Ha valaki a nők kedvezményes öregségi nyugdíját szeretné igényelni, akkor a kérelem benyújtásához meg kell szüntetnie a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Sokszor merül fel kérdésként, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Olvasónk a 13 havi nyugdíjjal kapcsolatban kérdezett, Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Megjelent tegnap éjjel a Magyar Közlöny 225. számában a 2022. januári nyugdíjemelést szabályozó kormányrendelet, melynek rendelkezései szerint 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, továbbá a nyugdíjszerű ellátások.
A korábbi évekhez hasonlóan, az idei év végén is sokan teszik fel a kérdést, hogy ugyan már decemberben is rendelkeznek a nyugdíjazáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel, azonban mikortól vegyék igénybe az öregségi nyugdíjat. Még az idei évben induló, vagy a jövő évi nyugdíj-megállapítás eredményez magasabb összegű kezdő nyugdíjat számukra?
A nyugellátás összegének kalkulálásakor fontos szerepe van a megszerzett szolgálati időnek. Függetlenül attól a ténytől, hogy valaki egyidejűleg két- vagy több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik – nyugdíjjogosultság és nyugdíjmérték szempontjából az adott időszakra csak egyszeresen tud szolgálati időt szerezni. Az általános szabály alól van azonban kivétel, akiknél lehetőség nyílik ún. kiegészítő szolgálati idő szerzésére.
A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben elsősorban a biztosítási elv érvényesül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sajátjogú és hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságot a biztosítási előzménnyel lehet szerezni, és az ellátás összege is arányban áll a biztosítási (járulékfizetési) teljesítménnyel. Sem a jogosultsági feltételek vizsgálata során, sem az ellátások összegének megállapításakor nem érvényesülnek szociális rászorultsági szempontok, a jogosultsági feltételek méltányosságból sem mellőzhetők.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően egyre többen vállalnak munkát külföldön, mely munkavégzésük okán jogosan merül fel a kérdés, hogy a külföldi munkavállalásuk után hogyan, mely országtól fognak nyugdíjban részesülni, mely szerv fogja megállapítani a nyugdíjat.
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a korhatár előtti ellátás/szolgálati járandóság folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor az Mt.-ben említett kötelező legkisebb munkabér, vagy az ún. garantált bérminimum összegét kell figyelembe venni.
Az év vége közeledtével ismét sokakban felmerül a kérdés (feltéve, hogy betöltötték a nyugdíjkorhatárt vagy rendelkeznek a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági idővel), hogy még az idén érvényesítsék a nyugdíjjogosultságukat vagy várjanak a jövő évig.
Olvasónk nyugdíjazás előtt áll. Kétségei támadtak azonban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után érdemes-e tovább dolgozni vagy sem. Mennyit számít néhány hét, illetve mikor érdemes kérni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását? Mindezek miként befolyásolják a várható nyugdíj mértékét? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Hozzátartozói nyugellátás – az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj – jogosultsági feltételrendszere nem egyszerű. Van ezeknek törvényi minimuma, hogyan alakul a mértékük, ha a jogszerző a halála időpontjában már részesült valamilyen nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, vagy aktív dolgozóként hunyt el? Cikkünk ezeket járja körbe.
Olvasónk 2020 szeptemberében éri el a nők 40 kedvezményes nyugdíjazásához szükséges szolgálati időt, utódjának betanítása azonban fél évet vesz igénybe. Kérheti majd visszamenőleg a nyugdíj megállapítását? Milyen feltétele van annak, hogy 2021-ben a 13. havi nyugdíjat megkaphassa? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A nyugdíjjogosultság elérésekor az érintettek túlnyomó többsége benyújtja öregségi nyugellátásra vonatkozó igényét és annak elbírálása után öregségi nyugdíjassá válik. Ugyanakkor még a korhatárt betöltöttek között is akadnak, akik nem élhetnek vagy nem élnek a lehetőséggel. A következőkben velük foglalkozunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték