Tisztelt Szakértő! Az osztalék után fizetendő szocho számítását befolyásolja-e, – ha a társas vállalkozó munkabérben részesül, de a fizetendő szochóból kedvezményt vesz igénybe, illetve – ha nem fizet egyéni járulékokat, mert sokgyermekes? Köszönettel: Kovács Mihályné
- Ebben az évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha a 2018-as évet lezárjuk és osztalékba helyezzük a nyereséget, akkor a jóváhagyott osztalék kivaalap lesz, és 13 százalékkal adózik? - Osztalékelőleget tud kivenni? Ha igen, akkor mi alapján? Osztalékelőleg szintén kivaalap? Ha évközben vesz fel osztalék-előleget, akkor az adott negyedévben meg kell fizetni a kivát? - Ha visszatér a cég jövő évben (2020. évben) a társasági adó hatálya alá, akkor jövő májusban a jóváhagyott osztalék után ettől függetlenül a kivát kell megfizetnie? - Ha a kivás cég véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás cég, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság évek óta kata adózás hatálya alatt működik, az évek folyamán nyeresége halmozódott fel. Kérdésem a következő: a kata adózás alatt az osztalék kifizetés és előírás szabálya működik vagy évente a felhalmozódott nyereséget a kata megfizetése miatt kivehették volna a tagok? Amennyiben kivehették volna, akkor mindkét tag, vagy csak az, amelyik nevéhez a kata megfizetése kapcsolódik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az osztalékfizetés 2019. évi szabályaival kapcsolatos. Pontosítani szeretném a szochofizetési szabályokat. Jól értem-e, hogy amennyiben a magánszemély munkabére például 300 000 forint/hó, vagyis eléri az éves felső határt, akkor bármekkora osztalékot vesz ki – akár több milliót –, azt már nem terheli szocho? Válaszát előre is köszönöm.
A Magyar Telekom Nyrt. igazgatósága 2018-ra összesen 26 milliárd 68 millió forint osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek, ami megegyezik az előző évivel – derül ki társaság április 9-re összehívott éves rendes közgyűlésére készített, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hétfőn este közzétett közgyűlési előterjesztésekből.
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Olvasva az "Osztalék és szochofizetési szabályok" című kérdésre adott válaszát, kétely merült fel bennem az utolsó mondatában szereplő megállapítását illetően. Jóllehet a 08-as bevallás kitöltési útmutatója elég szűkszavú a konkrét kérdésben (egészen konkrétan nincs róla egyetlen szó sem), de az új szocho törvény 18. § (3) bekezdéséből számomra az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, amikor csak az osztalékelőleg válik osztalékká (tehát a kifizetőnek nincs lehetősége a levonásra), akkor a szocho bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége, nem a kifizetőé, hasonlatosan az szja-hoz (melyre a 364. sorhoz fűzött magyarázat ki is tér). Üdv. Pap Attila
Tisztelt Szakértők! Megkaptam az előző osztalék példámra a választ, melyet nagyon köszönök. További kérdés merült fel: A 2018-ban fizetett előleg a 2018. évi beszámoló elfogadásakor válhat osztalékká, amelyre a 2019. évben hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt már kihirdették, és az 2019.01.01-től hatályos. Ez alapján egyrészt hatályát veszti az ehóval kapcsolatos szabályozás, másrészt – lényegében helyette – kibővíti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség körét. Így a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetését jelenti [2. § (1)], másrészt az adófizetési felső határ a 2019. évi jövedelem tekintetében a minimálbér huszonnégyszeresének a figyelembe vételét. [2. § (2)] Amennyiben azonban az jóváhagyásakor nem lesz tényleges kifizetés, hiszen annyit állapítottak meg, amit 2018-ban már kifizettek, akkor a szociális hozzájárulási adó levonására nincs lehetőség, így az adófizetés megállapítására, befizetésére, bevallására a magánszemély kötelezett. [18. § (3)] A határidő pedig a megfizetés tekintetében is – nem a negyedévet követő hónap 12-e, hanem - az szja bevallás benyújtásának a határideje. [27.§] Tehát majd csak 2020. május 20-án? Jól értelmezem a törvényt? Lehetséges, hogy a magánszemélynek így csak 2020-ban kell szociális hozzájárulást fizetni? A Mikor kell befizettetnie a magánszeméllyel a szocho összegét? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.
Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, beltagja nem végez munkát, csak a kültag, aki katásként be van jelentve. 1. A tulajdoni arány lehet 99-1% is a kültag javára? 2. Ha a tulajdoni hányad arányában a beltagot osztalék illeti meg, milyen módon kell ezt kifizetni? Levonhatók az igazolható költségek (adók, reklámköltség stb.)? 3. A bt. itt kifizetőnek minősül, vagy a beltagnak kell majd a jövedelmét bevallania? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2018 júniusában közbenső mérleg alapján osztalék előleg címén 5 millió forintot vett fel. Ebből az szja levonásra került és a NAV felé az utalás is megtörtént. osztalékelőleg 5.000.000 Ft szja levonás - 750.000 Ft Kifizetés 4 250 000 Ft Kérdésem ennek pontos könyvelése lenne 2018-ban és 2019-es jóváhagyás utáni tételek leírása, valamint az eho- és szochofizetési szabályok. Kinek kell fizetnie, a magánszemélynek vagy a cégnek? Munkájukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy cég könyvelését. A határozatában ezt látom: "2016. évi gazdálkodása alapján 3 000 e Ft jóváhagyott osztalék kerül kifizetésre a tagok tulajdoni hányadának arányában. A kifizetés időpontjáról később intézkedünk!" 2018-ban negyedévente 150 e Ft osztalékot számfejtek és szja, valamint eho utalásáról értesítem az ügyfelemet. 2019-től eho helyett szocho. Előző könyvelőtől próbáltam kérni analitikát, mert ügyfelem elmondása alapján több évben így hagytak jóvá osztalékot. A könyvelő nem tud rendelkezésemre bocsátani analitikát, mondván nézzem át az elmúlt éveket. Kérdésem lenne, hogy milyen alapnyilvántartást kell vezetni és ennek törvényi rendelkezéseit hol találom. Köszönöm.
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Katás bt.- nek csak az egyik tagja katás. Osztalékkifizetésnél a társasági szerződésben nem éltek az osztalékeltérítés lehetőségével. Tulajdoni részük arányában részesülnek az osztalékból, ami 50-50%, így gyakorlatilag a bevétel 50%-a után adózni kellene. Megteheti-e a bt., hogy osztalékfizetés előtt módosítja a társasági szerződést, a nyereséget 99%-ban a kataalany kapná meg, és így csak 1% lenne az adózatlan rész? Előadásokon kihangsúlyozták, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség. Jól értelmezem, hogy osztalékról való döntés esetén a teljes bevételt kell számításba venni, függetlenül attól, hogy voltak az év során felmerült költségek? Mi a helyzet, ha osztalékról nem döntöttek a tárgyévet követően, és a nem katás tulajdonosnál következik be tulajdonosváltás? A belépő új tulajdonosnak a nyereségből való részesedése 1%. Ebben az esetben akár több év felhalmozódott nyereségét (bevételét) le lehet osztani az új tulajdonosra? Köszönettel: Hné
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték