Egy alapítvány saját gépkocsival rendelkezik. Azt mindig más és más munkatárs vezeti hivatalos üzleti útjain, több esetben több munkatárs is együtt utazik. Kérdésem, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen költségek és hogyan számolhatók el hivatalos üzleti utazás alkalmával?
Az MNB összesen 21 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re, illetve az AGENTA-Consulting Kft.-re, egyebek közt ügyfél-tájékoztatási, panaszkezelési, adatszolgáltatási és az ügynökök regisztrációjára és nyilvántartására vonatkozó – rendszerszintű kockázatot nem jelentő – szabálytalanságok miatt.
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2016_2_4_Fiatalgazda_tamgepvasarlas_gep_va_iyq kapcsán lenne kérdésem. Az szja-törvény 11. számú mellékletének II. 7.pontja alapján az eszközbeszerzéshez felhasznált támogatási összeget az üzembe helyezés időpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A vásárolt eszközt milyen értékkel kell a nyilvántartásokba felvezetni? Mi lesz az értékcsökkenés alapja? Az üzembe helyezés évében mekkora összeget lehet leírni? Azt írta korábbi válaszában, hogy a támogatási összeggel csökkentett értéken kell felvinni az eszköz nyilvántartásba, ugyanakkor az értékcsökkenést a teljes összegre kell számolni. Az 5. számú melléklet II. 3. pontja alapján a nyilvántartást azokról az eszközökről is vezetni kell, melyek beszerzésére fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. Ez alapján én azt gondoltam, hogy a teljes beszerzési értéken veszem nyilvántartásba az eszközt, és az értékcsökkenést erre az összegre vetítve számolom a megfelelő leírási kulccsal. A támogatási összegnek megfelelő összeget értékcsökkenésként elszámolom az üzembe helyezéskor, az adott évre jutó értékcsökkenést pedig év végén. Ez így helyes? A korábbi traktoros példánál maradva, az üzembe helyezéskor gyakorlatilag elszámolásra kerül egy összegben több mint 5 évre jutó értékcsökkenés és még az üzembe helyezés évében időarányos évi értékcsökkenés is? Nagyon köszönöm válaszát!
Mi van a kasszában? Hogyan dokumentálhatók kötelező pénztárgéphasználat mellett a különböző készpénzes ügyletek? Olvasói kérdésekre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssekkel fordulunk Önökhöz: 1. Amennyiben a munkáltató 1-1 alkalommal, ráutaló magatartással, engedélyezi a munkavállalóinak, hogy munkaidőben kimenjenek magán hivatali ügyet intézni, vagy temetésre, vagy akár boltba, és velük ez idő alatt baleset történik, akkor a felelősség kié (üzemi balesetnek számít vagy sem)? 2. Nyilván kell tartani az ilyen 1-1 alkalmat, ha a munkáltató ezt a munkaidejéből nem vonja le a munkavállalónak? 3. A fenti szabályzás (ha van ilyen) eltér fix és rugalmas munkaidőbeosztásnál? Válaszukat előre is köszönjük.
A növények, növényi termékek és egyéb anyagok Európai Unió tagállamain kívülről történő behozatalánál a növényegészségügyi tilalmak, követelmények és e követelmények alóli mentességek új rendelkezéseit kell alkalmazni 2019. december 14-étől – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretnék tájékoztatást kapni. Egy társaság alkalmazottja a saját tehergépkocsiját használja alkalmanként üzleti (hivatali) célra, ebben az esetben milyen nyilvántartást kell vezetnie? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati tulajdonban lévő kft. üzemeltetési szerződés alapján átvesz az önkormányzattól eszközöket. Az üzemeltetési szerződés nem tér ki arra, hogy a kft. a nyilvántartásában, könyvelésében rögzítse ezeket az eszközöket. A kérdés az lenne, hogy ezeket az üzemeltetésre átvett eszközöket nyilvántartásba kell-e vennie a kft.-nek a saját könyvelésében vagy az analitikában? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalóval az évi 250 óra feletti önként vállalt 150 óra rendkívüli munkavégzésre. Kérdés: ezeket a túlórákat kell-e külön nyilvántartani, illetve más jogcímen számfejteni, mint az éves túlórákat? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A használtautó-kereskedőnek egyedi nyilvántartást kell vezetnie a beszerzett autókról (50 ezer forint feletti beszerzéseknél). Szeretném megkérdezni a nyilvántartás kötelező elemeit, vagy van valamilyen nyomtatványminta erre? Ha van, akkor honnan lehet letölteni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. meg akar vásárolni egy üdülési jogot, amelyet a jelenlegi tulajdonos 99 évre vásárolt, és ebből eddig 10 év telt el. A kérdésem: ebben az esetben a vagyoni értékű jogot a hátralévő időszakra elosztva kell elszámolni az Szt. 52. § (1) bekezdés szerint, vagyis 89 évre elosztva? Ha nem, akkor milyen leírási kulcsot kell alkalmazni? Másik kérdésem: ha az üdülési jog megvásárlását követően a társaság kata adózást választ, célszerű-e az értékcsökkentési nyilvántartást tovább vezetni, hogy a kata esetleges megszűnése esetén egyértelmű legyen a vagyoni helyzet?
Tisztelt Szakértők, Abban kérném a segítségüket, hogy ha egy vállalkozás saját magának irodát épít (lakóingatlan a besorolás), abban az esetben az aktiválásig a felmerülő kiadásokat (anyag, alvállalkozók), hogyan kell számvitelileg nyilvántartani? Hogyan történik az aktiválás, milyen főkönyvi számlákon keresztül? Kérem szépen a kontírozásban a segítségüket. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem írják meg milyen lehetőség van az alábbi eset rendezésére. A társas vállalkozás ügyvezetője, aki egyben tagja is a vállalkozásnak, egy nagy értékű szoftvert (kb. 20 millió Ft) készített. Ezt a szoftvert valamilyen módon a vállalkozásban nyilvántartásba kell venni. Az ügyvezető tag, aki a szoftvert készítette, a vállalkozásból jövedelmet nem vesz ki, máshol áll alkalmazásban, ahonnan munkabért kap. 1. Kérdés: milyen lehetőségek vannak arra vonatkozóan, hogy ez a szoftver nyilvántartásba kerüljön a kft.-ben a fenti információ figyelembevételével? Azt hogyan kell lekönyvelni? Például: a) apport b) a kft. megvásárolja a magánszemély tagtól c) egyéb javaslat, hogy hogyan kerülhet be a kft. nyilvántartásába? 2. Kérdés: kell-e adózni (és milyen adók merülnek fel) a nyilvántartásba vételekor a vállalkozásnak és a magánszemélynek? 3. Kérdés: később, ha eladja a kft. ezt a szoftvert egy másik vállalkozásnak, esetleg kapcsolat vállalkozásnak (a nyilvántartásba vételtől függően) milyen adókat kell fizetnie az eladó kft.-nek? Tisztelettel: Romhányi Márta
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda (1. cég) az utazásszervezési tevékenysége mellett személyszállítási tevékenységet is végez. Szeretnénk egy új céget (2. cég) alapítani és oda átszervezni a személyszállítási tevékenységet. A tulajdonosi szerkezet miatt 1. cég és a 2. cég kapcsolt vállalkozás lenne. A gépkocsipark az 1 cég tulajdonában van. Vannak hitelből vásárolt autók, melyeket az 1.cég tulajdonában kell tartani. A gépkocsik továbbra is itt maradnának az 1. cégben, amely bérbe adná a 2. cégnek. Időközönként az autókat cserélni kell. Mivel egy részét csak hitelből tudják finanszírozni, így azok is az 1. cég tulajdonában lennének, mivel ez a cég hitelképes. Ezeket a bérbe adott eszközöket használná a 2. cég, amely az 1. cégnek és más cégeknek is végezné a személyszállítási tevékenységet. Felvetődött az a lehetőség is, hogy csoportos áfaalanyiságot választanának. Jogszerűen szeretnénk eljárni, és tudni szeretnénk, hogy ez a megoldás teljesen legális-e, nem sértünk-e meg vele egyetlen törvényt sem. Véleményét szeretném kérni ebben az ügyben. A másik kérdésem: a csoportos áfaalanyiság előírja egy nyilvántartási rendszer kialakítását. Ennek milyen nyilvántartás felel meg? Tételesen ki kell-e mutatni, hogy a két cég közti tevékenységhez milyen kimenő és bejövő szolgáltatások tartoznak? Válaszait előre is köszönöm: P. Miklós
Mi a sorsa az elévült iparűzésiadó-túlfizetésnek? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Verbai Tamás jogász (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték