Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló figyelembe veheti-e munkaviszonyból származó jövedelmét, amikor az osztaléka után fizetendő szocho felső határát számítja? Várom válaszát, üdvözlettel, Kaltenecker Annamária
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Az ő munkabérére érkezett letiltás, amelyet havonta rendesen vonunk is. A tavalyi év eredménye után idén osztalékot fog fizetni a cég. Ebből az osztalékból nem kell érvényesíteni a letiltást (hiszen ez tulajdonosi jövedelem, nem munkabér), ha jól gondolom. A tulajdonosban van hajlandóság a letiltás teljes összegének az osztalékból történő megfizetésére. Ez esetben mint munkáltató/kifizető eljárhatunk-e, kell-e erről valamilyen nyilatkozat a tulajdonos részéről, vagy ez esetben ő mint magánszemély kell, hogy rendezze a letiltás kiegyenlítését? Köszönettel
Bár a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől csökkent 17,5 százalékra a korábbi 19,5 százalékról, bizonyos jövedelemtípusok esetében az adóév egészében alkalmazható az alacsonyabb adómérték – egyértelműsíti az adóhatóság a 2019. évi szja-bevallás kitöltési útmutatójában.
Egy kft. 2020.03.01-jétől szeretné indítani a végelszámolást. A cég 2018.01.01-jétől 2020.02.29-éig kivás, 2020.03.01-jétől a végelszámolás miatt visszakerül a tao alá. A visszatérés miatt áttérési különbözetet kell számítani, és ebben kérném a tanácsukat. 2017. év adózott eredménye (TAO) 9 100 ezer nyereség. 2018. évi adózott eredmény (kivás) 3 000 ezer nyereség. 2019. évi adózott eredmény (kivás) -14 000 ezer veszteség. 2020.01-02. hónapra várható adózott eredmény (kivás) - 500 ezer veszteség. 2019-ben volt még 9 000 ezer jóváhagyott osztalék még a tao eredménytartalék terhére. Jól gondolom-e az áttérési különbözet számítását? Áttérési különbözet = 9 100+3 000-14 000= -1900. Vagyis nem kell lekötött tartalékot képezni. A 2019-ben jóváhagyott osztalékkal kell-e valamit tenni, mert 2019-ben csökkenti az eredménytartalékot, viszont még a taós eredménytartalékból lett jóváhagyva.
Üdvözlöm! Van egy katás egyéni vállalkozó, aki főfoglalkozásként végez munkát havi 50 000 forintos adó megfizetése mellett. Nemrégen alakított egy betéti társaságot, ahol a beltag nyugdíjas, a nevezett egyéni vállalkozó kültag. Megbízási jogviszonyban, nem 0 forintért látja el az ügyvezetői teendőket, és majd a képződött nyereséget osztalékként kívánja kivenni. Kérdésem, hogy melyik vállalkozásban tekinthető főfoglalkozásúnak? Jól gondoltuk-e hogy a katás vállalkozás is főfoglalkozásnak minősül, vagy a bt. kültagjaként kell megfizesse legalább a minimálbér szerinti tagi járulékot a rá vonatkozó jogszabály szerint. A kültagsága alapján esetleg a járulék összegére való tekintettel lehet-e munkaviszonyos, vagy a munkaviszonyban lehet-e részmunkaidős? Még egy fontos dolog, hogy a kültag 90 százalékban tulajdonos, és az építőipari munkát is ő tudja elvégezni, mert neki van hozzá szakképesítése. Várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyszerűsített végelszámolást indítana, erre jogosult. A jegyzett tőke még nincs feltöltve, tehát osztalék kivétele még nem lehetséges. Kérdésem: a bankszámlán lévő pénz kivétele milyen feltételekkel adózik? Célszerűbb-e előbb feltölteni a jegyzett tőkét, megvárni a mérlegfordulónapot, és osztalékként kivenni majd? Ezt nem szívesen választanánk, ha van más megoldás. Köszönöm.
Lista készült a hazai kereskedelmi bankok hitelfelvételhez támasztott jövedelmi kritériumairól, hogy melyik banknál milyen jövedelmet fogadnak el a hitelbírálat során – derül ki a Bank360.hu gyűjtéséből.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó osztalékot szeretne kivenni. Előbb osztalékelőleget lehet, s csak a mérleg elfogadásakor lehet osztalékot fizetni? Vagy akár év közbe is többször? Vagy inkább sokkal célszerűbb osztalékelőleget felvenni, s majd májusban véglegesíteni osztalékká? S a szochót a cég is kifizetheti a magánszemély helyett a 08 bevallásban és annyival kevesebbet kap majd a magánszemély? Kivás cég esetén a kivás időszak előtti eredményből venne ki osztalékot, akkor nem kell kiva adót fizetni, s nem lesz ezáltal a kiva adó alapba se?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar, kiva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja belföldi – szintén kivás – kft., amelynek a tulajdonosa egy külföldi, dominikai társaság. A magyar tulajdonos kft. osztalékot szeretne kivenni a leány bt.-ből, s vélhetően a külföldi tulajdonos is ezt követően ugyanezt szeretné majd tenni a kft.-ből. Vonatkozik-e erre az esetre is – figyelemmel a kiváa –, hogy az osztaléknak addig nincsen "terhe", míg magánszemélyhez nem kerül, kell-e emelni a kivaalapot a megállapított osztalék összegével vagy sem? A külföldi tulajdonos esetében gondolom a kettős adóztatás kérdését kell megvizsgálni. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a jóváhagyott osztalék szochójára vonatkozik. 2018-ban közbenső mérleg alapján megállapítottam az osztalékelőleget, az szja-t levontam, a 08-as bevallásban szerepeltettem, és a magánszemély szja-bevallásban is szerepel, mint előleg. Jól gondolom-e, hogy akkor kell megállapítani a szochót, amikor jóváhagyták az osztalékot, de bevallani és megfizetni a magánszemélynek kell majd 2020. május 20-áig? A kifizető pedig csak kiállít róla egy igazolást? Ezt milyen formában kell megtenni? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság osztalékot szeretne fizetni, de a kültagot kizárná az osztalék fizetése alól. Lehetséges-e a teljes kizárás, illetve szükséges-e az eltérést társasági szerződésben rögzíteni? Köszönettel.
Azt szeretném kérdezni, hogy (az osztalékon kívül) milyen módokon lehet úgy pénzt kivenni a cégből, hogy ne kelljen utána nyugdíjjárulékot fizetni? Köszönöm.
Egy magyarországi bt. megvásárolná egy osztrák kft. 100 százalékos tulajdonrészét. Hogyan adózik az osztrák kft.-ben megtermelt nyereség utáni osztalék? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy nem nyugdíjas és nem szociális, csak egyszerű szolgáltató szövetkezetet akar alakítani néhány, 20-30 főből álló ingatlanközvetítő végzettségű dolgozó. Mielőtt ezt megtennék, szeretném a véleményüket kikérni ennek a helyességéről. Az elképzelés az, hogy nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban, nem vállalkozási jogviszonyban, hanem szövetkezeti tagi jogviszony keretében végeznék a munkát. A tevékenységük nem generálna semmilyen biztosítási jogviszonyt számukra, csak és kizárólag az osztalék jövedelemért dolgoznának. A szövetkezeti tagok maguk után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnének, illetve a szövetkezet ennek fizetését átvállalná a tagoktól és helyettük megfizetné. A szövetkezet, mint alvállalkozó szerződne egy ingatlanközvetítő irodával, így az ingatlanközvetítő iroda általi megbízásokat teljesítenék. A szövetkezeti tagok, hetente egy napon az ingatlanközvetítő irodájában, személyesen is fogadnák az ügyfeleket, a többi napon csak területen dolgoznának. A szövetkezet az ingatlanirodának bérleti díjat fizetne az irodahasználatokért. A szövetkezeti törvény és a Ptk. ide vonatkozó rendelkezéseiből azt olvasták ki, hogy ez így megoldható, törvényes lenne, de nem szeretnék, ha utólagosan, egy ellenőrzéskor mégis valamilyen jogcímen átminősítenék a jogviszonyukat és emiatt elmarasztalnák a szövetkezetet. Kérdésem: Ez az elképzelés lehetséges-e így ebben a formában? Vagy úgy jó lesz-e ha megbízási szerződést kötnek nulla forintért?
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tagja nyugdíjas, német, a másik tagja nyugdíjas, magyar állampolgár. Jelenleg egyszerűsített végelszámolás alatt áll a cég, a vagyoni kivét adó- és járulékfizetési kötelezettségének számításában kérném segítségüket. Eddig a külföldi állampolgárnak nem volt osztalékjövedelme vagy egyéb kivétje, szükséges-e beszerezni bármilyen igazolást az adózás miatt? Illetve milyen adó- és járulék terheli a vagyoni kivét összegét a külföldi, illetve a belföldi nyugdíjas esetén? Külföldi esetén is van bevallási kötelezettség a 08-as nyomtatványon? Van-e bármilyen egyéb kötelezettsége ezzel kapcsolatban a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm! S.M.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték