1251 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék tulajdonosváltásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja eladta tulajdonrészét egy harmadik félnek. A tulajdonosváltás időpontjában a könyvelésben két évvel korábban taggyűlés keretében elhatározott, de még ki nem fizetett osztalékkötelezettséget tartanak nyilván. A jövőbeni kifizetés időpontjában kit illet ez az osztalék? Az adás-vétel során erről szóló rendelkezés nem történt. Köszönettel
Eho brit osztalék és üzletrész-értékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély egy angol cég tagjaként eladta az üzletrészét a másik tagnak, erre 2017-ben előleget kapott (az üzletrész-értékesítés szerződésének dátuma 2018. februári). Osztalékot is kapott ettől a cégtől 2017-ben. A kapott előleg és az osztalék után egészségügyi hozzájárulást hogyan kell Magyarországon fizetnie? Az szja-bevallás melyik sorában szerepeltessük ? (2017 szeptemberétől Magyarországon be volt már jelentve, járulékot fizetett). Angliában tavaly nem fizetett sem az üzletrész-értékesítés, sem az osztalék felvét után semmit. Előre is köszönöm
Katás bt. fizethet osztalékot?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti kérdésre 2018.07.20.-án megjelent válaszában többek között alábbi mondat szerepel: „A tevékenységben részt vevő tag részére ugyanakkor a személyes közreműködése ellenértékeként lehet javadalmazást megállapítani, melyet adó- és járulékmentesen vehet fel” Kérhetném egy kicsit konkrétabban, hogy Ön szerint milyen adó és járulékmentes javadalmazást kaphat a személyesen közreműködő tag? Köszönöm a válaszát. üdvözlettel Dobosi Pálné
Katás bt. fizethet osztalékot?
Cikk
Egy a tao. alá tartozó bt. katára térne át. Az Adózóna olvasója azt kérdezte: mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Katas bt.
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy egyelőre a tao alá tartozó bt. katázásra való áttérésével kapcsolatban lenne kérdésem. A bt. év közben szeretne adózási módot változtatni, a tao-s időszak zárásával tisztában vagyok. Áttérés után a bt. tudomásom szerint csak bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. A bt.-ben a jelenleg alkalmazottként fogalkoztatott kültag (ügyvezető) lenne a főállású katás. A beltagnak a bt.-n kívűl van heti 40 órás munkaviszonya, ő a társaság működésében nem vesz részt, társasági szerződés szerint ügyvezető. Neki keletkezik valamilyen járulékfizetési (akár kata-fizetési) kötelezettsége? S mi a helyzet a katás időszakban az osztalékkal? Köteles a bt. osztalékot fizetni? A tulajdonosok házastársak. Válaszukat előre is köszönöm!
Osztalék, osztalékelőleg a bt.-től a szövetkezetig, a Ptk.-tól az szja-ig
Cikk
Sok kérdés vetődik fel a különböző formában működő jogi személyek által juttatható osztalék, osztalékelőleg szabályait illetően. Ennek oka, hogy a különböző jogszabályok nem egyformán rendelkeznek e kérdésekről. A cikk körül járja a vonatkozó szabályozást, megkísérelve végrehajtható magyarázat levezetését.
Osztalékelőlegből osztalék
Kérdés
2017 decemberében a tulajdonosok osztalékelőleget vettek fel. A 2017. évi osztalékot azonos összegben 2018. május 30-án hagyták jóvá. Van-e határidő-előírás arra, hogy a már jóváhagyott osztalékot felvegyék, ami tulajdonképpen azt jelenti csak, hogy meg kell fizetniük az előlegből le nem vont 14%-os egészségügyi hozzájárulást? Köszönöm a választ.
Osztalék-előleg és osztalék, ha a társaságban való részesedés aránya változott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Eho-fizetési korlát családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Forrásadó visszaigénylése németországi osztalékadóból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás Németországban, egy német pénzintézetnél is rendelkezik értékpapírszámlával. Az értékpapírok között több részvény is van, német, amerikai, svájci cégek részvényei. A részvényekre fizetett osztalékokból különböző mértékben vontak le forrásadót 0-35 százalék között. A kettős adóegyezmények alapján az osztalékból levont adó maximum 15 százalék lehet. Hol (országonként, Németországban, Magyarországon) és milyen módon tudjuk visszaigényelni a túlvont forrásadót? Mi a visszaigénylés menete? Válaszát előre is köszönöm.
Áfamentesség és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok főállásban, alanyi áfamentes. Emellett kisebbségi (5%) tag vagyok egy kft.-ben, melyben nincs más jogviszonyom, de tagként (azaz ellenszolgáltatás nélkül) esetenként személyesen is közreműködöm. A kérdésem lenne, hogy ha osztalékot kapok, ez a bevételem beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Az így kapott osztalék után szja és eho mellett bármilyen más közterhet (például járulékot) kell-e fizetnem? Ha igen, mi alapján? További kérdésem: magánszemélyként van egy garázsom, amit bérbe adok. A kapott bérleti díj beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Válaszaikat előre is nagyon köszönöm.
Társasági adó
Kérdés
Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?
Külföldi osztalék
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Osztalék- és osztalékelőleg kft. belföldi tagjainak
Cikk
Ki jogosult osztalékra, mik az osztalék és az osztalékelőleg fizetésének feltételei, milyen adókat kell leróni e jövedelem után? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Harmadik országbeli tag, ügyvezető osztaléka és járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
