Június közepén fizet osztalékot a Richter Cikk
Részvényenként 63 forint osztalékot fizet a Richter Gedeon Nyrt. az igazgatósági határozat alapján – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett tájékoztatóban.
Részvényenként 63 forint osztalékot fizet a Richter Gedeon Nyrt. az igazgatósági határozat alapján – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett tájékoztatóban.
Kivás cég, a mérleg elfogadásakor az előző évi jutalmakról is dönt. A társaságiadó-alanyoknál a jutalom összegét a járulékokkal együtt szoktuk elhatárolni, passziválni. Mi a helyzet a kivaalanyok esetében? El kell-e határolni a jutalmak után fizetendő kiva összegét? Ha a jóváhagyható osztalék szempontjából nézem, akkor igen (hisz ez egy biztos jövőbeli kötelezettség), ha azt, hogy ez nem a bérhez kapcsolódó „költség”, akkor nem. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Egyik ügyfelem vállalkozásának két tulajdonosa van. Az egyik közülük szeretné, ha a 2015-ben előírt osztalékukról lemondanának. • Visszavezethető-e a már előírt osztalék? • Ha csak az egyik tulajdonos hajlandó lemondani a saját részéről, a másik pedig nem járul hozzá, az kivitelezhető-e? • Ha megoldható, hogy csak az egyik tulajdonos mondjon le az osztalékáról, annak mik a feltételei? Például be kell-e jelenteni a NAV-nak stb. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Duzs Erzsébet
A Tao hatálya alól 2017.01.01-jén kivába átlépő kft. eredménytartaléka +10 000 ezer Ft, 2017. évben kivásként az adózott eredménye -2 000 ezer Ft (veszteség), majd 2018. évben az adózott eredménye + 2 000 ezer Ft (nyereség) Kérdés: a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 10 000 ezer Ft osztalékfizetésről döntenek a tagok, képez-e kivaalapot a 2 000 ezer Ft? Miért?
Visszatartja a Mol a 2019-es adózás utáni teljes nyereséget, hogy majd esetleges osztalékként részben vagy egészben később fizesse ki, ha a részvényesek úgy döntenek – tájékoztatott a vállalat csütörtökön. A Rába Holding a tavalyinál több osztalékot fizet.
Papíronként 63 forint osztalékot fizet a 100 forint névértékű törzsrészvények után a Richter Gedeon Nyrt.
Tisztelt Adózóna! Egy magyarországi székhelyű cég ügyvezetője indiai állampolgár. Magyar lakcímmel rendelkezik, de magyar állampolgársággal nem. Mivel tag is egyben, így osztalékban fog részesülni. Kell-e az osztalékból szociális hozzájárulási adót levonnia a cégnek? Köszönettel: KG
Függesszék fel osztalék- és részvényvisszavásárlási kifizetéseiket a magyarországi biztosítók, a javadalmazási politikájukban szereplő változó javadalmazások teljesítését pedig halasszák el – kezdeményezte friss, a piaci szereplőknek szóló vezetői körlevelében az MNB. Az európai biztosításfelügyeleti hatóság nemrég hasonló elvárásokat fogalmazott meg.
Üdvözlöm! Ha egy (2019-ben) kezdő kft. az adott év terhére osztalékot vesz fel, akkor a 2019-es évet záró mérlegben az adózott eredményt az osztalék összegével csökkenteni kell-e? Köszönettel.
Az adóhatóság nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék. Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük – például a munkabérük és az elkülönülten adózó jövedelem összege – nem haladta meg a havi minimálbér huszonnégyszeresét, azaz 3 millió 576 ezer forintot, a kifizetői igazolások alapján módosítaniuk kell a NAV által készített adóbevallási tervezetüket – hívja fel a honlapján közzétett tájékoztatóban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Szocho törvény 5. §. (3) bekezdése szerint, valamint a 19SZJA kitöltési útmutatója (145. oldal) szerint "Nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után." Ezen vitatkozom egy másik könyvelővel, mert szerintem kell. Bár a törvény betűje szerint nem kell. Megkérdeztem a NAV info vonalán, de ott nem tudtak választ adni. Szeretném tudni, hogy az Adózóna szakértője milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Köszönettel: Hortobágyiné
Tisztelt Szakértő! 2019 01.01 évben kiva szerinti adózásra áttért kft. a 2019-es nyereséggel lezárt adóévre osztalékfizetést hagyott jóvá. Így a 2019. adóév eredményéből 5 millió forint osztalékot kifizetését hagyták jóvá, melynek kifizetése 2020 februárjában megtörtént, ez a 2008-havi bevallásban szerepel is, ott a 15 százalék szja-levonás megtörtént , a szocho-kötelezettségről nyilatkozat került (a könyvelés felé) leadásra, melyben jelzik hogy a 2020. adóévben munkabérből származó jövedelmük eléri a 3 864e szocho-alapot, így az osztalék után ebbéli kötelezettségük nem keletkezik. Kérdésem az lenne, hogy így az osztalékfizetés (amely nem osztalékelőleg) jogszerű-e? És másik FONTOS kérdésem, hogy a jóváhagyott (és 2020 februárjában kifizetett) osztalékot melyik bevallásban kell szerepeltetniük? A 2019. évi elszámoló (2019KIVA) vagy a 2020. évi előleg (2020KIVA) bevallásban? Válaszát előre is megköszönve további tisztelettel: Szitás Imréné könyvelő
Eredményesen gazdálkodó, nagyösszegű eredménytartalékkal rendelkező kft. áttér kisvállalati adózásra. Kérdés: az áttérést követő években (szintén nyereséges gazdálkodás mellett) jóváhagyhatja-e az osztalékot oly módon, hogy az teljes egészében a kivaalanyiságot megelőzően keletkezett eredménytartalék igénybevételével történjen, tehát ne képezzen kivaalapot? Lehet-e ez akkor is, ha a lezárt év adózott nyereségét eredménytartalékba helyezi? A kérdés arra irányul, hogy megteheti-e az eredménytartalék igénybevételénél, hogy időrendben mindig a legrégebben keletkezett eredménytartalékot használja fel? Értelemszerű, hogy a kivás időszakban keletkezett eredménytartalékot a könyvelésben külön kell kezelni.
Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük – emlékeztet honlapján a NAV.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Februártól második gyermekével van cseden. A beszámoló elfogadását követően osztalékfizetésről született döntés. Kérdésem, hogy a fenti tulajdonos nyilatkozhat-e arról, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelme a 2020. évben várhatóan eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (magas bérrel volt bejelentve, és a csedet követően véleményem szerint még a gyed is összevonandó jövedelemnek számít), vagy tőle mindenképpen le kell vonni a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót? Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől