1251 találat a(z) osztalék cimkére
Kettős jogviszony
Kérdés
Egy Magyarországon bejegyzett kft. két tulajdonosa magyar állampolgár állandó lakóhellyel és ügyvezető ebben a társaságban. Az ügyvezetést megbízásban látják el, ezért jövedelmet nem vesznek fel. Ugyanezen két személy Ausztriában egy személyi társaságot – GESN.Br-t , mint nálunk a bt.-t – hoztak létre ott dolgoznak, ott van a telephelyük. Tevékenységük alapján az ott tartózkodásuk időtartama meghaladja a 180 napot. Az ottani adóhatóságnál ezt nyilatkozatban is meg kellett erősíteniük, ami miatt a biztosítási kötelezettségük ott keletkezett immár jó pár éve. Az osztrák adóhatóság a E104 igazolást a magánszemélyek rendelkezésre bocsátotta 2018. évben, melyből látszik, hogy biztosítási jogviszonyuk már 2010-es évek óta fennáll. 2018. évre illetőségigazolással is rendelkeznek. Kérdésünk: 1. A magyar társaságnál felmerülhet-e járulékfizetési kötelezettség az ügyvezetők után mint társas vállalkozás vezető tisztségviselője (mi úgy gondoljuk, hogy nem, hisz Ausztriában rendelkeznek biztosítással és díjazás nélkül megbízással látják el feladatukat). 2, Az elmúlt években a magyar társaságnál osztalék kifizetése történt. Mivel akkor nem rendelkeztünk E104 igazolással, nemcsak szja-t, hanem ehót is vontunk a magyar szabályoknak megfelelően. A fent említett E104 igazolás birtokában azt gondoljuk, hogy önellenőrzés keretében a levont, megfizetett ehót visszakérnénk. 3. Van-e lehetőség, a Magyarországon osztalékból levont szja (15%) önellenőrzésére, a kettős adózás elkerülését figyelembevéve? Köszönöm Dékány Józsefné
Osztalékdöntés születhet-e a beszámolótól függetlenül?
Kérdés
Születhet-e a beszámoló elfogadása (03. 31) után fél évvel 10. 31-én (09. 30-ai évközi mérleg alapján) osztalékról szóló taggyűlési határozat? Illetve kérdés, hogy ha a 10. 31-ei taggyűlési határozatot csak osztalékelőlegként tudjuk kezelni, akkor 2019. január 1. és március 31. között hogyan lehet jogszerűen osztalékelőleget kifizetni, hiszen évközi beszámolót még nem tudunk készíteni, mert előző évi adatunk sincs? Vagy ilyenkor a 10. 31-én (évközi beszámoló alapján) elfogadott osztalékelőleg-döntésből a még ki nem fizetett összeg kifizethető osztalékelőlegként (szja szempontból már 2019-es előlegként)?
Osztalék kifizetése eredménytartalékból
Kérdés
A bt. mérlegében jelentős összegű eredménytartalék szerepel. A tagok szeretnék osztalékként kivenni az eredménytartalékot. A 2018-as üzleti év még nincs lezárva. Kérdésem az, hogy az eredménytartalék terhére történő kifizetéssel meg kell-e várni a 2018-as üzleti év zárását, vagy erre ettől függetlenül hamarabb is sor kerülhet. Azt már biztosan lehet tudni, hogy a 2018-as év nyereséggel fog zárni.
Nyugdíjas tulajdonos osztalék szochója
Kérdés
A résztulajdonos, munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas osztalékot is felvesz a cégétől. Kell-e utána szochót fizetni, ha a bére eléri a minimálbér 24-szeresét?
Kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha 2019. 01. 01-jétől át szeretne lépni valaki kivába, és 2018-ban elhatárolt bevételt 2019-re, akkor hogyan és mikor adózik le az elhatárolt bevétel után, illetve, ha 2019-ben osztalékot akar kivenni, akkor mit kell majd utána fizetnie?
Kft. tagok biztosítása
Kérdés
T. Szakértő! Ha a kft. társasági szerződésében szereplő tagok nem működnek közre a kft.-ben személyesen, nincs a kft. és a tagok között sem megbízási jogviszony, sem munkaviszony...stb. sem, akkor a tagok után van-e járulékfizetési kötelezettség? (Csak osztalékot vesznek fel a kft.-ből és nincs sehol biztosítási jogviszonyuk.) Köszönettel:
Kivás időszakban kifizetett osztalék szochója II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lehet, hogy a kérdésfeltevés nem volt pontos a kivás időszakban fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatosan. A kérdésem az alábbi: kft. osztalékot hagy jóvá, várhatóan 2019 áprilisában, és megfizeti a minimálbér 24-szeresét 2019. évben, s erről nyilatkozik. A jóváhagyott osztalék kifizetése nem ütközik korlátba. A saját tőke nagysága ezt lehetővé teszi. A társaság 2019. évtől kivás. A magánszemélynek ez esetben fizetnie kell-e az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót?
Osztalék szochója kivás időszak alatti kifizetéskor
Cikk
Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, nyilatkozhat-e úgy, hogy ezen osztalék után megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértőnk válaszolt.
Kivás időszakban kifizetett osztalék szochója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a kft. 2019. évtől áttér a kiva szerinti adózásra, és még osztalékot hagy jóvá a 2019. évi eredménytartaléka (taós időszak alatt képződött) terhére, ezen osztalék után nyilatkozhat-e úgy, hogy megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot? Ebben az esetben nem kellene magánszemélyként már 19,5%-os szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ha a 2020. évben a kivás időszak alatt is hagy jóvá osztalékot, és azt ki is fizetik, akkor itt is adhat nyilatkozatot, ha megfizeti a minibálbér 24-szerese után a járulékot, és szintén mentesül a szocho alól? A kérdés azért merült fel, mivel a kivás cég csak 13%-kal fogja megfizetni a közterhet. Ez a nyilatkozat lehetőség a kivával leadózott jövedelemre is adható-e?
Szociális hozzájárulási adó osztalék után
Kérdés
2019-ben nyugdíjas társas vállalkozó kivesz 3 600 000 Ft jövedelmet, az osztalék után lesz szochofizetési kötelezettsége? A 2018. évi, 2019-ben kifizetett osztalékra már van szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség társas vállalkozó, illetve egyéni vállalkozó esetében? Ha a magánszemélynek ingatlan-bérbeadásból van jövedelme és az eléri a 3 600 000 Ft-ot, akkor sem kell szochot fizetnie az osztalék után? Köszönöm.
Záróbeszámoló kata előtti időszakról
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Ügyfelem a 2017-es adóévben a társasági adó hatálya alá tartozott, és ennek megfelelően készítettem el neki a számviteli zárást. Elhatároltam a 2017. évet érintő, de a 2018. évben kiszámlázott bevételeket. A társaság 2018. február 1-jei hatállyal belépett a kata hatálya alá. Az alábbi kérdéseim merültek fel az áttérés és a záróbeszámoló elkészítése kapcsán: - ami 2017. adóévet érintő bevétel, de 2018. január 31-ig nem került számlázásra, azon tételeket a záróbeszámolóban továbbra is az aktív időbeli elhatárolás soron tartom nyilván? - egyáltalán helyesen jártam el, hogy ezen tételeket elhatárolásra és nem követelésre tettem? - a 2018.01.01-2018.01.31 időszakra szóló beszámolóban fel kell tüntetnem azon bevételeket, amelyeket 2018. január 31-ét követően kerültek kiállításr, de a 2018. január hónapot érintik? - 2017. adóévre a teljes eredménytartalékot és a 2017. évi eredményt jóváhagytuk osztalékként, ami pár hónapra rá már kifizetésre és leadózásra került. A 2017. évi beszámoló január 31-ét követően került elfogadásra. A katás időszak előtti záróbeszámolóban az osztalék elfogadás tényét könyvelnem kell és kötelezettségként szerepeltetem vagy az eredménytartalék soron tüntetem fel? Jól gondolom, hogy ezután az eredménytartalék után nem kell megállapítani osztalékot kiváltó adót? - Az osztalékot kiváltó adót a 2018.01.01-2018.01.31-e közötti időszakra szóló adózott eredmény után fizetem és vallom be? Köszönöm
Jóváhagyott osztalék szociális adó terhelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. Ausztriában 36 órás főállású munkaviszonnyal rendelkező tulajdonosa részére 2019. évben osztalékot hagy jóvá. Ennek a tulajdonosnak a kifizetendő osztalék után lesz-e szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége? A tulajdonos magyar állampolgár, rendelkezik magyarországi állandó lakcímmel, de a főállása Ausztriában van. Ezt igazolja az ehhez előírt nyomtatványon.
Kiva alatti osztalék terhe
Kérdés
Kérdésem a következő: a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredménytartalékból hogyan adózik a magánszemély a kiva hatálya alatt felvett osztalék után, illetve a kiva ideje alatt keletkezett és fizetett osztalék után?
Kiva, osztalékfizetés 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalanyiságot választó kft. 2019. évben osztalékot kíván fizetni tagjai részére. A társaság tagjai munkaviszonyban állnak a kft.-vel, havi munkabérük a garantált bérminimum. (A kérdés a 2019-es változás miatt vetődött fel, mivel eho helyett szociális hozzájárulási adót terheli az kifizetett osztalékot) Kérdésem, milyen adóterhek mellett fizethető ki az osztalék? Illetve mennyire lehet előnyös számukra, ha 2019-ben a kft. minimálbér kétszeresének megfelelő munkabért fizetne részükre? Tisztelettel köszönöm szíves válaszukat!
Nyugdíjas osztaléka 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy nyugdíjas munkavállaló havi jövedelme 2019-ben eléri a minimálbér kétszeresét, az osztalékát fogja terhelni szocho-kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
