Így változhatnak a nyugdíjbiztosítási szabályok

Megosztás Tetszik

A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat – T/4254 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény több rendelkezését pontosítaná, módosítaná. A javaslatok között található jogszerzést kiterjesztő, illetve adminisztrációs terhek csökkentését eredményező előterjesztés, azonban azok túlnyomó többsége a hatályos nyugdíjjogszabály pontosítását, a jogalkalmazási gyakorlat egyértelműsítését segítené elő.

A törvényjavaslat szerint az öregségi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időnek kell tekinteni, elismerni valamely uniós tagállam területén székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetnél teljesített foglalkoztatási időszakot, biztosítási időt. Az előzőekben említett elismerés viszont kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben az érintett személy rendelkezik legalább 1 év magyar biztosításban szerzett szolgálati idővel és a nemzetközi szervezetnél fennállt foglalkoztatás más módon – például másik tagállamban szerzett szolgálati időnek vagy szociális biztonsági egyezmény alapján, illetve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalása vagy visszautalása révén – nem ismerhető el nyugdíjra jogosító szolgálati időnek.

Az előzőekben említett szolgálati idő beszámítására kizárólag a nyugdíjkorhatár betöltése alapján igénybe vehető öregségi nyugdíjjogosultság tekintetében kerülhet sor, a nyugdíj összegének kiszámítása során nem, továbbá ez a szolgálati idő nem minősül jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjazása tekintetében.

A hozzátartozói nyugdíjak – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegének alapja rendszerint az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillető öregségi nyugdíjának az összege. Mivel a jelenleg hatályos jogi szabályozás elég bonyolultan fogalmaz, a törvényjavaslat egyértelművé teszi, részletesen szabályozza a hozzátartozói nyugellátások összegének kiszámítását, amennyiben azok a jogszerző halálát követő évtől kerülnek megállapításra, illetve feléledés vagy mértékváltás – 30 százalékról 60 százalékra vagy fordítva – esetén.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, melyből megismerheti a törvényjavaslat alapján várható részletes szabályokat, közöttük a nyugdíj számítási módszerét konkrét példákkal.