60 találat a(z) nyugellátás cimkére
Minimálbér vagy garantált bérminimum? Melyiket kell figyelembe venni a nyugdíj, illetve a nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során?
Cikk
Visszatérő kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
A kormány nem változtat a nyugdíjemelés módszerén
Cikk
Akik a tárgyévben mennek nyugdíjba, a jövőben is kimaradnak minden évközi emelésből, pluszjuttatásból – írja a 24.hu.
Januártól emelkednek a nyugellátások
Cikk
Megjelent a nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. kormányrendelet Magyar Közlöny 2023. évi 172. számában.
A nap kérdése: kell-e járulékot fizetni a rokkantsági ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló után?
Cikk
Társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül-e a rokkantsági ellátásban részesülő, öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló? Olvasói kérdésre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Az Adózóna válaszol: miként kerül megállapításra a nyugellátás?
Cikk
Hogyan befolyásolja a szolgálati idő és a kereset a nyugellátás összegét? Mit tehet a minimálbéres egyéni vállalkozó vagy a kisadózó, hogy nyugdíja megfelelő mértékű legyen? Mitől függ az öregségi nyugdíj összege? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőt hallhatják.
Nyugellátás, árvaellátás – mutatjuk, milyen esetekben gyakorolható méltányosság
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében gyakorolható méltányosság esetköreit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 66. §-a, valamint a 94. § rendelkezései tételesen meghatározzák. Cikkünkben a méltányosság esetköreinek fő feltételeit, szabályait ismertetjük.
Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíjak összege
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – kiszámítása az elhunyt jogszerző szolgálati idejére és korábbi járulékköteles jövedelmére épül.
Így változhatnak a nyugdíjbiztosítási szabályok
Cikk
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.
Megéri-e nyugdíjba menni a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy érdemes továbbdolgozni?
Cikk
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt sok emberben felvetődik a kérdés, hogy igénybe vegye-e az öregségi nyugdíjat a korhatára elérésekor, vagy dolgozzon-e tovább, illetőleg melyik esetben lesz magasabb a nyugdíja, milyen tényezők befolyásolják a várható nyugdíj összegét?
Újabb tévhit a nyugellátással kapcsolatban: a nyugdíj előtti évek keresete döntő jelentőségű?
Cikk
A köztudatban elterjedt, így mindenképpen átgondolandó vélekedés, hogy ha valakit a nyugdíjazását megelőző 1–2 évben alacsony munkabérrel jelentenek be, vagy alacsony összegű nyugdíjjárulék-alapot képező ellátást vesz igénybe, akkor ez jelentősen csökkenti a megállapításra kerülő nyugdíj összegét. Természetesen találkozhatunk mindennek az „ellentettjével” is, miszerint az a meggyőződés, hogy utolsó évek magas járulékalapja jelentősen emeli a majdani nyugellátás összegét.
Tévhitek a nyugellátással kapcsolatban: részmunkaidőben hosszabb idő alatt lesz meg a 40 év?
Cikk
A nyugellátás megállapításával kapcsolatban számos nem pontos, félreértelmezett információ terjed el a köztudatban. Az egyik ilyen makacs feltételezés a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, illetve a minimálbért el nem érő havi jövedelemhez kötődik, miszerint ezekben az esetekben a 20 év szolgálati idő, illetve a 40 év jogosultsági idő megszerzéshez 20, illetve 40 évet meghaladó keresőtevékenység szükséges.
Minimálbér vs. garantált bérminimum: melyiket kell figyelembe venni a nyugellátások, nyugdíjszerű ellátások megállapítása, folyósítása során?
Cikk
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Biztosításban töltött idő igazolása, ha nem szerepel a tb-nyilvántartásban
Cikk
Az egységes társadalombiztosítási rendszer kialakításával egyidejűleg a foglalkoztatók, munkáltatók részére kötelezővé tették, hogy rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak a társadalombiztosítási szerveknek a munkavállalók, foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyáról. A biztosítási időre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a későbbiekben kiegészült a jogviszonyokból származó kereseti adatok évenkénti kötelező igazolásával.
Röviden a nyugellátás összegének felülvizsgálatáról
Cikk
Nyugellátás mellett egyre többen vállalnak munkát, és közöttük nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy ez alapján lehetőséget szereznek a nyugdíj összegének az újbóli megállapítására. Cikkünk a nyugdíj újbóli megállapításával kapcsolatos félreértéseket tisztázza.
Méltányosság a nyugellátás megállapításában, emelésében – 2. rész
Cikk
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 66. §-a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén lehetőséget nyújt nyugellátás kivételes méltányosságból történő igénylésére és esetleges engedélyezésére, illetve a korábban megállapított nyugellátás kivételes emelésére, továbbá egyszeri segély engedélyezésére.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
