Megéri-e nyugdíjba menni a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy érdemes továbbdolgozni?

Megosztás Tetszik

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább, illetőleg melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét?

Általánosságban elmondható, hogy a nyugellátás összege az adott személy megszerzett szolgálati idejétől, valamint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ. A nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pedig az úgynevezett béridőszakon belül – 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjáig – elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.

Fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjigényt a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ami egyben azt is jelenti, hogy az átlagkereset kiszámításakor a megállapítás évére meghatározott valorizációs szorzókat kell alkalmazni.

A szolgálati idő és a keresetek mellett a nyugdíjrögzítés is befolyásolhatja az induló öregségi nyugdíj összegét. A nyugdíj rögzítését másként a nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának is szokták nevezni. A nyugdíj rögzítése az ellen védi a biztosítottat, hogy a jövőben bekövetkező változások ne érintsék hátrányosan a majdani nyugdíja összegét, a rögzítés révén az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor kiszámítható nyugdíj összegére való szerzett jog kerül külön közigazgatási döntésben elismerésre.

A nyugdíjrögzítés következtében az érintett személy nem válik nyugdíjassá sem társadalombiztosítási, sem egyéb szempontból.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyben konkrét példával szemléltetjük a két eset közötti forintban mérhető különbséget.