Hogyan befolyásolja a szolgálati idő és a kereset a nyugellátás összegét? Mit tehet a minimálbéres egyéni vállalkozó vagy a kisadózó, hogy nyugdíja megfelelő mértékű legyen? Mitől függ az öregségi nyugdíj összege? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőt hallhatják.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében gyakorolható méltányosság esetköreit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a, valamint a 94. § rendelkezései tételesen meghatározzák. Cikkünkben a méltányosság esetköreinek fő feltételeit, szabályait ismertetjük.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – kiszámítása az elhunyt jogszerző szolgálati idejére és korábbi járulékköteles jövedelmére épül.
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább, illetőleg melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét?
A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.
A nyugellátás megállapításával kapcsolatban számos nem pontos, félreértelmezett információ terjed el a köztudatban. Az egyik ilyen makacs feltételezés a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a minimálbért el nem érő havi jövedelemhez kötődik, miszerint ezekben az esetekben a 20 év szolgálati idő, illetve a 40 év jogosultsági idő megszerzéshez 20, illetve 40 évet meghaladó keresőtevékenység szükséges.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Az egységes társadalombiztosítási rendszer kialakításával egyidejűleg a foglalkoztatók, munkáltatók részére kötelezővé tették, hogy rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szerveknek a munkavállalók, foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról. A biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a későbbiekben kiegészült a jogviszonyokból származó kereseti adatok évenkénti kötelező igazolásával.
Nyugellátás mellett egyre többen vállalnak munkát, és közöttük nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy ez alapján lehetőséget szereznek a nyugdíj összegének az újbóli megállapítására. Cikkünk a nyugdíj újbóli megállapításával kapcsolatos félreértéseket tisztázza.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 66. §-a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén lehetőséget nyújt nyugellátás kivételes méltányosságból történő igénylésére és esetleges engedélyezésére, illetve a korábban megállapított nyugellátás kivételes emelésére, továbbá egyszeri segély engedélyezésére.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 66. §-a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén lehetőséget nyújt nyugellátás kivételes méltányosságból történő igénylésére és esetleges engedélyezésére, illetve a korábban megállapított nyugellátás kivételes emelésére, továbbá egyszeri segély engedélyezésére.
Már a parlament előtt van a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Cikkünk a törvényjavaslatnak a szolgálati járandóság, illetve korhatár előtti ellátás utáni nyugellátás újbóli megállapítására vonatkozó szabályozásának változására irányuló részt járja körbe.
Cikkünkben bepillantást nyújtunk a nyugellátás folyósítása szünetelésének jogszabályi hátterébe.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték