100 százalék tulajdonosú kft. egyszemélyes nyugdíjas tagja a kft. eredménytartalékát 2019-ben kívánja kivenni. Kérdésem: a nyugdíjas eredménytartalékból jóváhagyott osztalék kivételét 2019-ben a 15 százalék szja-n felül terheli-e valamilyen más költségvetési befizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Gács Józsefné
Tisztelt Szakértő! A kft. természetes személy tagokból áll. Előző években az osztalék rosszul lett kiszámítva (az osztalék egy része keresetarányosan kerül felosztásra). A taggyűlés határozata alapján 2018-ban megtörtént az előző évek osztalékának újra felosztása. A végösszeg ugye nem változott, de volt, akinek vissza kellett fizetni, és volt, akinek még járt osztalék. Mivel egyik bérprogram se ismeri az osztalék-visszafizetés fogalmát, ezért csak úgy tudtam a programba bevinni, hogy osztalékelőleg visszafizetés. Vontam belőle szja-t és ehót is annak ellenére, hogy az osztalékelőlegből nem kell. Ezzel egy időben volt 2018. évi osztalékelőleg-fizetés is (hogy a tag ne otthonról hozzon vissza pénzt). A 08-as bevallást csak úgy tudtam megcsinálni, hogy a nettó összegből (osztalékelőleg-visszafizetendő osztalék)vontam az szja-t és ehót. Most ki kellene adni az M30-as bevallást, de nem tudom, hogyan. És, hogy még szebb legyen a történet, 2018-ban nincs az osztalékból eho, van helyette szociális hozzájárulási adó. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Tóthné
Tisztelt Surányi Imréné! Korábban tárgyban feltett kérdésemmel kapcsolatban olyan aggályom van, és ehhez kérném válaszát, hogy az osztalékadó-alap csökkentéseként figyelembe vehető, az adóévben vásárolt tárgyi eszköz nettó értékéhez kapcsolódó csökkentési lehetőség a vállalkozó döntése alapján a bevallás időpontjában igénybe vehető, vagy olyan csökkentés, melyet később is igénybe vehet a vállalkozó, amennyiben azt még nem tette meg? Ebben vagyok bizonytalan, mivel, ha a bevallás időpontjában dönthetett, hogy igénybe veszi vagy sem, akkor ez nem módosítható önellenőrzéssel. Lehet, hogy az előző kérdésem nem volt teljesen egyértelmű. Válaszát előre is köszönöm.
Széles Imre tb szakértő alábbi válaszára még az lenne a kérdésem, hogy 2019. évben nem kell figyelembe venni a 645 840 forintos adófizetési felső korlátot, ami a jövedelemből levont és megfizetett 4%+3% egészségbiztosítási járulékból tevődik össze (előző évben ez 450 000 forint volt), csak a minimálbér huszonnégyszeresét? Tisztelt Olvasónk! Ebben az esetben – mivel az összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe veendő éves jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét – az osztalékát nem terheli szociális hozzájárulási adó és annak kifizetésekor a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozhat arról, hogy a törvény 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. E tekintetben nincs jelentősége, hogy KIVA hatálya alá tartozó cégről van szó.
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő! Az alábbi válaszával kapcsolatban lenne további kérdésem:https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_13_KIVA_alatti_beruhazas_vxe Köszönöm a választ, de az nem egyértelmű számomra, hogy ezek szerint az eredménytartalékból ugyanannyi áll rendelkezésre osztalék kifizetésére, mintha nem történt volna beruházás? Ez azért lényeges, mert ha későbbiekben osztalékkifizetés mellett döntünk, a rendelkezésre álló keret ezt is mutatni fogja. Természetesen az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve szól a kérdésem. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő, Tisztelt Széles Imre! Köszönöm válaszát, előző kérdésemhez: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_8_2019_osztalek_szocialis_hozzajaru_jpx Ehhez kapcsolódóan még 2 kérdésem van: 1. Ha bruttó 200 000 forint havi fizetés mellett májusban 3 200 000 forint osztalékot veszek fel, akkor az osztalékfizetésnél pontosan mennyi szochót kell fizetnem? 2. Ha az első pontbeli osztalék után mondjuk júliusban osztalékelőleget vennék fel (közbenső mérleg alapján), 5 000 000 forintot, akkor abból még kell szochót fizetni, illetve az a 2019-es korlátba, vagy a 2020-as korlátba számítandó bele? Előre köszönöm válaszát!
Egyéni vállalkozó osztalékalap utáni ehója elszámolható költségként a 2018. évre?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ügyvezetése a 2017. évre vonatkozóan jóváhagyott osztalékot a 2018. év folyamán kivette, a kötelező szja és eho megfizetése mellett. 2018 decemberében ismét felvett osztalékot/osztalékelőleget? a 2018-as évre vonatkozóan. Könyvvizsgálónk határozottan állítja, hogy már nem létezik olyan mint osztalékelőleg, mivel az az eredménytartalékból van kivéve, már nincs adózott eredmény stb., és mivel 2018-ban már megfizetésre került az eho a 450 000 forintos plafonig, ezért a 2018 decemberében kivett összegre sem kell megfizetni sem most, sem majd akkor, amikor a 2018-as beszámoló elfogadásra kerül 2019-ben. Szeretnék erre egy megerősítést vagy cáfolatot kérni: a 2018. évre vonatkozó, 2018 decemberében kivett osztalék/osztalékelőleg, után valóban nem kell megfizetni 2019-ben az ehot, amennyiben a magánszemélynek nincs a minimálbér 24-szeresét elérő, ehoalapot képező jövedelme, mert nyugdíjasként, munkaviszonyban foglalkoztatják 2019-ben? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A bt. tagjai 2019. jan.1-jei végelszámolás mellett döntöttek. A tevékenységet záró (2018. dec. 31-ei) beszámolóban osztalékkifizetést hagytak jóvá. Kérdésem az, hogy ezen osztalék kifizethető-e 2018. dec. 31-én az osztalékadózásra 2018. dec. 31-éig érvényes adózási szabályok szerint? (15% szja és 14% eho levonása mellett). Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A szocho törvény 2. § (2) bekezdés szerinti minimálbér (amelynek 24-szerese az adófizetés felső határa) a kft. nyugdíjas tulajdonosa esetén a 149 ezer forintos minimálbér, vagy a 195 ezer forintos garantált bérminimum?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Egy kft.-ben 2018 márciusában osztalékelőleget fizettünk ki a tulajdonosoknak a 2017. évet tekintve, mivel még nem volt lezárt, elfogadott beszámoló, amit csak a 15 százalékos szja-levonás terhelt. A kft. a beszámolóját 2018 májusában fogadta el. 2018 1808-as bevallásban a kiifzetés osztalékelőlegként lett átvéve a bérszámfejtésből. Kérdésem a következő: melyik hónapban kell vagy kellett volna elszámolni az osztalékkifizetést, így melyik havi 1808-as bevallásban kell szerepelnie annak? Az osztalékelőleg összege megegyezett a tagok által jóváhagyott osztalékkal. Mi a helyzet az ehóval? Azt mikor kell megfizetnie a tulajdonosoknak? Ha korábban akkor a 08-as bevallást önellenőrizni kell? Köszönettel:
Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.
Egy Magyarországon bejegyzett kft. két tulajdonosa magyar állampolgár állandó lakóhellyel és ügyvezető ebben a társaságban. Az ügyvezetést megbízásban látják el, ezért jövedelmet nem vesznek fel. Ugyanezen két személy Ausztriában egy személyi társaságot – GESN.Br-t , mint nálunk a bt.-t – hoztak létre ott dolgoznak, ott van a telephelyük. Tevékenységük alapján az ott tartózkodásuk időtartama meghaladja a 180 napot. Az ottani adóhatóságnál ezt nyilatkozatban is meg kellett erősíteniük, ami miatt a biztosítási kötelezettségük ott keletkezett immár jó pár éve. Az osztrák adóhatóság a E104 igazolást a magánszemélyek rendelkezésre bocsátotta 2018. évben, melyből látszik, hogy biztosítási jogviszonyuk már 2010-es évek óta fennáll. 2018. évre illetőségigazolással is rendelkeznek. Kérdésünk: 1. A magyar társaságnál felmerülhet-e járulékfizetési kötelezettség az ügyvezetők után mint társas vállalkozás vezető tisztségviselője (mi úgy gondoljuk, hogy nem, hisz Ausztriában rendelkeznek biztosítással és díjazás nélkül megbízással látják el feladatukat). 2, Az elmúlt években a magyar társaságnál osztalék kifizetése történt. Mivel akkor nem rendelkeztünk E104 igazolással, nemcsak szja-t, hanem ehót is vontunk a magyar szabályoknak megfelelően. A fent említett E104 igazolás birtokában azt gondoljuk, hogy önellenőrzés keretében a levont, megfizetett ehót visszakérnénk. 3. Van-e lehetőség, a Magyarországon osztalékból levont szja (15%) önellenőrzésére, a kettős adózás elkerülését figyelembevéve? Köszönöm Dékány Józsefné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték