381 találat a(z) nyilvántartás cimkére
Földhasználati jog adójogi vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdést illetően. Egy kft. pályázaton keresztül egy megmunkáló szobát épít ki egy másik kft. tulajdonában álló területen, melyet tartósan bérel. A kialakítandó helyiség a bérlő kizárólagos tulajdonában fog állni, így földhasználati jogot kell alapítania a területen. A szerződés értelmében a földhasználati jog 20 évre fog fennállni, azért évente földhasználati díjat kell fizetnie. Az lenne a kérdésem, hogy fenti esetben hogyan adózik az építtető és hogyan a földtulajdonos? Számvitelileg hogyan lehet nyilvántartani ezt az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a két félnél? Segítését tisztelettel köszönöm! Haska Krisztina
Üzemanyag-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyílt végű pénzügyi lízinggel bekerült autó egy kft.-be. Az autót az ügyvezető használja, nincs magáncélú utazás. Érdeklődnék, hogy az üzemanyag-nyilvántartás vezetése miképpen felel meg a törvényi előírásoknak? Tankolási bizonylat alapján NAV által közzétett normaelszámolás megfelel? Mik a tartalmi követelményei a nyilvántartás vezetésének? Köszönettel.
Divat és formatervezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves a következőkben segíteni: egy gazdasági társaság saját fejlesztésű divatcikkeket kíván varratni (ruházati termék) és terveztetni, mintadarabokat készít, majd az elkészült darabokat értékesíti. Megvásárlásra kerül az anyag, szabásminta, költségként felmerül a mintadarabok terveztetése, varratása is. Így előállít x db ruhadarabot és értesít y db mennyiséget ezekből. A kérdésem, hogy az elkészült, de még nem értékesített ruhadarabok, valamint a még fel nem használt anyagok nyilvántartása, könyvelése hogyan történik? Nagyon köszönöm a segítséget.
Változott a cégtörvény – minisztériumi közlemény
Cikk
Cégjegyzék, nyilvántartások, közhitelesség: az Igazságügyminisztérium közleményt adott ki a cégtörvény július 1-jén hatályba lépett módosításairól.
GDPR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016/679. GDPR rendelet 30. cikke alapján az adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást kell vezetni. Kérdésem az e-mailek nyilvántartásával kapcsolatos. Cégünk kis vállalkozás, van egy központi e-mail címünk. A bejövő e-maileket a kolléganő továbbítja a megfelelő személynek. Minden irodai dolgozónak van céges e-mail-címe, ami tartalmazza a munkavállaló nevét. Pontosan milyen adatokról kell nyilvántartást vezetnem? Egyik előadásukon ott voltam, itt szóba jött az e-mail nyilvántartása is. A lényeg az volt, hogy a központi mailcímre bejövő leveleket is nyilván kell tartani, azt is fel kell tüntetni, hogy azokat kinek továbbítottuk. Azt szeretném kérdezni, hogy két nyilvántartást kell vezetnem? Egyet a munkavállalók esetében, és egyet a központi e-mailekről? Mit kell a nyilvántartásnak tartalmaznia? Válaszat köszönöm.
Kata nyilvántartásai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni a katás, nem áfás egyéni vállalkozónak? A kata választása előtt pénztárkönyvet, tárgyieszköz kartonokat, vevő-szállító analitikát, valamint a banki nyilvántartást vezettünk. Most ezek helyett csak a bevétel-nyilvántartást kell (érdemes) vezetni? Válaszát előre is köszönöm!
GDPR nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyilvántartotta már korábban is az ügyfeleit és munkavállalóit egyaránt, elsősorban jogszabály szerinti kötelezettségeink teljesítése érdekében. Kérdésünk, hogy a a jelenlegi nyilvántartások (például vevő törzsadat-nyilvántartás) elegendő-e, vagy külön nyilvántartást kell vezetnünk, amelynek tartalmát a meglévő nyilvántartásból visszük fel. Dolgozókra is hasonló a kérdésünk, megfelel-e a GDPR előírásnak, hogy egy meglévő dolgozói adatbázist használunk és nem visszük fel újra egy másik nyilvántartásba. Másik kérdés, hogy van-e kötelező törlési idő. Ha külön nyilvántartás kell és kötelező törlési idő van, akkor arra két alkalmazottat fel kell még venni, hogy naponta vigye fel a nyilvántartásba és naponta töröljön. Egy esettanulmány található-e valahol, hogy meg tudjuk nézni, hogy kell teljesíteni a rendeletet?
Mindent a munkaidőkeretről – szabadság
Kérdés
Tisztelt Hajdu-Dudás Mária! A "Mindent a munkaidőkeretről" című cikkében számomra úgy tűnik, mintha egy kicsit összekeveredtek volna a szabadságra vonatkozó részben a nyilvántartás szabályai. Azzal egyetértek, hogy kétféle módon lehet nyilvántartani, de éven belül ez nem változtatható meg. Ami a napokban történő nyilvántartást illeti, érdemes lenne kitérni arra az esetre, amikor – a példabeli esetnél maradva – mondjuk, hétfő-keddre ad ki szabadságot a munkáltató, azaz a kiegyenlítő napot közvetlenül megelőző napra/napokra, mert az erre adott válasz világítana rá pont a lényegre, jelesül, hogy a szerdai pihenőnapra is szabadságot kell kiírni. Ami az órában történő nyilvántartást illeti, szerintem nem helyes az a megállapítás, hogy hétfőtől péntekig tartó szabadság esetén hétfőre, keddre, csütörtökre, péntekre 10-10 órát, szerdára 8 órát kell kiírni. Ha szerdára is számolnánk el szabadságórát, annak ellenére, hogy ezen a napon nem kellett volna dolgoznia a munkavállalónak, akkor több szabadsága fogyna el, mintha általános munkarendben dolgozna, ez pedig ellentétes lenne a törvénnyel. Véleményem szerint erre az elszámolási módra az egyszerűen megfogalmazott szabály az, hogy annyi szabadságórát kell kiírni, amennyit a beosztása szerint kellett volna dolgoznia a munkavállalónak. Köszönettel. Pap Attila
Cégautó költségeinek elszámolhatósága 1. rész
Cikk
Az adózók többsége tisztában van azzal, hogy ha cégautót vásárol (illetve lízingel), akkor cégautóadót kell fizetnie – esetleg még akkor is, ha a személygépkocsi után költséget nem számol el (ez ugyan ritkább eset, de előfordulhat). Vannak azonban olyan kérdések a személygépkocsikhoz kapcsolódó költségek társaságiadóbeli elszámolásával kapcsolatban, melyek gyakran okoznak bizonytalanságot az adózóknak és a könyvelőknek. Cikkünkben néhány ilyen kérdést járunk körül.
Nyilvántartásban nem szereplő tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemrég vettem át egy vállalkozás könyvelését. Az előző könyvelő egy programváltás során nem nyitott tárgyi eszköz kartont a nullára leírt tárgyi eszközöknek, csak egy excel táblában tartotta őket nyilván és nem szerepelnek az 1-es számlaosztályban sem. Ezeket az eszközöket a vállalkozás jelenleg is használja. Helyes ez így, vagy szerepeltetni kellene őket az 1-es számlaosztályban és a nyilvántartásban? Köszönöm.
Jegyzett tőke emelése eredménytartalékból
Cikk
Jelentős eredménnyel rendelkező kft. jegyzett tőkét szeretne emelni az eredménytartalékból. Úgy tudom, hogy ebben mivel még az eredménytartalék nincsen leadózva, osztalékként kell leadózni, illetve teljesen külön számlaszámon kell tartani ezt az összeget. Így van? Olvasói kérdésre Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
GDPR-hajrá: ami biztosan kell az adatvédelmi megfeleléshez
Cikk
Két éve lépett hatályba az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), így hosszú felkészülési időt biztosított. Ennek ellenére a vállalkozások többsége az utolsó pillanatban kezdett hozzá a felkészüléshez, melynek következménye egyértelműen az, hogy május 25-én nem fognak megfelelni a szabályozásnak. A megfeleléshez azonban hozzá kell kezdeni, nem odázhatják el a vállalkozások. Összefoglaljuk a főbb lépéseket az alábbiakban foglaljuk össze.
Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdések merültek fel, és szeretnék ezekben segítséget kérni. Elegendők-e a fuvarlevelek és a tankolási számlák, valamint a számítás részletezve az elszámoláshoz, vagy a fuvarleveleket fel kell vinnem részletezve, elektronikus formában (honnan hová, kilométeróra-állás, fel-, lerakott súly)? Ha nem használom a korrekciós tényezőket (súly, légkondi, téli üzemmód), az baj-e? Sok hibázási lehetőségre ad okot. Attól még érvényesíthetem/elszámolhatom a megtakarítást? (Az elszámolás végére ráírtam, hogy a számítás korrekciós tényezők figyelembe vétele nélkül történt.)
Áfa utazásszervezési tevékenység esetén
Kérdés
Egy társaság utazásszervezéssel foglalkozik, ahol első körben egy mobilapplikáción keresztül közvetít, illetve tájékoztat turistákat az ország nevezetességeiről, majd később szeretne konkrét utazások szervezésével foglalkozni. Szeretném megkérdezni, hogy a cégalapításnál az áfafizetési kötelezettséget 1. az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alapján állapítjuk meg, vagy 2. utazásszervezési tevékenységünkre az adó megállapítása érdekében az önálló pozíciószámként történő nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazom? Szeretném megkérdezni, mi a különbség a kettő között? Várom sürgős válaszát, köszönöm a segítségét.
A transzferár-nyilvántartás új szabályai és értelmezése
Cikk
2018. május 7-én két új tájékoztató is megjelent az adóhatóság honlapján, mely iránymutatásként szolgál a 2017. november 17-étől hatályos, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet alapján elkészítendő transzferár nyilvántartáshoz.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
