Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, beltagja nem végez munkát, csak a kültag, aki katásként be van jelentve. 1. A tulajdoni arány lehet 99-1% is a kültag javára? 2. Ha a tulajdoni hányad arányában a beltagot osztalék illeti meg, milyen módon kell ezt kifizetni? Levonhatók az igazolható költségek (adók, reklámköltség stb.)? 3. A bt. itt kifizetőnek minősül, vagy a beltagnak kell majd a jövedelmét bevallania? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2018 júniusában közbenső mérleg alapján osztalék előleg címén 5 millió forintot vett fel. Ebből az szja levonásra került és a NAV felé az utalás is megtörtént. osztalékelőleg 5.000.000 Ft szja levonás - 750.000 Ft Kifizetés 4 250 000 Ft Kérdésem ennek pontos könyvelése lenne 2018-ban és 2019-es jóváhagyás utáni tételek leírása, valamint az eho- és szochofizetési szabályok. Kinek kell fizetnie, a magánszemélynek vagy a cégnek? Munkájukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy cég könyvelését. A határozatában ezt látom: "2016. évi gazdálkodása alapján 3 000 e Ft jóváhagyott osztalék kerül kifizetésre a tagok tulajdoni hányadának arányában. A kifizetés időpontjáról később intézkedünk!" 2018-ban negyedévente 150 e Ft osztalékot számfejtek és szja, valamint eho utalásáról értesítem az ügyfelemet. 2019-től eho helyett szocho. Előző könyvelőtől próbáltam kérni analitikát, mert ügyfelem elmondása alapján több évben így hagytak jóvá osztalékot. A könyvelő nem tud rendelkezésemre bocsátani analitikát, mondván nézzem át az elmúlt éveket. Kérdésem lenne, hogy milyen alapnyilvántartást kell vezetni és ennek törvényi rendelkezéseit hol találom. Köszönöm.
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
A kiva adózást választó adóalanyok az iparűzési adó alapján a kisvállalati adó alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. A jóváhagyott osztalék is a kiva alapja. Kérdésem, hogy a jóváhagyott osztalék az iparűzési adó alapját is növeli? Tehát az iparűzési adó alapjának számításánál a kivaalapot a növelő, csökkentő tételek figyelembe vételével kell meghatározni? Mária adószakértő
Katás bt.- nek csak az egyik tagja katás. Osztalékkifizetésnél a társasági szerződésben nem éltek az osztalékeltérítés lehetőségével. Tulajdoni részük arányában részesülnek az osztalékból, ami 50-50%, így gyakorlatilag a bevétel 50%-a után adózni kellene. Megteheti-e a bt., hogy osztalékfizetés előtt módosítja a társasági szerződést, a nyereséget 99%-ban a kataalany kapná meg, és így csak 1% lenne az adózatlan rész? Előadásokon kihangsúlyozták, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség. Jól értelmezem, hogy osztalékról való döntés esetén a teljes bevételt kell számításba venni, függetlenül attól, hogy voltak az év során felmerült költségek? Mi a helyzet, ha osztalékról nem döntöttek a tárgyévet követően, és a nem katás tulajdonosnál következik be tulajdonosváltás? A belépő új tulajdonosnak a nyereségből való részesedése 1%. Ebben az esetben akár több év felhalmozódott nyereségét (bevételét) le lehet osztani az új tulajdonosra? Köszönettel: Hné
Tisztelt Adózóna! Egy cég a korábban előírt, magánszemélynek járó osztalékot elengedi, ezt egyéb bevételként számolja el. A társasági adója alapját ezzel az összeggel csökkentheti. Kérdésem az, hogy a társaságiadó-bevallás melyik sorában kell ezt az összeget feltüntetni? Válaszukat előre is köszönöm. Üdv. B.E.
Egy bt. kft.-vé történő átalakulásakor (magánszemély tulajdonosokkal) az apporteszközök értékelési különbözetét a tőketartalékkal szemben számolta el. A kft. eredménytartaléka pozitív. A tulajdonosok el kívánják adni – névértéken – az üzletrészüket, és igényt tartanak az előző időszaki eredményre, mely még az üzletrész eladása előtt osztalék címen kifizetésre kerül. Kérdésem: a saját tőke részét képező tőketartalék átcsoportosítható-e az eredménytartalékba (nem negatív) és így osztalék címen kivehető-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társas vállalkozás tagja, aki csak tag, semmilyen jogviszonnyal nem rendekezett a társaságban, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, munkaviszonyt köt a céggel. Viszont több éve ki nem fizetett jóváhagyott osztalék járna neki (100 milliós nagyságrendről van szó). Mennyiben befolyásolja az osztalék kifizetése a rokkantsági ellátás melletti kereseti korlátot? Beleszámít-e egyáltalán a keresetbe? Ha kéthavi minimálbéres kereset után a harmadik hónapban, a havi munkabér mellett kifizetésre kerülne nagyobb mértékű osztalék – például 10 millió forint – részére, az befolyásolná-e a rokkantsági ellátását? Vagy ilyen ütemezésben ki lehet fizetni a bentmaradt osztalékot? Előre is köszönöm a válaszát! Németh Tamásné
Új ösztönzőkre van szükség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a lakosság kezében lévő állampapír-állomány érdemi növeléséhez és azon keresztül a stabil belföldi finanszírozási bázis megerősítéséhez. Ennek érdekében egyebek mellett a tartós befektetési számla (tbsz) rendszer újragondolását, a természetes személyek tőzsdei osztalékadójának eltörlését, valamint a nyugdíj- és az egészségmegtakarítások fúziójával egy új alap létrehozását javasolja a jegybank a ma közzétett versenyképességi programjában.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi betéti társaság dán adóilletőségű magánszemély beltagja és szintén dán adóilletőségű magánszemély kültagja egyaránt személyesen közreműködik (nem munkaviszonyban) a társaság tevékenységében. A betéti társaság a 2012. évi CXLVII. törvény szabályai szerint adózik. Mindkét tag külföldön rendelkezik igazolt biztosítási jogviszonnyal, így havi 25 ezer forint katát fizetnek. A társaság éves bevétele nem éri el a 12 millió forintot. – Milyen jövedelemként értelmezhető, az az év végén a tagoknak juttatott jövedelem, mely a katatörvény rendelkezései szerint – már Magyarországon – adózott jövedelem, a 2011. évi LXXXIII. törvény (magyar-dán kettős adóztatást elkerülő egyezmény) alapján? – Osztalékként vagy egyéb jövedelemként lehet-e ezt a jövedelmet értelmezni? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél 2012-ben a lekötött tartalék terhére, 2014-ben a tőketartalék terhére történt pótbefizetés. Ezek a befizetések azóta sem kerültek visszafizetésre, és a tulajdonosok sem szorgalmazzák, hogy ez megtörténjen. Az eredménytartalék 2018-ban már pozitív volt. A 2018-as év is pozitív eredménnyel fog zárulni, ezért a tulajdonosok osztalékot szeretnének kapni. A kérdésem az, hogy fizethető-e az osztalék vagy előbb a pótbefizetést kell a cégnek visszafizetnie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű kft.-ben 80% tulajdonnal bír egy USA-beli cég (Inc.). Az a kérdésem, hogy ha ennek az anyavállalatnak osztalékot fizet ez a kft., terheli-e adóteher (társasági adó, szja), illetve adatszolgáltatási kötelezettség? Előre is köszönöm: Kukla Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás bt. A beltag kisadózó, a kültag személyesen nem működik közre a vállalkozásban, nem kisadózó. 1.) Ha a társaságban személyes közreműködés címén egyik tag sem vesz fel jövedelmet, és hagynak jóvá osztalékot a katás időszak eredményéből, akkor a beltag nem adózik (a kisadózó jogviszonya miatt), a kültagnak pedig rendes osztalékjövedelme keletkezik, és a szerint adózik? 2.) Ha a beltag az összes eredményt személyes közreműködés címén felveszi, ebből következően nem is lesz osztalék, akkor a beltag (a kisadózó jogviszonyára tekintettel) nem adózik, a kültagnak pedig nem keletkezik jövedelme? 3.) Ha a bt. bevételi nyilvántartást vezet, kell egyáltalán foglalkozni az eredmény felosztásával? Köszönöm válaszát.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték