70 találat a(z) nyugellátás cimkére

Nyugellátás, árvaellátás – mutatjuk, milyen esetekben gyakorolható méltányosság Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében gyakorolható méltányosság esetköreit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a, valamint a 94. § rendelkezései tételesen meghatározzák. Cikkünkben a méltányosság esetköreinek fő feltételeit, szabályait ismertetjük.

Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíjak összege Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – kiszámítása az elhunyt jogszerző szolgálati idejére és korábbi járulékköteles jövedelmére épül.

Így változhatnak a nyugdíjbiztosítási szabályok Cikk

A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.

Megéri-e nyugdíjba menni a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy érdemes továbbdolgozni? Cikk

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább, illetőleg melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét?

Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű? Cikk

A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.

Tévhitek a nyugellátással kapcsolatban: részmunkaidőben hosszabb idő alatt lesz meg a 40 év? Cikk

A nyugellátás megállapításával kapcsolatban számos nem pontos, félreértelmezett információ terjed el a köztudatban. Az egyik ilyen makacs feltételezés a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a minimálbért el nem érő havi jövedelemhez kötődik, miszerint ezekben az esetekben a 20 év szolgálati idő, illetve a 40 év jogosultsági idő megszerzéshez 20, illetve 40 évet meghaladó keresőtevékenység szükséges.

Minimálbér vs. garantált bérminimum: melyiket kell figyelembe venni a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során? Cikk

Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.

Biztosításban töltött idő igazolása, ha nem szerepel a tb-nyilvántartásban Cikk

Az egységes társadalombiztosítási rendszer kialakításával egyidejűleg a foglalkoztatók, munkáltatók részére kötelezővé tették, hogy rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szerveknek a munkavállalók, foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról. A biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a későbbiekben kiegészült a jogviszonyokból származó kereseti adatok évenkénti kötelező igazolásával.

Röviden a nyugellátás összegének felülvizsgálatáról Cikk

Nyugellátás mellett egyre többen vállalnak munkát, és közöttük nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy ez alapján lehetőséget szereznek a nyugdíj összegének az újbóli megállapítására. Cikkünk a nyugdíj újbóli megállapításával kapcsolatos félreértéseket tisztázza.

Méltányosság a nyugellátás megállapításában, emelésében – 2. rész Cikk

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 66. §-a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén lehetőséget nyújt nyugellátás kivételes méltányosságból történő igénylésére és esetleges engedélyezésére, illetve a korábban megállapított nyugellátás kivételes emelésére, továbbá egyszeri segély engedélyezésére.

Méltányosság a nyugellátás megállapításában, emelésében – 1. rész Cikk

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 66. §-a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén lehetőséget nyújt nyugellátás kivételes méltányosságból történő igénylésére és esetleges engedélyezésére, illetve a korábban megállapított nyugellátás kivételes emelésére, továbbá egyszeri segély engedélyezésére.

Változhatnak a nyugellátás újbóli megállapításának szabályai a szolgálati járandóság, illetve korhatár előtti ellátás megszűnését követően Cikk

Már a parlament előtt van a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Cikkünk a törvényjavaslatnak a szolgálati járandóság, illetve korhatár előtti ellátás utáni nyugellátás újbóli megállapítására vonatkozó szabályozásának változására irányuló részt járja körbe.

Amikor szünetel a nyugellátás folyósítása Cikk

Cikkünkben bepillantást nyújtunk a nyugellátás folyósítása szünetelésének jogszabályi hátterébe.

Magyar korhatár, német korhatár, nyugdíj Kérdés

A nap kérdése: meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt, ha nők 40 nyugdíjat kérelmezünk? Cikk

Ha valaki a nők kedvezményes öregségi nyugdíját szeretné igényelni, akkor a kérelem benyújtásához meg kell szüntetnie a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.