Tisztelt Szakértő! 2019. év folyamán 1,5 millió forint osztalék kifizetését határozta el a társaság magánszemély tulajdonosa részére. A magánszemély másik társaságban várhatóan éves szinten 4 millió 680 ezer forint munkabért fog kapni egy kivás társaságtól. Kérdésem az lenne, hogy kell-e az osztalék után szochót fizetni? Ha nem, akkor nyilatkozhat-e, hogy a jövőben elért jövedelmei alapján éves szinten várhatóan nem kell szochót fizetnie? Köszönettel: Budai Krisztina
A Magyar Nemzeti Bank 2018. évi eredménye 47,8 milliárd forint volt, így a 2013 óta megkezdett ciklust folytatva a jegybank a tavalyi évben is nyereségesen működött.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2019. 03. hóban dönt a 2018. évi mérleg elfogadásáról és osztalék kifizetéséről. Ha 2019 februárban eszközöl kifizetést a tagnak, ez minek minősül? Ez osztalékelőleg már a 2019. évre, mivel nincs még elfogadó határozat a 2018. évre vonatkozóan vagy lehet 2018. évre már osztaléknak minősíteni és így osztalékkifizetés? Szíves válaszuk köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Külföldi – EU tagállami – természetes személy tag részére kifizetett osztalékot terheli-e szociális hozzájárulási adó 2019. évben? A tag nem vesz fel jövedelmet Magarországon, csak osztalékot. Mi vonatkozik arra az esetre, ha ez a külföld személy saját jogú nyugdíjas egy másik tagállamban. Van-e szociális hozzájárulás felső határ az esetében? 2018. évben az ehotörvény 5. § (3) alapján a másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kellett egészségügyi hozzájárulást fizetni, így az osztalék után sem. Ezt a kivételt a törvényben nem találom. Köszönöm válaszát.
T. Cím! Szociális szövetkezetnél az igazgatóság elnöke vehet-e fel osztalékot? Kettős könyvvitelt vezet, eredmény után társasági adót fizet. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Tavaly cégünk osztalékelőleget fizetett tagjainak. Az előleg teljes összege osztalékká vált, de szja-t nem kell fizetnünk, mivel azt már az előleg fizetésekor levontuk, befizettük. Kérdésünk: hogyan kell az osztalékká vált összeget szerepeltetni a 08-as bevalláson? Egyáltalán szerepeltetni kell?
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.
Katás, bevételi nyilvántartásos bt. osztalékelőleget és osztalékot kap. Melyiket kell a katabevallásban bevallani? Osztalékelőleget (pénzforgalmi szemlélet), vagy csak az osztalékot (mert esetlegesen lehet visszafizetési kötelezettség is)? Köszönöm a választ.
Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?
Tisztelt Szakértő! Egy svájci állampolgár, aki a svájci szabályok szerint öregségi nyugdíjasnak számít, Magyarországon céget (kft.-t) alapított. Az ügyvezetést tagi jogviszonyban látja el, magyar adóazonosító jellel rendelkezik. Az lenne a kérdésem, hogy milyen havi adó- és járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Vonatkoznak-e rá, a minimálbér utáni kötelező járulék terhek fizetése? Amennyiben az ügyvezetést munkaviszony kereteiben látná el, úgy milyen adó- és járulékfizetés terhelné? Amennyiben a vállalkozásból osztalékot venne fel, úgy ebben az esetben milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Az Opus Global Nyrt. leányvállalata, a Mészáros Építőipari Holding Zrt. közgyűlése 5,12 milliárd forint összegű osztalék kifizetéséről döntött az anyavállalat részére – tájékoztatta a befektetőket az Opus.
Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég alábbi ügyleteinek adójogi megítélésével kapcsolatban kérek Öntől segítséget: 1. Ha egy kivás cég a Tao törvény alá tartozó vállalkozásától osztalékot kap, akkor azt kiva adóalap-csökkentőként kell elszámolnia? 2. Ha egy kivás cég Tao alá tartozó vállalkozásának osztalék fizet, akkor azt kiva adóalap-növelőként kell elszámolnia? 3. Ha egy cég egy másik cégnek végleges pénzeszközt ad át, akkor keletkezik-e a nyújtó vagy a kapó cégnek bármilyen adófizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Kérem, írja meg az alábbi relációk vonatkozásában van-e eltérés az adófizetési kötelezettségekben? Egy kivás cég adhat-e taós cégnek Tao törvény szerinti nyilatkozatot, hogy a végleges pénzeszköz átadás vállalkozás érdekében elismert ráfordításnak minősüljön a taós cégnél? Fordított helyzetben hogyan kell eljárni? a) Kivás cég ad kivás cégnek, b) Kivás cég ad taós cégnek, c) Taós cég ad kivás cégnek, d) Taós cég ad taós cégnek. 4. Van-e valamilyen plusz jogszabályi kötelezettség (például 1 évig nem lehet elidegeníteni) azon új beszerzésű tárgyi eszközökre, amelyekre tekintettel a cég csökkentette a kiva alapját? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozó 2019-ben csak 3 millió 200 ezer forint kivétet realizál, de az osztaléka 10 millió forint, akkor a szocho 19,5 százalékot a 3 576 000-3 200 000=376 000 forintra eső összeg után fizeti vagy a teljes osztalék után?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték