Tisztelt Adózóna! Kérem szíveskedjenek a nyílt végű lízing szerződés (autóvásárlás) könyvelési tételeit tájékoztatásul megküldeni. Birtokunkban van: MKB lízingszerződés, a gépjármű bruttó vételára és a megfizetett előleg összege, amely áfát tartalmaz. Továbbá a maradványérték + áfa összege. A tárgyieszköz-nyilvántartásba a maradványértéket nettón vagy bruttón kell figyelembe venni? Üdvözlettel: Takács Gyula
A transzferár-kötelezettség még ma is az egyik legnagyobb terhet jelentő adókötelezettségek közé tartozik. Emiatt érdemes kihasználni a jogszabály biztosította könnyítési lehetőségeket.
Tisztelt Szakértő! A munkaidőkeret változásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A korábban készült tájékoztatóban háromhavi munkaidőkeret van meghatározva. Ha egyhavi munkaidőkeretre szeretne a munkáltató áttérni, abban az esetben szükséges-e a tájékoztatót módosítani, vagy elég, ha a munkaidő-nyilvántartó lapon fel van tüntetve az időkeret kezdő és befejező időpontja? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk vásárolt partnerétől 2 db tárgyi eszközt. A számlában az egyik tárgyi eszközhöz kapcsolódóan (külön megjelölve) "forgalom alapján adott engedmény" címszóval a teljes ár (nettó + áfa) jóváírásra kerül. Ilyen esetben, miként lehet nyilvántartásba venni a számlán elvileg 0 forintért szereplő tárgyi eszközt? Ez utólagos vagy azonnali engedménynek számít? A kapott engedményt egyéb bevételként kell elszámolni és vele szemben a tárgyi eszköz nettó értéke lesz? Ettől az esettől függetlenül, ha azonnali engedmény történik teljes összegben, akkor a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell eljárni (bevétel, elhatárolás)? Köszönöm
Január 1-jétől valamennyi adózó számára teljes egészében, a teljes eljárási folyamatban elektronikus úton intézhetővé váltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) érintő ügyek (ideértve az adóval, illetékkel, jövedékkel és vámmal kapcsolatos ügyeket). A NAV részletes tájékoztatót tett közzé honlapján az ügyintézés általános szabályairól, amelyben azt is megerősíti, hogy a cégkapu-regisztrációra kötelezett gazdálkodó szervezetek 2018. december 31-éig továbbra is használhatják a képviselők elektronikus ügyintézési tárhelyét.
Tisztelt Szakértő! Milyen adminisztrációs, nyilvántartási kötelezettség terhel egy éttermet, ha készételeket, alapanyagokat selejtez? A kft. nem vezet folyamatos készletnyilvántartást. A megmaradt, fogyasztásra már nem alkalmas ételeket dobja ki, valamint az esetlegesen megrongálódott vagy megromlott alapanyagokat selejtezi. Bekerülési értéken vezeti ki a könyveiből. Milyen adatokat kell tartalmaznia a nyilvántartásnak, illetve jegyzőkönyvnek? Köszönettel: Lívia
Tisztelt Szakértő! Számviteli, Tao. törvények előírásai szerint alkalmazható-e az alábbi eljárás? Vállalkozás tulajdoni lap szerint lakóingatlant vásárolt, melyet felújítás, átalakítás után irodák bérbeadásával kíván hasznosítani. Az ingatlan a vállalkozás székhelye is. Saját irodája is itt található. Az ingatlan helységeinek 90%-a bérbeadással kerül hasznosításra, kb. 10% a vállalkozás saját maga által használt rész. Tárgyieszköz-nyilvántartásban alkalmazható-e az a módszer, hogy az ingatlan bekerülési értékét 10%-90% arányban megbontva külön-külön vesszük nyilvántartásba? A számviteli törvény szerint a 2%-os leírási kulcsot alkalmazzuk, a Tao. szerint a 90%-os értékű résznél a megengedett 5%-os kulcsot alkalmazzuk. Vagy az ingatlant, mivel az egy épület, csak egyben lehet kezelni és így a bérbeadott rész után sem lehet a kedvezményesebb Tao. szerinti kulcsot alkalmazni? Ha a bérbeadást áfakörössé tette a vállalkozás, akkor a felújítás költségének áfája teljes egészében vagy csak a bérbeadás arányában helyezhető levonásba? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk év végéhez közeledve szeretné üzleti ügyfeleit megajándékozni. A megvásárolt termékeket (bruttó érték: 5600 Ft/fő) üzleti ajándékként számolja el, áfát nem igényel vissza, a járulékokat megfizeti. A kérdésem: szükséges-e nyilvántartást vezetni, hogy kinek adták át az ajándékot (vagy az adó megfizetése esetén ez nem szükséges). Köszönettel: Mónika
A munkáltatók sok esetben nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően járnak el az év végi szabadságolások során, noha a szabályok kellő mozgásteret is biztosítanak. Lássuk mit és hogyan érdemes a szabadsággal összefüggésben átgondolni!
Hogyan kell kimutatni a pénzügyi szolgáltatások közül a hitel és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. garázst vett 1996-ban. A bt. akkor kettős könyvvezetést alkalmazott, így a garázs bekerült a tárgyieszköz nyílvántartásba és történt is rá amortizációelszámolás. A bt. 2009-ben áttért eva adózásra és bevételnyilvántartásra. Ekkor beadásra került az átalakulásról a szükséges papír a NAV felé. Jobban megnézve az átalakulásról szóló beadványt, ebből nekem az látszik, hogy a garázs kikerült a bt. tulajdonából, mert megfizettem utána az szja-t. Jól értelmezem a dolgokat? Ha így van, akkor az enyém a garázs, de ezt hogyan tudom a földhivatalnál érvényesíteni? Ha rosszul értelmezem, akkor miként tudom a garázst a saját nevemre átíratni? Meg kell vásárolnom a bt.-től? Ezt miként kell leadózni?
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőkben segíteni: egy gazdasági társaság saját fejlesztésű társasjáték előállításával és értékesítésével foglalkozik. Megvásárlásra kerül a dobókocka, a bábu, a társasjáték doboza és a zsetonok is. A cég előállított x db játékot és értesített is y db mennyiségben ezekből. A kérdésem, hogy az elkészült, de még nem értékesített társasjáték, valamint a még fel nem használt zsetonok, bábuk, dobozok nyilvántartása, könyvelése hogyan történik? Nagyon köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk januártól munkaviszony keretében fog pályagondnokot foglalkoztatni. Részmunkaidős munkaviszonyban kívánjuk alkalmazni (havi 48 óra), viszont a munkaidő-beosztással kapcsolatosan szeretném a segítségét kérni. Ami fontos számunkra, hogy a hazai meccseken előre megadott időpontban a rendelkezésünkre álljon az illető (nyilván azért, hogy felkészítse a pályát a mérkőzésekre (felcsíkozás, hálók felrakása stb.)). Ezeket a dátumokat előre ismerjük. Viszont például a pálya nyírásának idejét, az eszközök (például fűnyíró) karbantartását, egyéb munkák időpontját rábíznánk. Munkaidőkeret alkalmazásával nem igazán tudjuk előre beosztani a munkaidőt (amit ugyebár legalább egy héttel előre kell megtenni), például, hogy mikor nyírja a pályát, hisz akár az adott napon az időjárás sem biztos hogy engedi ezt (például ha esik az eső, akkor nem tud pályát nyírni). Így ezen munkák elvégzését terveink szerint rugalmasan oszthatná be magának. A lényeg az, hogy meglegyen neki a havi 48 órás munkaideje. A kérdésem az, hogy milyen munkarendet javasolnak a fenti esetben, illetve hogyan célszerű így a munkaidő beosztása? Lehetséges rugalmas vagy kötetlen munkarendet előírni? Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a munkaidejéről mindenképp nyilvántartást kell vezetnünk, tekintettel arra, hogy a bérét pályázaton nyertük és az elszámolás feltétele a munkaidő-nyilvántartás csatolása. Segítségét előre is köszönöm.
Több ponton módosítja a foglalkoztatást érintő szabályokat a november 16-án kihirdetett 345/2017. kormányrendelet.
Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…
Nagy Norbert
adószakértő
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték