1281 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék mizéria II.rész
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Megkaptam az előző osztalék példámra a választ, melyet nagyon köszönök. További kérdés merült fel: A 2018-ban fizetett előleg a 2018. évi beszámoló elfogadásakor válhat osztalékká, amelyre a 2019. évben hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt már kihirdették, és az 2019.01.01-től hatályos. Ez alapján egyrészt hatályát veszti az ehóval kapcsolatos szabályozás, másrészt – lényegében helyette – kibővíti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség körét. Így a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetését jelenti [2. § (1)], másrészt az adófizetési felső határ a 2019. évi jövedelem tekintetében a minimálbér huszonnégyszeresének a figyelembe vételét. [2. § (2)] Amennyiben azonban az jóváhagyásakor nem lesz tényleges kifizetés, hiszen annyit állapítottak meg, amit 2018-ban már kifizettek, akkor a szociális hozzájárulási adó levonására nincs lehetőség, így az adófizetés megállapítására, befizetésére, bevallására a magánszemély kötelezett. [18. § (3)] A határidő pedig a megfizetés tekintetében is – nem a negyedévet követő hónap 12-e, hanem - az szja bevallás benyújtásának a határideje. [27.§] Tehát majd csak 2020. május 20-án? Jól értelmezem a törvényt? Lehetséges, hogy a magánszemélynek így csak 2020-ban kell szociális hozzájárulást fizetni? A Mikor kell befizettetnie a magánszeméllyel a szocho összegét? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Szabó Anita
Osztalékfelvétel tágyi eszközzel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.
Osztalék könyvelése, szochofizetési szabályok
Cikk
Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Katás bt. osztalékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, beltagja nem végez munkát, csak a kültag, aki katásként be van jelentve. 1. A tulajdoni arány lehet 99-1% is a kültag javára? 2. Ha a tulajdoni hányad arányában a beltagot osztalék illeti meg, milyen módon kell ezt kifizetni? Levonhatók az igazolható költségek (adók, reklámköltség stb.)? 3. A bt. itt kifizetőnek minősül, vagy a beltagnak kell majd a jövedelmét bevallania? Köszönöm szépen.
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2018 júniusában közbenső mérleg alapján osztalék előleg címén 5 millió forintot vett fel. Ebből az szja levonásra került és a NAV felé az utalás is megtörtént. osztalékelőleg 5.000.000 Ft szja levonás - 750.000 Ft Kifizetés 4 250 000 Ft Kérdésem ennek pontos könyvelése lenne 2018-ban és 2019-es jóváhagyás utáni tételek leírása, valamint az eho- és szochofizetési szabályok. Kinek kell fizetnie, a magánszemélynek vagy a cégnek? Munkájukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy cég könyvelését. A határozatában ezt látom: "2016. évi gazdálkodása alapján 3 000 e Ft jóváhagyott osztalék kerül kifizetésre a tagok tulajdoni hányadának arányában. A kifizetés időpontjáról később intézkedünk!" 2018-ban negyedévente 150 e Ft osztalékot számfejtek és szja, valamint eho utalásáról értesítem az ügyfelemet. 2019-től eho helyett szocho. Előző könyvelőtől próbáltam kérni analitikát, mert ügyfelem elmondása alapján több évben így hagytak jóvá osztalékot. A könyvelő nem tud rendelkezésemre bocsátani analitikát, mondván nézzem át az elmúlt éveket. Kérdésem lenne, hogy milyen alapnyilvántartást kell vezetni és ennek törvényi rendelkezéseit hol találom. Köszönöm.
A kiváról taora történő áttérésrhez kapcsolódó kérdés.
Kérdés
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
Iparűzési adó alapja kiva adózási mód választásánál
Kérdés
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Katás bt. – tagok osztalékának adózása
Kérdés
Katás bt.- nek csak az egyik tagja katás. Osztalékkifizetésnél a társasági szerződésben nem éltek az osztalékeltérítés lehetőségével. Tulajdoni részük arányában részesülnek az osztalékból, ami 50-50%, így gyakorlatilag a bevétel 50%-a után adózni kellene. Megteheti-e a bt., hogy osztalékfizetés előtt módosítja a társasági szerződést, a nyereséget 99%-ban a kataalany kapná meg, és így csak 1% lenne az adózatlan rész? Előadásokon kihangsúlyozták, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség. Jól értelmezem, hogy osztalékról való döntés esetén a teljes bevételt kell számításba venni, függetlenül attól, hogy voltak az év során felmerült költségek? Mi a helyzet, ha osztalékról nem döntöttek a tárgyévet követően, és a nem katás tulajdonosnál következik be tulajdonosváltás? A belépő új tulajdonosnak a nyereségből való részesedése 1%. Ebben az esetben akár több év felhalmozódott nyereségét (bevételét) le lehet osztani az új tulajdonosra? Köszönettel: Hné
Elengedett osztalék a taobevallásban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy cég a korábban előírt, magánszemélynek járó osztalékot elengedi, ezt egyéb bevételként számolja el. A társasági adója alapját ezzel az összeggel csökkentheti. Kérdésem az, hogy a társaságiadó-bevallás melyik sorában kell ezt az összeget feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv. B.E.
Tőketartalék sorsa üzletrész értékesítésekor
Kérdés
Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.
Rokkantsági ellátás melletti kereset
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja, aki csak tag, semmilyen jogviszonnyal nem rendekezett a társaságban, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, munkaviszonyt köt a céggel. Viszont több éve ki nem fizetett jóváhagyott osztalék járna neki (100 milliós nagyságrendről van szó). Mennyiben befolyásolja az osztalék kifizetése a rokkantsági ellátás melletti kereseti korlátot? Beleszámít-e egyáltalán a keresetbe? Ha kéthavi minimálbéres kereset után a harmadik hónapban, a havi munkabér mellett kifizetésre kerülne nagyobb mértékű osztalék – például 10 millió forint – részére, az befolyásolná-e a rokkantsági ellátását? Vagy ilyen ütemezésben ki lehet fizetni a bentmaradt osztalékot? Előre is köszönöm a válaszát! Németh Tamásné
Új tb-alap létrehozását javasolja az MNB
Cikk
Új ösztönzőkre van szükség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez és azon keresztül a stabil belföldi finanszírozási bázis megerősítéséhez. Ennek érdekében egyebek mellett a tartós befektetési számla (tbsz) rendszer újragondolását, a természetes személyek tőzsdei osztalékadójának eltörlését, valamint a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával egy új alap létrehozását javasolja a jegybank a ma közzétett versenyképességi programjában.
Katás bt. dán külföldi bel- és kültagjának jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi betéti társaság dán adóilletőségű magánszemély beltagja és szintén dán adóilletőségű magánszemély kültagja egyaránt személyesen közreműködik (nem munkaviszonyban) a társaság tevékenységében. A betéti társaság a 2012. évi CXLVII. törvény szabályai szerint adózik. Mindkét tag külföldön rendelkezik igazolt biztosítási jogviszonnyal, így havi 25 ezer forint katát fizetnek. A társaság éves bevétele nem éri el a 12 millió forintot. – Milyen jövedelemként értelmezhető, az az év végén a tagoknak juttatott jövedelem, mely a katatörvény rendelkezései szerint – már Magyarországon – adózott jövedelem, a 2011. évi LXXXIII. törvény (magyar-dán kettős adóztatást elkerülő egyezmény) alapján? – Osztalékként vagy egyéb jövedelemként lehet-e ezt a jövedelmet értelmezni? Válaszukat előre is köszönöm!
Pótbefizetés és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél 2012-ben a lekötött tartalék terhére, 2014-ben a tőketartalék terhére történt pótbefizetés. Ezek a befizetések azóta sem kerültek visszafizetésre, és a tulajdonosok sem szorgalmazzák, hogy ez megtörténjen. Az eredménytartalék 2018-ban már pozitív volt. A 2018-as év is pozitív eredménnyel fog zárulni, ezért a tulajdonosok osztalékot szeretnének kapni. A kérdésem az, hogy fizethető-e az osztalék vagy előbb a pótbefizetést kell a cégnek visszafizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
