Tisztelt Szakértő! Hitel esetén a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség mikor áll fenn: ha a piaci kamat összege haladja meg az 50 millió forintot, vagy már akkor is, ha a hitel összege nagyobb 50 millió forintnál? Köszönettel Hauzer József Nova-Audit Kft.
Tisztelt Szakértő! Az elektronikus munkaidő-nyilvántartás kiváltja a papír alapú jelenléti íveket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. használt cikk értékesítésével is elkezdett foglalkozni. Bejelentkezett a NAV felé különbözeti adózás alá, a törzsadatban meg is jelent. Bejött egy számla különbözeti adózással. Értékesítették is az egy db terméket különbözeti adózással. Kérdésem az lenne, hogy hogyan, melyik főkönyvi számon kell nyilvántartani ezt az ügyletet, illetve kell-e külön nyilvántartást vezetni? Köszönettel;
Egyszeres könyvvitelű áfakörös családi gazdálkodó nyílt végű lízingbe vesz személygépkocsit. Forgalmi engedélyben a családi gazdálkodó üzembentartóként szerepel. A gépkocsi vételára bruttó 9,6 millió forint, a gazdálkodó éves nettó árbevétele 90 millió forint. Induló lízingdíj 4 millió forint, utána 60 hónap futamidő. A személygépkocsi biztosítását, cégautó dóját, karbantartását a gazdálkodó fizeti. Ha jól értelmezem az szja törvény 11. sz. mellékletének második bekezdését, akkor a személygépkocsi "nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek". A családi gazdálkodó levonhatja-e az üzemi teljesítményre eső arányos áfát a lízingdíjakból? A lízingdíjak üzemi teljesítménnyel arányos részét elszámolhatja-e költségként, ha igen, milyen formában? Szerepeltetni kell-e a személygépkocsit a tárgyi eszköz nyilvántartásban?
Kisüzemi bortermelői nyilvántartás létrehozását tervezi a Földművelésügyi Minisztérium az ezer hektoliternél kevesebb bort termelő pincészetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében – írja mai számában a Magyar Hírlap.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésekben szeretném a segítségüket kérni: „A” Kft. 60%-ban tulajdonos „B” Kft.-ben. Külön-külön kisvállalkozások év végén. De együtt már nem minősülnek mikro- és kisvállalkozásnak, ezért kötelesek transzferár-nyilvántartást készíteni. Akkor is, ha nincs közöttük 50 millió forintot meghaladó ügylet? Ha van közöttük legalább egy 50 millió forint feletti ügylet (például áruértékesítés), akkor arra kell nyilvántartás. Ha van közöttük jelentéktelen ügylet (például használt tehergépkocsi értékesítése) is, akkor arra is vonatkozik a nyilvántartáskészítési kötelezettség, vagy ez az ügylet mentesíthető? Ha van egy „C” Kft. is, amely szintén kapcsoltnak minősül az ügyvezetőség folytán, de C-nek nem A-val és B-vel van ügylete, akkor köteles nyilvántartást készíteni? Ha A független féltől árut szerez be, amit változatlan áron értékesít B-nek, az elfogadható piaci árként? Az is, ha szokásos haszonnal adja el, ugyanolyan feltételekkel, mint hasonló vásárlási volument lebonyolító független félnek? Köszönettel: István
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem falusi szálláshely-szolgáltatást végez egyéni vállalkozóként. A kereskedelemről szóló törvény és a vonatkozó kormányrendelet áttekintése után sem találtam olyan szabályozást, amely kötelező nyilvántartás vezetését írná elő. Minden jogszabályhely az engedélyeztetési eljárást szabályozza igen részletesen, azonban a folyamatban lévő szolgáltatás során semmilyen nyilvántartásról nem rendelkeznek. Felmerült a kérdés, hogy egy esetleges NAV-ellenőrzés esetén milyen nyilvántartással kellene rendelkeznie ügyfelemnek? Köszönöm előre is a válaszát.
T. Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy a webáruházak esetében a magánszemélyeket elegendő-e egy közös néven (például internetes vevő) nyilvántartani a megrendelés szám, számlaszám alapján visszakereshető módon, vagy név szerint kötelező őket nyilvántartásba venni? (Ugye ez borzalmas mennyiségű adatfelvitelt jelentene, kavarodást, név-cserét, összekeverést stb.) Köszönettel: Ujvári Erika
A civil szervezetek működésére és nyilvántartására vonatkozó törvények ma hatályba lépő módosításai a civilekkel kapcsolatos eljárások gyorsítását és egyszerűsítését célozzák – közölte Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk alkalmazotti létszáma 5. Hónapja 100 fő fölött van, így lassan kérnünk kell a kifizetőhellyé válást. A cégnél egy tb-ügyintéző végzettséggel rendelkező kolléganő van. Elegendő a végzettsége, vagy fel kell vennünk egy tb-szakelőadót? Esetleg egy gyakorlati leírást tudnának adni a megváltozó teendőkről (tb-kifizetőhelyet érintő bevallások, jelentések, nyilvántartások vezetése)? Köszönöm.
Mezőgazdasági növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó tulajdonában van több traktor és egy kombájn is. A művelt földterület 100-150 hektár, a hízómarha állománya 90 darab. Az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg. Milyen nyilvántartást kell vezetnie, hogy a számlák szerinti gázolaj-felhasználást költségként elszámolhassa, valamint az áfát levonásba helyezhesse?
Tisztelt Szakértő! A telefonszámlában megjelenő internet adatszolgáltatás után is meg kell-e fizetni az egyes meghatározott juttatások után fizetendő adót és járulékot vagy külön nyilvántartás esetén a beszédforgalom után elegendő-e teljesíteni az adófizetési kötelezettséget?
Útnyilvántartás, kiküldetési rendelvény, tárgyieszköz-nyilvántartás, beruházási és felújítási költség nyilvántartása, selejtezési jegyzőkönyv – dokumentumok, amelyeket érdemes alaposan felülvizsgálni, hogy ne egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során derüljön ki, valami nem stimmel a papírokban.
A kata kedvezményesen adózó bevételi összeghatárának jövő évi megduplázása sokak érdeklődését felkeltette az adónem iránt. A témában portálunkon is szaporodó kérdésekre dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) által adott válaszokból szemezgettünk.
Tisztelt Szakértő! 2016. 12. 06-án jogerős határozattal a kormányhivatal nyilvántartásba vette családi gazdálkodásomat 3 fővel (én+élettársam+3 éves kislányunk). Szeretném megkérdezni, hogy a nyilvántartásba vételt követően milyen bejelentési kötelezettségem van az adóhatóság felé, ezt mennyi időn belül kell megtennem és melyik nyomtatványon? Hivatkozok itt az alább idézett, az adóhatóság által közzétett "Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2016" elnevezésű nyomtatványra: "Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintő változást jelent, amit be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől számított 15 napon belül." Valamint szeretném megkérdezni, hogy a családi gazdaságot 2016. 12. 06-án vették nyilvántartásba, de előzőleg a családi gazdálkodást érintő bevételeket és kiadásokat mint egyéni vállalkozó számoltam el. Ezeket visszamenőleg 2016. 01. 01-jétől áttehetem a családi gazdálkodásba? Idézem itt újra a fent már megjelölt kiadványt: "Így az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel (a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt megszerzett és a családi gazdaság által 1 főre felosztott) a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles." Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték