357 találat a(z) nyilvántartás cimkére
Üzemi tanácsok, munkavédelmi képviselők nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál az Mt. XX. fejezete szerint üzemi tanács, valamint az Mvt. VI. fejezete szerinti munkavédelmi képviselő megválasztására kerül sor. Van olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy az üzemi tanács létrejöttét, illetve a munkavédelmi képviselő megválasztását be kell jelenteni bármely hatóság részére? (Amennyiben igen, melyik ez a jogszabályi rendelkezés?) Létezik olyan nyilvántartása az üzemi tanácsoknak, munkavédelmi képviselőknek, amelyhez harmadik személyek (nem a munkáltató és nem munkavállalók) is hozzáférhetnek? Tisztelettel.
Áramszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Viziközmű-szolgáltató cég kötelező közbeszerzés keretében szerzi be az elektromos áramot hivatalos áramkereskedőtől. A kereskedőjétől úgynevezett integrált számlát kért/és kap, mely számla tartalmazza a közbeszerzés eredménye szerinti kereskedelmi díjon kívül az úgynevezett rendszerhasználati díjakat (13/2018 (XII.15.) MEKH rendelet), jövedékiadó-tételt és pénzeszközök tételsort is. A kérdés, hogy saját számviteli rendszerében külön kell-e nyilvántartania a kereskedelmi díjat és külön az azon kívüli tételeket (főkönyvi alábontás)? Amennyiben nem a válasz úgy tekintettel arra, hogy az áramdíj kötelező közbeszerzés keretében került "beszerzésre" elegendő-e egy analitikus nyilvántartás vezetése a kereskedői díj vonatkozásában? Köszönöm: Balázs
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Cégünk február közepétől 51 százalékot vásárol meg a szomszédos kft.-ből. Üzleti kapcsolatban állunk már több éve. Az 51 százalékos tulajdonszerzés kapcsán kapcsolt vállalkozás leszünk-e, vonatkozik-e ránk a transzferár-nyilvántartás kötelezettsége, illetve mit értünk az 50 milliós határ alatt? Ez a határ cégenként vonatkozik vagy össze kell számítani (például 50-50 millió, vagy 20-30 millió)? Vonatkozik-e ránk a létszám és árbevétel összeszámítása (például iparűzési adó kiszámításánál).
Fontos tudnivalók takarmány-vállalkozásoknak
Cikk
Január 11-én lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosítása. A jogszabály változásai – egyebek mellett – érintik a takarmányigazgatás területét is, olvasható a Nébih honlapján.
Számla és Nyugta
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a csak fogászati tevékenységet végző katás bt., amely bevételi nyilvántartást vezet a következő esetekben: Amikor a magánszemélynek nyugtát ad a szolgáltatása igénybe vételéről, a másik, amikor például az Egészségpénztárnak számlát állít ki a szolgáltatásról? Használhatja-e mindkettőt a bevételi nyilvántartásában? Köszönettel
Postabélyeg számviteli nyilvántartása
Kérdés
Társaságunk év közben postabélyegeket vásárolt, melyeket folyamatosan használt fel év közben a kiküldendő postai küldeményeken. Év végére az év közben megvásárolt bélyegekből megmaradt pár bélyeg, melyekről mennyiségi és értékbeni leltárt vettünk fel. A bélyegek vásárlásakor a teljes vételár a postai számla alapján elszámolásra került postaköltségként. Az év végi leltár alapján kell-e a korábban elszámolt postaköltséget csökkenteni a megmaradt bélyegek értékével és a pénzeszközök közé (például csekk) fel kell-e venni a megmaradt bélyegek értékét?
Leltárfelvétel a mérlegfordulónaptól eltérő időben
Cikk
Mezőgazdasági kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi (és értékbeni) nyilvántartást vezet. Megfelel-e a számviteli törvénynek az a gyakorlat, hogy kétévente veszi fel tételes leltározással az árukészletét, de nyáron, amikor legkisebb a készletállománya? Ha ez lehetséges, akkor kire vonatkozik a mérlegfordulónapot megelőző utolsó és az azt követő első negyedéves leltározási lehetőség? – kérdezte olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Munkaidő nyilvántartása GPS-szel?
Cikk
Gépjárműveinkbe GPS-t szereltettünk, használható-e a rendszerben kimutatott munkavégzés ideje munkaidő-nyilvántartásként? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Adatkezelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkre kérem válaszát: A munkáltató munkaviszonyt létesít egy munkavállalóval gépkocsivezető munkakörre. A munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatja a munkavállalót személyes adatainak kezeléséről, célonként, jogalaponként, érintetti jogokról. 1.) A foglalkoztatás során a munkáltató alkoholszondás vizsgálat elvégzéséről dönt – ez újabb cél, újabb jogalap, a munkavállaló újabb tájékoztatása szükséges? 2.) A munkavállaló bejelenti, hogy gyermeke született, igényt tart az Mt. 118. § (4) bekezdése alapján az öt nap úgynevezett apaszabadságra. A munkáltató az apaszabadságra jogosultság megállapításához bekéri és lemásolja a 345/2017. kormányrendelet szerint meghatározott dokumentumokat (például gyermek születési anyakönyvi kivonatát), majd az államkincstárnál megigényli a szükséges forrást. A pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? 3.) A munkáltatót a munkaügyi hatóság ellenőrzi – bekérik a gépkocsivezető munkaügyi dokumentumait (munkaszerződés/tájékoztató; munkaidő-nyilvántartások; bérjegyzékek). A munkáltató jogszabályi kötelezettsége alapján teljesíti a hatóság kérését. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? Többek között a nyomon követhetőség azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelése minden egyes új cél esetén új írásba foglalt tájékoztatást ír elő? Köszönettel: Nagymihály János
Kapcsolt vállalkozások
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésemet az I. Kft.-re vonatkozóan kérdezem. I. Kft.-ben: feleség tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető. II. Kft.-ben: a feleség tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető. A két kft. között oda-vissza termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás van. Kérdés: Milyen kapcsoltság áll fenn a két kft. között? Az I. Kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? Az I. Kft.. egyéb kötelezettségei, például transzferárhasználat, -szabályzat, -nyilvántartás? Köszönettel!
Szja- és eho-fizetési kötelezettség
Kérdés
Kapcsolt vállalkozástól bérlek munkaerőt. A munkavégzés a mi cégünk részére történik, de a felmerülő munkaerőhöz kapcsolodó költségeket a kapcsolt EU-s cég kiszámlázza cégünknek. Ha itt ezen munkavállalónak Magyarországon szállásköltsége merül fel, azt a mi cégünk könyveiben kell/ lehet nyilvántartani? Természetbeni juttatásként az szja- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégünknek?
Áfakörös katás nyilvántartása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy katás egyéni vállalkozó, aki átlépte a 8 milliós bevételi határt, így bejelentkezik a NAV-hoz, hogy áfás lesz. Milyen nyilvántartási kötelezettsége lesz? Vezethet továbbra is bevételi nyilvántartást, azzal a kiegészítéssel, hogy abból megállapítható a nettó, áfa és bruttó számlaérték, ami az áfabevalláshoz szükséges? Bankszámlanyitáson kívül milyen egyéb teendői vannak, illetve milyen többlet teendője van a korábbi "sima" bevételi nyilvántartás vezetésén felül? Köszönettel
Lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk, aki egyéni vállalkozó, alkalmazottakat foglalkoztat. A helyben érvénybe levő önkormányzati rendelet alapján az önkormányzat egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesíti azt a magánszemélyt, aki épít, vagy új, használt ingatlant vásárol. Feltételei legalább 6 hó munkaviszony, és a munkáltató egyszeri, legalább 100 ezer forint lakáscélú támogatása. Az egyéni vállalkozó át is utalta ennek a dolgozónak a 100 ezer forintot lakáscélú támogatás címén. Az lenne a kérdésünk, hogy keletkezik-e bármiféle fizetési, nyilvántartási kötelezettsége a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak? Mire kell figyelni, ha a továbbiakban is lesz ilyen esetünk? Tisztelettel: JT
Transzferár-nyilvántartási kötelezettség alóli mentesség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit társaság vagyunk, érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezünk. Úgy olvastam, a közhasznú nonprofit társaságok mentességet élveznek a nyilvántartás alól! Fontos lenne egy folyamatban lévő NAV vizsgálathoz. Köszönettel
EGYKE
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémámmal fordulok Önökhöz, melynek megoldásában kérem a segítségüket! 2018. 07.02-án kiváltottam az egyéni vállalkozói tevékenységemet (adószámom: 69066058-1-33, nyilvántartási számom: 52649314), ezt követően az EGYKE nyomtatványon bejelentettem a velem szerződött ügyfelek képviseleti jogát, 15-ös jogcímkóddal, melyet a NAV nem fogadott el. Ezen kód kiválasztását a NAV telefonos ügyfélszolgálatán javasolták választani. Egyéni vállalkozóként bérszámfejtői tevékenységet folytatok, melyhez nem találok megfelelő jogcímkódot. Ebből kifolyólag jelenleg nincs jogosultságom az általam szerződött cégek képviseletéhez, így nem tudom ellátni a feladataimat. Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
