1267 találat a(z) osztalék cimkére
Indiai tag osztaléka
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy magyarországi székhelyű cég ügyvezetője indiai állampolgár. Magyar lakcímmel rendelkezik, de magyar állampolgársággal nem. Mivel tag is egyben, így osztalékban fog részesülni. Kell-e az osztalékból szociális hozzájárulási adót levonnia a cégnek? Köszönettel: KG
Ne fizessenek osztalékot, s vizsgálják felül javadalmazási politikájukat a biztosítók
Cikk
Függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket a magyarországi biztosítók, a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését pedig halasszák el – kezdeményezte friss, a piaci szereplőknek szóló vezetői körlevelében az MNB. Az európai biztosításfelügyeleti hatóság nemrég hasonló elvárásokat fogalmazott meg.
Kezdő vállalkozás – osztalék
Kérdés
Üdvözlöm! Ha egy (2019-ben) kezdő kft. az adott év terhére osztalékot vesz fel, akkor a 2019-es évet záró mérlegben az adózott eredményt az osztalék összegével csökkenteni kell-e? Köszönettel.
Osztalékjövedelem: amikor módosítani kell az adóbevallási tervezetet
Cikk
Az adóhatóság nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék. Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük – például a munkabérük és az elkülönülten adózó jövedelem összege – nem haladta meg a havi minimálbér huszonnégyszeresét, azaz 3 millió 576 ezer forintot, a kifizetői igazolások alapján módosítaniuk kell a NAV által készített adóbevallási tervezetüket – hívja fel a honlapján közzétett tájékoztatóban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2019. évi Richter osztalék utáni szocho
Kérdés
A Szocho törvény 5. §. (3) bekezdése szerint, valamint a 19SZJA kitöltési útmutatója (145. oldal) szerint "Nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után." Ezen vitatkozom egy másik könyvelővel, mert szerintem kell. Bár a törvény betűje szerint nem kell. Megkérdeztem a NAV info vonalán, de ott nem tudtak választ adni. Szeretném tudni, hogy az Adózóna szakértője milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Köszönettel: Hortobágyiné
Kivás kft. osztalék kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019 01.01 évben kiva szerinti adózásra áttért kft. a 2019-es nyereséggel lezárt adóévre osztalékfizetést hagyott jóvá. Így a 2019. adóév eredményéből 5 millió forint osztalékot kifizetését hagyták jóvá, melynek kifizetése 2020 februárjában megtörtént, ez a 2008-havi bevallásban szerepel is, ott a 15 százalék szja-levonás megtörtént , a szocho-kötelezettségről nyilatkozat került (a könyvelés felé) leadásra, melyben jelzik hogy a 2020. adóévben munkabérből származó jövedelmük eléri a 3 864e szocho-alapot, így az osztalék után ebbéli kötelezettségük nem keletkezik. Kérdésem az lenne, hogy így az osztalékfizetés (amely nem osztalékelőleg) jogszerű-e? És másik FONTOS kérdésem, hogy a jóváhagyott (és 2020 februárjában kifizetett) osztalékot melyik bevallásban kell szerepeltetniük? A 2019. évi elszámoló (2019KIVA) vagy a 2020. évi előleg (2020KIVA) bevallásban? Válaszát előre is megköszönve további tisztelettel: Szitás Imréné könyvelő
Osztalékadózás kivára történő átállás után
Kérdés
Eredményesen gazdálkodó, nagyösszegű eredménytartalékkal rendelkező kft. áttér kisvállalati adózásra. Kérdés: az áttérést követő években (szintén nyereséges gazdálkodás mellett) jóváhagyhatja-e az osztalékot oly módon, hogy az teljes egészében a kivaalanyiságot megelőzően keletkezett eredménytartalék igénybevételével történjen, tehát ne képezzen kivaalapot? Lehet-e ez akkor is, ha a lezárt év adózott nyereségét eredménytartalékba helyezi? A kérdés arra irányul, hogy megteheti-e az eredménytartalék igénybevételénél, hogy időrendben mindig a legrégebben keletkezett eredménytartalékot használja fel? Értelemszerű, hogy a kivás időszakban keletkezett eredménytartalékot a könyvelésben külön kell kezelni.
Osztalék utáni szocho fizetése és bevallása – NAV tájékoztató
Cikk
Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük – emlékeztet honlapján a NAV.
Osztalék csed alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Februártól második gyermekével van cseden. A beszámoló elfogadását követően osztalékfizetésről született döntés. Kérdésem, hogy a fenti tulajdonos nyilatkozhat-e arról, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelme a 2020. évben várhatóan eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (magas bérrel volt bejelentve, és a csedet követően véleményem szerint még a gyed is összevonandó jövedelemnek számít), vagy tőle mindenképpen le kell vonni a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót? Válaszát köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megkaptam válaszát az alábbi kérdésemre: https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_23_osztalekfizetes_uvy Sajnos azt hiszem, nem sikerült egyértelműen feltennem a kérdésemet, ezért kérném szíves pontosítását: Tehát adott egy társaság, ahol először 1 fő tag volt, és ebben az időszakban osztalékelhatárolás történt erre az 1 fő tagra, akinek nem lett kifizetve még ténylegesen az osztaléka. Eltelt egy év, majd lett még több tag is a társaságban, de ez az eredeti tag továbbra is tag maradt. Ismét osztalékelhatárolás történt, ahol az eredeti egy fő tag most már a többivel együtt újabb összegű oszatalékígéretben részesült. Végül most kifizetés történne, de nem elég a rendelkezésre álló pénz mindkét év elhatárolt osztalékainak kifizetésére. A kérdésem egyszerűen az, hogy van-e arra lehetőség, hogy most az első évben elhatárolt osztalékot osztja ki a cég annak az egy tagnak, aki az első évben még egyedül volt? A következő alkalommal így, mikor kifizetésre kerülne a sor, akkor már csak az az osztalék maradna bent a cégben, ami több személyt érint és egyszerűen a vagyoni betét arányában kifizethető. Tehát lehet-e időrendi sorrendet tartani az osztalék kifizetésénél az elhatárolás idejére vonatkozóan? Remélem, sikerült így jobban megfogalmaznom a kérdésemet! Köszönöm szépen válaszát.
Az osztalékkifizetés halasztását kéri a bankoktól az MNB, elnapolják a helyszíni vizsgálatokat
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a tegnapi napon egy átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a koronavírus-járvány kapcsán kialakult veszélyhelyzet pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklésére – közölte honlapján a jegybank. Az intézkedéscsomag csökkenti a bankok adminisztrációs terheit és rugalmas kezelést tesz lehetővé a makro- és mikroprudenciális szabályok vonatkozásában. Ez támogatja a várható átmeneti nehézségek áthidalását és a bankrendszer hitelezési kapacitásának fennmaradását. A bankrendszert erősíti az osztalékkifizetés átmeneti korlátozása, valamint a devizafinanszírozásra vonatkozó szabályozói limitek szigorítása is – szögezi le a jegybank közleménye. Az MNB ezen túl iránymutatást ad a bankoknak a jelenlegi helyzetben az elvárt szolgáltatási színvonal teljesítéséhez kapcsolódó napi működési kérdésekben.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 21/2006 IM-rendelet 6. melléklete tartalmazza a kft. társaságiszerződés-mintáját, és ez a minta a 10.3 pontban az alábbiakat mutatja: „10.3. Osztalékra az a tag jogosult, aki * a) az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult. b) a tárgyév ....................... hónap ...... * napjáig a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult volt. A b., pont alapján (amennyiben a tárgyév az osztalék alapját képező eredmény évét jelenti) az előző évben tulajdoni jogviszonnyal rendelkező tagok részére, akik év közben üzletrészük eladásakor az addigi eredményre tekintettel osztalékelőleget vettek fel, osztalék fizethető. Tehát az osztalékelőleg sorsa rendezhető. Azonban a Ptk. mintha ilyenre nem adna lehetőséget, ott csak az osztalékfizetés időpontjában aktuális tagok szerepelnek. Ez egy alacsonyabb jogszabály, és mint ilyen. a Ptk.-t nem írhatja felül, csak benne maradt egy régi pont, amely már nem használható, vagy esetleg a Ptk. valamilyen módon mégis lehetőséget ad ilyen esetben a volt tagok részére, hogy az osztalékelőlegből osztalék váljon? Köszönettel.
Szochotörvényben szereplő minimálbér értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Kata osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Katás bt. kültagja (ki adózóként be nem jelentett) részére kifizetett pénz az szja-törvény 66. § (1) af) pontja alá tartozó kifizetésnek minősül-e ? Köszönettel!
Tagi kölcsön apport
Kérdés
Egy „A” nevű ingatlan-kiadásokkal foglalkozó cégről jelenlegi információk: - Alapítás: 2016.év - Főtevékenységek: o szálláshely-szolgáltatás o ingatlan üzemeltetések o éttermi szolgáltatás - Tulajdonos: „B” nevű cég (100%) - Ügyvezető: megbízott magánszemély („B” nevű cég ügyvezetője is) - Jegyzett tőke: 140 millió Ft - Eredménytartaléka: 230 millió Ft - Tagi kölcsön állomány: 108 millió Ft - Tárgyi eszköz állomány 2019.12.31-én: 328 millió Ft Az „A” cég folyamatosan beruház újabb és újabb ingatlanokba, emiatt a tagikölcsön-állományt apportálni szeretné a jegyzett tőkébe. Kérdések: - van-e bármilyen jogi és/vagy számviteli akadálya az átminősítésnek? - van-e bármilyen adó és/vagy illetékfizetési kötelezettsége az ügyletnek? - van-e bármi, ami a jövőben befolyásolja az osztalék-fizetést vagy egy esetleges végelszámolásnál a törzstőke visszafizetését?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
