztalékot kifizető magyar társaság (bt.) adó- és járulék- (eho vagy hasonlók) fizetési kötelezettsége, ha a magyar társaság egyik tulajdonosa egy németországi gazdasági tőkeegyesítő társaság, például GmbH? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó vehet fel év közben osztalékot/osztalékelőleget?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó főállású egyéni vállalkozó év közben vehet-e fel oszalékot/osztalékelőleget? Az így felvett "oszalékelőleget" később egy adóellenőrzés minősítheti-e vállalkozói kivétnek, a vele járó magasabb adóterheléssel (10% nyugdíjjárulék, 8,5% egészségbiztosítási járulék, 15% szja, 27% szocho)? Az egyéni vállalkozó a garantált bérminimum után fizeti a szokásos járulékokat és az ahhoz tartozó 80 300 forint vállalkozói kivétet is felveszi havonta. Negyedévente venne fel osztalékot/oszatalékelőleget. Kérdés, hogy ezt "büntetlenül" megteheti-e? A vállalkozói személyijövedelemadó-előleg utáni a 10%-ot negyedévente megfizeti.
Törzsbetétek arányától eltérő osztalékfizetés
Kérdés
A kft. társasági szerződése a törzsbetétek arányától eltérő osztalékfizetést állapított meg, a betéti arányánál nagyobb arányú osztalékot kapó tulajdonosnak van-e az szja-n és az ehón kívül valamilyen egyéb (például illeték) fizetési kötelezettsége?
Nem katás tag osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015.01.01-től a nem katás tagnak osztalékból származó jövedelme keletkezik. Ezzel kapcsolatban kérdezem: – 2014. évben keletkezett nyereségre már vonatkoztatható ez a szabály, – a nyereség megállapításánál a bevétel csökkenthető-e a számlával igazolt költségekkel – függetlenül attól, hogy csak bevételi nyilvántartást vezetünk –, vagy a nyereség = a bevétellel, – társasági szerződés lehetőséget ad arra, hogy egyhangú határozat alapján a nyereség felosztása ne a vagyoni betét arányában történjen. Ez elegendő, vagy szükséges a társasági szerződés módosítása, hogy az arányoktól eltérjünk, – korábban a keletkezett nyereség egyéb jövedelemnek minősült. Mi van akkor, ha ezt még nem rendeztük a nem katás tagokkal. Van erre vonatkozóan határidő? ( Az osztalék felvételére tudom, hogy nincs.) Köszönettel Kovács Dezsőné
Eltérített osztalék – új Ptk.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. az új Ptk. szerint működik, a tagok magánszemélyek, családtagok: 40-30- 30 százalék a jegyzett tőke megoszlása. Már most jelezték, hogy a 2017. évi mérleget elfogadó taggyűlésen szeretnének osztalékfizetésről határozni. Felmerült azonban, hogy az osztalékot nem a tulajdoni hányadok alapján hagynák jóvá, hanem csak egy tulajdonos venné fel az osztalékot, azaz "eltérített osztalékról" határoznának. Kérdésem, hogy az új Ptk. alapján megtehetik-e a tulajdonosok, hogy a társasági szerződésben, taggyűlési határozatban a tulajdoni hányadtól eltérő mértékű osztalékot állapítanak meg, és fizetnek ki? Az szja- és az ehotörvény alapján ez osztaléknak minősül-e? Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
