Adatszolgáltatási határidő Esemény
Egy a közelmúltban benyújtott törvényjavaslat (T/10012.) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését is módosítaná. A tervezett szabályok között található jogszerzést felülvizsgáló, illetve utalási költségek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban túlnyomó többségük a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.
Egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban a szépkorúak? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!
Az utóbbi években egyre több embert érdekel a majdani nyugdíjazásukkor figyelembe vehető, a nyugellátásra való jogosultságot megalapozó és a nyugellátás összegét befolyásoló tények, adatok megismerése. A 2012. december 31-éig hatályos szabályozás a szolgálati idő elismerésére irányuló eljárással tette lehetővé az előzőekben említett adatok megismerését.
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Jogosultságot biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek anyagi rászorultsági szempontok, a feltételek méltányosságból sem mellőzhetők. Nézzük, mit jelent a méltányosság gyakorlása a nyugellátások esetében!
Cikkünkben áttekintjük, hogy a kisadózók társadalombiztosítási nyugellátásának megállapítása során a vonatkozó jogszabályi előírások alapján milyen mértékű szolgálati idő vehető figyelembe.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően megsokszorozódott azok száma, akik az unión belül vállalnak munkát külföldön. Ezen munkavégzés okán rendszerint felmerül a kérdés, hogy a külföldi munkavállalás hogyan fogja befolyásolni a majdani nyugdíjazást, melyik országtól fognak nyugdíjban részesülni.
A szolgálati járandóságban részesülő személy nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így gyakran merül fel kérdésként, hogy mikortól válik azzá, illetve az is, hogy ebben az esetben a nyugellátást milyen összegben folyósítják majd számára. Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, van-e lehetőség a nyugdíj újraszámítására, illetve van-e arra mód arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt váljon saját jogú öregségi nyugdíjassá? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Évek óta egyre több honfitársunk dolgozik külföldön, akik egy része bizonyára tervezi, hogy nyugdíjas éveit szeretné Magyarországon tölteni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyre többször merül fel a kérdés, miszerint a külföldön megszolgált és kifizetett nyugdíj összegét terheli-e adó Magyarországon.
A társadalombiztosítási rendszer keretén belül megállapítható öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő tartama években, és az öregségi nyugdíj meghatározásának alapját képező átlagkereset, azaz a nyugdíjalap. A gyermeküket ápoló hozzátartozók keresőtevékenységet nem (vagy csak erősen korlátozott mértékben) tudnak végezni, ezért a számukra megállapítható nyugellátás mértéke is várhatóan jóval alacsonyabb lesz, mint azoké a szülőké, akik életpályájuk során folyamatosan keresni tudnak.
Olvasónk abban a kérdésben kérte szakértőnk véleményét, hogy több éves külföldi és magyarországi munkavállalás esetén hogyan történik a nyugdíj megállapítása. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Akik a tárgyévben mennek nyugdíjba, a jövőben is kimaradnak minden évközi emelésből, pluszjuttatásból – írja a 24.hu.
Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. kormányrendelet Magyar Közlöny 2023. évi 172. számában.
Társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül-e a rokkantsági ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől