A kisvállalati adó rendszere az adóalap elemeit részben a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó szabályokra hivatkozással, részben pedig a társasági adó egyes adóalap-korrekciós tételeinek átemelésével határozza meg. Cikkünkben a társasági adóból talán a leggyakrabb „felhívott” két módosító tétellel foglalkozunk: az osztalék és az ingyenes juttatások adóalapra gyakorolt hatását elemezzük.
A jóváhagyott osztalék kifizetéséről kell-e rendelkezni, ha áttér a cég a kettős könyvvitelről a katára a beszámolóban?
Hogyan kell a 1829-es bevallásban az A-02-02 lapon tájékoztató adatot szolgáltatni a 2018-as osztalékról: A könyvelői körökben felmerült értelmezési problémákhoz kínálunk segítséget.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem Közérdekű nyugdíjasszövetkezetbe az alapító tagjain kívül újabb tagok léptek be, de az alapító okiratban ők már nem szerepelnek, a jegyzett tőke összege nem változott. Hogyan, milyen főkönyvi számra kell könyvelni a belépő tagok tagdíját? Az osztalékból részesülhetnek-e azok a tagok, akik nincsenek benne az alapító okiratban, így a cégjegyzékben sem? Köszönettel Kneifelné Szilágyi Mária
Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika az "osztalék és szocho" kérdésre adott válaszával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy akkor, amikor az osztalékelőleg osztalékká válik, de nyugdíjas tagnak van havi 450 ezer forint megbízási jövedelme a cégénél, akkor is él az a szabály, hogy a magánszemélynek kell a 2019. évről benyújtott bevallásában bevallani és megfizetnie? Válaszát köszönöm! Reményik Anikó
Ma lejár a határidő, ameddig osztalékért lehet megvenni a Magyar Telekom részvényeit. Holnap már osztalékszelvény nélkül árulják a papírokat – írja a hvg.hu.
Tisztelt Szakértő! 2019. év folyamán 1,5 millió forint osztalék kifizetését határozta el a társaság magánszemély tulajdonosa részére. A magánszemély másik társaságban várhatóan éves szinten 4 millió 680 ezer forint munkabért fog kapni egy kivás társaságtól. Kérdésem az lenne, hogy kell-e az osztalék után szochót fizetni? Ha nem, akkor nyilatkozhat-e, hogy a jövőben elért jövedelmei alapján éves szinten várhatóan nem kell szochót fizetnie? Köszönettel: Budai Krisztina
A Magyar Nemzeti Bank 2018. évi eredménye 47,8 milliárd forint volt, így a 2013 óta megkezdett ciklust folytatva a jegybank a tavalyi évben is nyereségesen működött.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019. 03. hóban dönt a 2018. évi mérleg elfogadásáról és osztalék kifizetéséről. Ha 2019 februárban eszközöl kifizetést a tagnak, ez minek minősül? Ez osztalékelőleg már a 2019. évre, mivel nincs még elfogadó határozat a 2018. évre vonatkozóan vagy lehet 2018. évre már osztaléknak minősíteni és így osztalékkifizetés? Szíves válaszuk köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Külföldi – EU tagállami – természetes személy tag részére kifizetett osztalékot terheli-e szociális hozzájárulási adó 2019. évben? A tag nem vesz fel jövedelmet Magarországon, csak osztalékot. Mi vonatkozik arra az esetre, ha ez a külföld személy saját jogú nyugdíjas egy másik tagállamban. Van-e szociális hozzájárulás felső határ az esetében? 2018. évben az ehotörvény 5. § (3) alapján a másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni, így az osztalék után sem. Ezt a kivételt a törvényben nem találom. Köszönöm válaszát.
T. Cím! Szociális szövetkezetnél az igazgatóság elnöke vehet-e fel osztalékot? Kettős könyvvitelt vezet, eredmény után társasági adót fizet. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Tavaly cégünk osztalékelőleget fizetett tagjainak. Az előleg teljes összege osztalékká vált, de szja-t nem kell fizetnünk, mivel azt már az előleg fizetésekor levontuk, befizettük. Kérdésünk: hogyan kell az osztalékká vált összeget szerepeltetni a 08-as bevalláson? Egyáltalán szerepeltetni kell?
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.
Katás, bevételi nyilvántartásos bt. osztalékelőleget és osztalékot kap. Melyiket kell a katabevallásban bevallani? Osztalékelőleget (pénzforgalmi szemlélet), vagy csak az osztalékot (mert esetlegesen lehet visszafizetési kötelezettség is)? Köszönöm a választ.
Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték