1251 találat a(z) osztalék cimkére
Kiva alatti osztalék
Kérdés
Kivás vállalkozás nyereséget termel a kivás időszakban, de osztalékot nem hagy jóvá, és nem is fizet ki. Mi történik a kivás időszak végén a megtermelődött eredménnyel? Nem kell utána kivát fizetni?
Osztalék utáni szocho
Kérdés
2019-ben fizetett osztalék esetén hogy kell a szochomaximumot számolni az olyan tag esetében, aki ügyvezetőként alkalmazott a saját cégében (40 órás), de e mellett jövedelemkivét nélkül, mint munkaviszony melletti személyesen közreműködő tag is be van jelentve (mert például a boltban eladóként is közreműködik)? E jogviszonya alapján nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben az osztalék utáni szocho maximumát a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell számolni? Több szakértői anyagban olvastam, hogy ha a tevékenység középfokú végzettséghez kötött (például bolti eladó), akkor a bérminimumot kell figyelembe venni. Ha ez így van, akkor megoldás lehet, ha megfordítjuk a jogviszonyokat: ügyvezető lesz tagi jogviszonyban, eladó 40 órás munkaviszonyban? Nem értem, hogy tulajdonosi jövedelemnél hogy tehet a törvény különbséget a levonandó közterhekben egyéb, a tulajdontól független feltételekre hivatkozással. Ez nem sért alapjogot?
Kata utáni osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katával kapcsolatban van kérdésem. Adott egy bt., amely átlépett a kata hatálya alá, a beltag főfoglalkozású, mint katás fizeti az 50 000 forintot. A kültag a társasági szerződés szerint nem személyesen közreműködő, csak közreműködhet. A Katv. értelmezése alapján az alkalmazotti jogviszonyt választották, heti 4 órában dolgozik és 40 éves szolgálati idővel nyugdíjas. A bt. így a kültag után nem fizet 25 000 Ft-ot. A társasági szerződés előírása alapján mindkét tag 50-50%-os jegyzett tőkével és 50-50%-os szavazati joggal rendelkezik, valamint a társasági szerződés tartalmazza, hogy az eredmény felosztásánál a beltag 99%-ot kap, a kültag pedig 1%-os részesedést, osztalékot kap. Kérdés: 1. Nem tudom, helyesen járunk-e el, amikor az éves elszámoláskor a bevétel 1%-át kifizetjük a kültagnak és ez után az osztalék utáni adót megfizeti. A maradék 99% bevétel pedig a beltag részére kerül átadásra, de itt csak 50 000 forint katát fizet. 2. Helyes-e, hogy a NAV jövedelemigazolása a beltag részére csak az 50% után kerül kiadásra? Vagy esetleg be kellene jelenteni a NAV felé, hogy a beltag jogosult a társasági szerződés alapján a 99%-ra? 3. Az alkalmazotti 4 órás foglalkoztatás utáni fizetési kötelezettség elegendő-e a kültag elszámolásánál, a 25 000 Ft-ot jól tudjuk-e, hogy nem kell megfizetni? Kérem szíves tájékoztatásukat. Köszönettel: Virág Márta
Kiva osztalék
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kiva alatt működő kft. tagjaként 2019-ben osztalékot vesz fel valaki, aki ugyanannál a cégnél munkabért is kap, de a kiva miatt a céget szocho fizetésikötelelezettség a bérkifizetésnél nem terheli, az osztalék terheit szocho szempontból ez hogyan befolyásolja? Ugyanúgy érvényes a minimálbér kétszereséig vonatkozó felső határ? Köszönöm.
Külföldi magánszemély osztaléka
Kérdés
A NAV levelében a 1808 bevallással kapcsolatban felhívta a figyelmet, többek között az alábbiakra: „…a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék összegét magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani, így azt a 1808M-06 lap 364-365. soraiban ne tüntesse fel; …. „ Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi magánszemély részére kifizetett osztalékot minden esetben a fentiek alapján kell beállítani a bevallásba? Még abban az esetben sem kell M lapot kitölteni, ha a magánszemélynek van adóazonosító jele, és rendelkezik a külföldi illetőségigazolással? Hogy érinti ez a K-s éves adatszolgáltatást? Mikor kell ezt benyújtani? Köszönettel
Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta A https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_25_Kulfoldi_munkaviszony_es_egyeni_v_iij válaszához kérnék még egy kis pontosítást. Az osztalékjövedelem után fizetendő ehót sem kell így megfizetni? Mi a helyzet, ha adott évben volt magyar és osztrák jogviszony is? Ilyenkor időarányosan kell az ehót számolni?
2018. évi osztalék kifizetése 2018-ban.
Kérdés
Azt hallottam, hogy a 2018. évi osztalék az átmeneti rendelkezésekben foglaltak szerint 2018-ban kifizethető az eredménytartalék terhére, tekintettel az eho változására. Köszönettel. Négyökrüné
Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adózona! Ügyfelem munkaviszonyban dolgozik Ausztriában, heti 24 órában. Emelett másodállásban egyéni vállalkozóként is tevékenykedik Magyarországon. Kérdésem lenne, hogy mivel Ausztriában biztosított, melyek azok a közterhek, amelyeket Magyarországon nem kell megfizetnie, mivel külföldön biztosított? Egy másik kérdésem lenne, hogy az egyéni vállalkozó osztalékjövedelme után fizetendő adó terhére igénybe lehet-e venni adóvisszatérítést a különböző önkéntes megtakarítási formák után?
18T1041 nyomtatvány
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Most alapított kft.-nél minden tag ellenérték nélküli személyes közreműködést vállalt a társasági szerződésben (majd csak osztalékot vesznek fel). Egy tag nyugdíjas, aki egy másik kft.-ben személyesen közreműködik, és megfizetik utána a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a többi tag pedig (beleértve a tag ügyvezetőt is) másik cégnél heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ezekről minden tag nyilatkozott. Kérdésem, hogy be kell-e küldeni a T181041-es nyomtatványt (és ha igen, a nyugdíjast milyen jogviszonnyal kell jelölni), illetve kell-e havonta nullás bejelentést tenni (a 1808 helyett)? Köszönettel: KI
Kivás osztalék adóterhe
Kérdés
Az egyik cikkükben olvastam: " Az osztalékot 2018-tól 13%-os kivával és 15 százalék személyi jövedelemadóval adózva – azaz 26,05 százalékos adóteher mellett veheti ki ………." Hol tévedek ha azt gondolom, hogy ez csak 24,78% adóteher. /100-(85:113)/. A társasági adónál 0,91-el osztanom kell, hogy a szükséges nyereséget megkapjam. Itt – véleményem szerint – elegendő a 113 nyereség. Válaszukat előre is köszönöm.
Új tulajdonos a cégben: kaphat-e a korábban jóváhagyott osztalékból?
Cikk
Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan "hozott magával" jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett, aki tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. A belépése előtt jóváhagyott osztalékból kell-e neki is juttatni? – kérdezte olvasónk. Kocsis Zoltán, a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda ügyvezetője válaszolt.
Előirt és ki nem fizetett osztalék elengedése
Kérdés
Egy társas vállalkozás (kft.) 2017.01. 31-étől kiva szerint adózik. 2010. évtől minden évben osztalék került előírásra, kifizetésre nem került sor. Kifizetésre elévülési idő nincs meghatározva. A kft. részére véglegesen elengednék a korábbi évek előírt osztalékát. Kérdésem, hogy a kiva alapját hogyan módosítja és van-e más fizetési kötelezettség, ha egyébként a kifizetésre nincs mód? Tisztelettel Irodavezető
Mi a szabályos megoldás
Kérdés
Egy 3 milliárdos forgalmú és mérlegfőösszegű kft. bankszámlájára elnyert pályázatok előlegeként utalnak összegeket (több száz millió forint). A tárgyi eszköz beruházások egy éven belül nem valósulnak meg, ezért az ügyvezető úgy gondolta, hogy befekteti a pénzt, 600 millió forintot értékpapírba fektetett. Ezt a könyvekben is megjelentették az 1-es számlaosztályon belül. Időközben az összeg egy részét a bank visszautalta az ügyvezetőnek, aki átutalta a cég számlájára az összeget. Ekkor derült ki, hogy ez a befektetési forma kizárólag lakossági, magánszemély részére járható út. Minden bizonylat, szerződést az ügyvezető nevére szól. Ha most azonnal felbontaná a szerződést, jelentős veszteséget realizálna. Kérdés: van-e valami jogszabály-ellenes tevékenység akkor, ha az összege 12. 31-éig kamattal növelve visszafizeti az ügyvezető, és kölcsönszerződést kötnek erre az ügyletre? Mi a teendő, ha év végéig nem tudja az ügyvezető ezt a pénzt maradéktalanul visszafizetni? Milyen legális jogcímen kellene könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Nem jogszabály-ellenes-e, ha visszamenőleg kölcsönszerződést köt a kft. és ügyvezető? Az ügyvezető jóhiszeműen, de nem kellő körültekintéssel járt el. Osztalékként nem tudja az összeget kivenni, mert akkor elesik a pályázatoktól és hitelektől. Mit tegyen? Válaszukban a kapcsolódó adókötelezettségekre is szíveskedjenek kitérni. Tájékoztatásukat előre is köszönöm
Osztalék ehója és szociális hozzájárulási adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonosa 2018-ban felvesz osztalékelőleget, amiből csak a 15 százalék szja kerül levonásra. A 2018-as beszámoló elfogadásakor szavaznak meg osztalékot. A 2018-ban felvett osztalékelőlegre 2019-ben ehót vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a tulajdonosnak? Köszönettel: Jancsó Katalin
Osztalék taóban és kivában
Kérdés
Kérdésem lenne osztalékkal kapcsolatban: Van egy cégem, amelynek a taós időszak alatt felhalmozott kivehető nyeresége 152 millió forint. 2018-ban ezt 15 százalékos szja és 14 százalékos eho (maximum 450 ezer forintig) veheti ki. Tavaly lett kivás. Jövőre – ha jól láttam – megszűnik a 14 százalékos eho, helyette 17,5 százalékos szocho lesz, aminek a felső fizetési határa a minimálbér 24-szerese... Havonta 1 millió forint bruttó bért vesz ki a vállalkozó. Hogyan jár jobban, ha idén veszi ki vagy, ha jövőre? Van-e szabály arra, hogy a kivás időszak vagy taós időszakban felhalmozott nyereséget mikor, hogyan lehet kivenni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
