390 találat a(z) nyilvántartás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszát nagyon hasznosnak találtam, köszönöm. Egy bekezdéséhez szeretnék néhány adatot fűzni, hogy ugyanazt értjük-e rajta. „Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozások adatai önállóan 2014-ben és 2015-ben nem haladták meg a fenti értékek valamelyikét, akkor 2016-ban nem vonatkozik rájuk a transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Viszont amennyiben 2016-ban és 2017-ben összevontan már meghaladják a fenti értékek valamelyikét, akkor 2018-tól vonatkozik rájuk a transzferár-dokumentálási kötelezettség.” Kiegészítő adatok: (A) és (C) vállalkozások folyamatosan mikro vállalkozások (B) vállalkozás az ADATAI alapján: 2012-ig közép-, 2013-2014ben kis-, 2015-2016ban középvállalkozás az önálló adatai szerint. (B) vállalkozás BESOROLÁSA: 2014-ig közép-, 2015-2016-ban KISvállalkozás, 2017.01.01-től közép vállalkozás lesz besorolás szerint minden kapcsoltjával együtt. Megítélésem és mindezek alapján 2016-ban senkinek, de 2017-től mindenkinek kell transzferár-nyilvántartást készítenie. Helyesen gondolom? Év közben (üzletrész vásárlás=kapcsoltság keletkezése miatt) nem változhat (nem kell hogy változzon) ugye a tagok KKV besorolása? Besorolás1: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_Besorolas_ytm#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy bt. (folyamatos teljesítésű ügyviteli szolgáltatást végző) 2017. 01. 01-gyel a kata adózást választja, jelenleg a tao-törvény hatálya alá tartozik. Az átlépés kapcsán több kérdés is felmerült: 1.) A bt.-ben a korábbi évek során vásárolt 100 ezer forint alatti értékű tárgyi eszközöket továbbviheti-e a katás időszakára, bármilyen feltétel nélkül? 2.) Tárgyi eszközei között szerepel céges személygépkocsi, ez a 12. 31-ei leltározással átvihető-e a kisadózó időszakra, mivel az a tevékenységet szolgálja, vagy még az átlépés előtt ki kell vezetni (értékesítéssel) a vállalkozásából? 3.) Melléktevékenységében kozmetikai szolgáltatás is szerepel, mely az elmúlt időszakban nem funkcionált, s ezek tárgyi eszközei jelenleg a nagyértékű eszközei között vannak nyilvántartva (körülbelül 400 ezer forint összesen). Mi a teendő, ha a katás időszakban sem fog működni a kozmetikai tevékenység (törölve is lesz a társasági szerződésből a tevékenység)? 4.) Folyamatos teljesítés miatt – a tevékenysége révén – a bt. a 2016. 12. havi átutalásos ügyviteli számláit (kimenő számlák) 2017. 01. 12-én állítja ki, melyek összegét a társaságiadó-törvény szerint elhatárolja. Az árbevétel 2016. évet érinti (tao szerint leadózza), az áfa viszont már a 2017. évet (DE MINT kisadózót már), és a pénz is 2017. évben folyik be a bankszámlára. Ezt miképpen kell kezelni a 2016. és a 2017. évben könyveléstechnikailag? 5.) A havonta megfizetett 75 ezer forint kata kapcsán mekkora az az összeg, amit a két tag havonta a személyes munkavégzésére tekintettel átutalhat magának?

Kérdés

Tagok: A Kft., B Kft., C GmbH., (Együtt összevontan is KKV kategórián belüliek minden évben!) Az A Kft. ÉV KÖZBEN 2016.11.01-én) megvette a B Kft. „50% hányadát” (Ez eddig „külsős, független” volt), így mindenki-mindenkivel kapcsolt lett ettől az időponttól!! A B Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján kapcsolttá váltak 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: közép közép kis kis közép közép közép Az A Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: mikro mikro mikro mikro mikro közép** közép** (** a kapcsoltak összeszámítása miatt) 1.Kérdések: (Feltételezve, hogy a feltüntetett várható adatokkal lett vége 2016-nak, 2017-nek, továbbá együtt összevontan is kkv-kategórián belüliek maradtak, maradnak minden évben.) 1.1. Az A Kft. mikrovállalkozói minősítése hogyan alakul, különös tekintettel az évközi üzletrészvásárlásra, és hogy ezáltal kapcsolt lett? Érvényes-e rá itt is, továbbra is a kétéves szabály? 1.2. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2016-ban? 1.3. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2017-ben? 1.4. A kérdés eldöntése (többek között) konkrétan a transzferár-nyilvántartási kötelezettség miatt rendkívül fontos, mert a mikrocégnek nem kell ilyen nyilvántartást vezetnie kötelezően, míg a középnek igen. 1.5. A B Kft. besorolása a lenti táblázat szerint nem okoz gondot (helyes így?). Szerintem így alakul, Önök szerint hogyan? B Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 közép közép kis kis* közép közép *Nem vált besorolási kategóriát Az A Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 1 1 1 1 3 3 1 1 1 1 3 3 mikro mikro mikro mikro* mikro* közép *Nem vált besorolási kategóriát Hálás köszönettel várva kérdésemre válaszukat: Vida Mihály

Kérdés

Tisztel Szakértő! Adott egy belföldi szállítással foglalkozó cég, ahol a munkavállalók nap 8 órában dolgoznak. 2 órában állandó címről állandó címre szállítják a megrendelő áruját. A maradék 6 órában egy áruház vásárlói részére végeznek házhozszállítást (itt mindig változó helyekre mennek). Kérdésem, hogy kifizethető-e nekik a 3000 forintos napidíj? Milyen nyilvántartás vezetésére van kötelezve a munkáltató? Munkaszerződésbe vagy a tájékoztatóba kell-e szerepelni a kifizetés feltételeinek, vagy bárminek? Válaszát köszönöm!

Cikk

Számos könnyítési lehetőséget vezetett be az új munka törvénykönyve (Mt.), mellyel a munkáltatók rugalmas munkaerőigényét kívánja kielégíteni, illetve mozgásterüket kívánja szélesíteni. Az egyik ilyen terület, ahol ez érezhető, a szabadság nyilvántartása és kiadása. A szabályrendszer értelmezése ugyanakkor a gyakorlatban számos munkáltató számára nehézséget jelent. Erre tekintettel vesszük végig a leggyakoribb kérdéseket és az Mt. alapján azokra adható válaszokat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek (mezőgazdasági kistermelő, családi gazdálkodó) milyen alapnyilvántartást kötelező vezetnie? Pl. pénztárkönyv, vagy elegendő bevételeiről és kiadásairól egy nyilvántartás? Áfa levonására jogosult. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónak tekinthető-e az, akinek a neve szerepel a KEKKH egyéni vállalkozók nyilvántartásában, de nincs igazolványszáma? A nyilvántartási szám mit jelent? Fontos tudni, mivel, az egyéni vállalkozó számlájából nem kell szja-t, és járulékokat levonni, illetve kifizetőként megfizetni. Kérdésem: mely adat alapján lehet megállapítani, hogy egyéni vállalkozó, vagy adószámos magánszeméllyel szerződünk? Köszönöm válaszát, üdvözlettel.

Kérdés

Hogyan számolható el egy vállalkozásnál, ha nem reprezentációs céllal vásárol napi felhasználású élelmiszereket, italokat. Így például kávét, cukrot, tejszínt, tejszínhabot, ásványvizet, kólát, üdítőket stb. Ezeket nem egy rendezvényen belül használja, szolgálja fel, hanem a dolgozók mindennapi szükségleteit elégítik ki, illetve a céghez érkező személyeket vendégelik meg vele. Juttatásnak minősül-e ez? Adózni kell-e utánuk (attól függően, hogy saját dolgozó vagy vendég részére nyújtjuk)? Kell-e valamilyen nyilvántartással alátámasztani a fogyasztást? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani 51 vagy 55? Van-e erre vontkazóan valami különös rendelkezés az adótörvényekben?

Cikk

Az idei év első felében végzett munkaügyi ellenőrzéseknél 30 százalékkal több munkavállalót érintő jogsértést állapítottak meg az felügyelők, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A vizsgálat alá vont 58 ezer fő közel kétharmadánál találtak szabálytalanságot, mintegy 13 ezer ellenőrzött személynél a munkaidő nyilvántartásával volt probléma. Október elejétől két hónapig tartó országos akcióellenőrzés indult, mely a munkaidő, pihenőidő szabályok betartását vizsgálja a foglalkoztatóknál.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Használtautó-kereskedés személygépkocsit vásárolt továbbértékesítési céllal. Az értékesítés még nem történt meg. Míg készleten volt neki autó, a kereskedés azt 3 hónapra bérbe adta. Kell-e erre a 3 hónapra cégautóadót fizetnie, és a könyvelésben a készletes autót kell-e más címen nyilvántartania? Válaszát előre is megköszönve: Langné Skaper Anna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: 1. Katás egyéni vállalkozónak szükséges-e külön vállalkozói folyószámlát nyitnia, illetve fenntartania, amennyiben két pénznemben (forint, illetve euró) várható bevétel? 2. Számlázás esetén használható-e a lakossági folyószámla? 3. A bevétel-nyilvántartásnál kell-e havi számlakivonatot mellékelni? 4. Szükséges-e a számlakivonatokat megőrizni? Válaszukat előre is köszönöm..

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság fesztiválok szervezésével, fesztiválok jegyértékesítésével foglalkozik. Jegyértékesítési irodájába zongorát vásárolt. Számolhatok el terv szerinti értékcsökkenést? Amennyiben igen, hány százalékos kulcs jöhet szóba? Amennyiben nem, milyen formában, és melyik főkönyvi számon kell nyilvántartanom az eszközt? Köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: Gold Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk áfaalany. Kereskedelmi tevékenységünk okán EUR raklapon szállítunk bel- és külföldre egyaránt. Több esetben érték nélkül szerepel az értékesítési számlán a raklap, de van amikor ellenértéket (betétdíjat) számítunk fel. Göngyölegekről is folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk. Kérdéseim a térítés nélküli esetre vonatkoznak: 1. A 81. Elabéként számolhatom-e el (a 26.-tal szemben) a havi készletkönyvelés során az ellenérték nélkül átadott raklapok beszerzési értékét? Nem minősül térítés nélküli anyag átadásnak? 2. Áfafizetési kötelezettséget keletkeztet annak ellenére hogy csomagolóanyag? 3. Felmerül az a verzió is, hogy csak a raklapról mint göngyölegről az eddigi mennyiségi és értéknyilvántartás helyett csak mennyiségi nyilvántartást vezetnénk. Az évközi raklap beszerzést ez esetben az 511. csomagolóanyag költségnem számlára könyveljük. Az évközi mozgásokat értékben nem, csak mennyiségben tartjuk nyilván. Így az ellenértékkel eladott esetben sem számoljuk el az Elabét. December 31-én a meglévő mennyiség értékével csökkentjük 511. csomagolóanyag költségeinket a 26.-tal szemben. Ez helyes lehet így? Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Ügyfelünk egy kis faluban élelmiszerboltot üzemeltet. A társaság méretére, forgalmára tekintettel mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet. A beszerzett árut beszerzéskor elszámolásra kerül (ELABE). Van-e valamilyen nyilvántartási kötelezettsége a társaságnak a beszerzett árukról (mennyiség, fajta, egységár) , illetve az értékesítési árról. A gyakorlatban itt működik igazán a piac, hiszen hiába szeretne adott esetben a kereskedő magasabb árrést alkalmazni, ha a vevő alig a beszerzési ár felett hajlandó megfizetni. Vagyis bizonyos termékek ára akár egy adott időszak alatt többször is változhat. Várom megtisztelő válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. termékértékesítéssel foglalkozik. Az értékesített termékeket egy kapcsolt vállalkozástól szerzi be. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben, mivel kapcsolt vállalkozástól történik a termékbeszerzés, milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárlással kapcsolatban, van-e ezzel kapcsolatban valamilyen bejelentési kötelezettség a NAV felé? A kapcsolt vállalkozástól beszerzett termék beszerzési árával kapcsolatban kell-e valamilyen nyilvántartást, összehasonlítást végezni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Utólag kifizetett jövedelem

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Gyed melletti katás vállalkozás

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Csed, gyed

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink