332 találat a(z) nyilvántartás cimkére
Nyaraló kiadása katás vállalkozóként Kérdés
Helyesen jár-e el a kata törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, ha a saját tulajdonában lévő nyaraló besorolású ingatlanját évente pár hét időtartamra nyaralás céljára bérbe adja az alábbiak szerint? 552006-üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenység végzését bejelenti a területileg illetékes jegyzőhöz, melyről a jegyző „Igazolás a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának bejelenéséről” dokumentumot állít ki. Webes ügysegéden keresztül bejelenti az egyéni vállalkozó az új tevékenység kezdését. Az 552006 pénztárgépköteles tevékenység, ezért ha az egyéni vállalkozó nem kíván pénztárgépet üzemeltetni, akkor minden esetben számlát kell kibocsájtania és a kapcsolódó havi jelentést-tárgyhót követő hó 15-éig le kell adnia (PTGSZLAH). Egyéni vállalkozó ezen kívül nyilvántartást vezet a vendégéjszakákról és bevallja, valamint megfizeti az ifát.
Személyautó-bérbeadás, kapcsolt vállalkozás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó személyautót vásárolna, kizárólag bérbeadás céljából. Ebben az esetben az áfa levonhatóvá válik. A bérbevevővel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban van. Kérdésem az, hogy milyen nyilvántartással kell alátámasztania az egyéni vállalkozónak, hogy a bérbeadás ténye megvalósul, és jogosan vonja le az áfát? A kapcsolt vállalkozás miatt van-e valamilyen speciális szabály a számlázással kapcsolatosan, vagy egyéb tekintetben? Cégautóadó-fizetési kötelezettsége kinek keltkezik? Válaszukat előre is köszönöm.
Tárgyi eszköz nyilvántartása, áfa-visszaigénylés Kérdés
1. Panzió szállásszolgáltatást (18% áfa) + a földszinten üzlet-bérbeadást folytat (áfamentesen) az egyéni vállalkozó. Az szja-törvény 49/B §-a szerint „tételes kötségelszámoló”, az áfakörben az általános szabályok szerint adózik. Kisfaludy Turiszt. Fejl. vissza nem térítendő támogatást nyert el 17 millió forint értékben + önerő 17 milliót forint + 27% áfa 9,18 millió forint. A támogatásból ingatlan-felújítást, eszközbeszerzést valósít meg. A panzió a tulajdoni lapon a vállalkozó feleség, valamint a magánszemély férj tulajdonában van 50-50%-ban, amely korábban, ingyenesen került a vállalkozó használatába. Eszköz kartonon 0 Ft értéken szerepel. Korábban écs nem került elszámolásra. A férj 50% és feleség 50% részének ingyenes átengedéséről és nyilvántartásba vétele miatt szükséges-e ügyvédi, vagy egyéb nyilatkozat, megállapodás? 2. A pályázat kizárólag a panzióra vonatkoznak, üzletre nem. Tételes áfa elkülönítést végez. A számlák a feleség nevére szólnak. A 0 Ft értéken nyilvántartott, écs alá nem vont panzió felújítása, a vásárolt eszközök áfatartalma /kb. 9,18 M Ft) visszaigényelhető-e az áfatörvény alapján? 3. A 17 M Ft támogatás szja-adóalapba beszámító bevételnek számít-e ? 4. A nyílászárók cseréje, új villanyvezeték bekötése, solar kialakítás, klíma beszerelés hogyan számolható el a) a pályázati összegből, és b) milyen módon (egy összegben, vagy amortizációként) az önerő összegéből? A 200 ezer Ft alatti és feletti eszközök egy összegben vagy écs-ként írhatóak le költségként a pályázatból, illetve önerőből?
Osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy cég könyvelését. A határozatában ezt látom: "2016. évi gazdálkodása alapján 3 000 e Ft jóváhagyott osztalék kerül kifizetésre a tagok tulajdoni hányadának arányában. A kifizetés időpontjáról később intézkedünk!" 2018-ban negyedévente 150 e Ft osztalékot számfejtek és szja, valamint eho utalásáról értesítem az ügyfelemet. 2019-től eho helyett szocho. Előző könyvelőtől próbáltam kérni analitikát, mert ügyfelem elmondása alapján több évben így hagytak jóvá osztalékot. A könyvelő nem tud rendelkezésemre bocsátani analitikát, mondván nézzem át az elmúlt éveket. Kérdésem lenne, hogy milyen alapnyilvántartást kell vezetni és ennek törvényi rendelkezéseit hol találom. Köszönöm.
Idegen ingatlanon végzett beruházás Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem 20 éve bérelt egy nagy telket különböző ingatlanokkal, melyen folyamatosan beruházásokat, felújításokat hajtott végre. Ezeket a könyvelésünkben idegen ingatlanon végzett beruházásként tartottuk nyilván. Ügyfelem nem áfás, idősek bentlakásos intézményét tartja fenn, és erre szolgáltak az épületek is. 2018-ban a telket az ingatlanokkal együtt felbecsültették és megvásárolta. Kérdésem lenne, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházásokat a főkönyvben hogyan sorolom át és milyen nyilvántartási kötelezettségem van? Kérem írja meg a könyvelési teendőket és tételeket! Munkáját megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita
Üzemi tanácsok, munkavédelmi képviselők nyilvántartása Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál az Mt. XX. fejezete szerint üzemi tanács, valamint az Mvt. VI. fejezete szerinti munkavédelmi képviselő megválasztására kerül sor. Van olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy az üzemi tanács létrejöttét, illetve a munkavédelmi képviselő megválasztását be kell jelenteni bármely hatóság részére? (Amennyiben igen, melyik ez a jogszabályi rendelkezés?) Létezik olyan nyilvántartása az üzemi tanácsoknak, munkavédelmi képviselőknek, amelyhez harmadik személyek (nem a munkáltató és nem munkavállalók) is hozzáférhetnek? Tisztelettel.
Áramszámla Kérdés
Tisztelt Szakértő! Viziközmű-szolgáltató cég kötelező közbeszerzés keretében szerzi be az elektromos áramot hivatalos áramkereskedőtől. A kereskedőjétől úgynevezett integrált számlát kért/és kap, mely számla tartalmazza a közbeszerzés eredménye szerinti kereskedelmi díjon kívül az úgynevezett rendszerhasználati díjakat (13/2018 (XII.15.) MEKH rendelet), jövedékiadó-tételt és pénzeszközök tételsort is. A kérdés, hogy saját számviteli rendszerében külön kell-e nyilvántartania a kereskedelmi díjat és külön az azon kívüli tételeket (főkönyvi alábontás)? Amennyiben nem a válasz úgy tekintettel arra, hogy az áramdíj kötelező közbeszerzés keretében került "beszerzésre" elegendő-e egy analitikus nyilvántartás vezetése a kereskedői díj vonatkozásában? Köszönöm: Balázs
Kapcsolt vállalkozás Kérdés
Cégünk február közepétől 51 százalékot vásárol meg a szomszédos kft.-ből. Üzleti kapcsolatban állunk már több éve. Az 51 százalékos tulajdonszerzés kapcsán kapcsolt vállalkozás leszünk-e, vonatkozik-e ránk a transzferár-nyilvántartás kötelezettsége, illetve mit értünk az 50 milliós határ alatt? Ez a határ cégenként vonatkozik vagy össze kell számítani (például 50-50 millió, vagy 20-30 millió)? Vonatkozik-e ránk a létszám és árbevétel összeszámítása (például iparűzési adó kiszámításánál).
Fontos tudnivalók takarmány-vállalkozásoknak Cikk
Január 11-én lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosítása. A jogszabály változásai – egyebek mellett – érintik a takarmányigazgatás területét is, olvasható a Nébih honlapján.
Számla és Nyugta Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen jár-e el az a csak fogászati tevékenységet végző katás bt., amely bevételi nyilvántartást vezet a következő esetekben: Amikor a magánszemélynek nyugtát ad a szolgáltatása igénybe vételéről, a másik, amikor például az Egészségpénztárnak számlát állít ki a szolgáltatásról? Használhatja-e mindkettőt a bevételi nyilvántartásában? Köszönettel
Postabélyeg számviteli nyilvántartása Kérdés
Társaságunk év közben postabélyegeket vásárolt, melyeket folyamatosan használt fel év közben a kiküldendő postai küldeményeken. Év végére az év közben megvásárolt bélyegekből megmaradt pár bélyeg, melyekről mennyiségi és értékbeni leltárt vettünk fel. A bélyegek vásárlásakor a teljes vételár a postai számla alapján elszámolásra került postaköltségként. Az év végi leltár alapján kell-e a korábban elszámolt postaköltséget csökkenteni a megmaradt bélyegek értékével és a pénzeszközök közé (például csekk) fel kell-e venni a megmaradt bélyegek értékét?
Leltárfelvétel a mérlegfordulónaptól eltérő időben Cikk
Mezőgazdasági kft. a készleteiről folyamatos mennyiségi (és értékbeni) nyilvántartást vezet. Megfelel-e a számviteli törvénynek az a gyakorlat, hogy kétévente veszi fel tételes leltározással az árukészletét, de nyáron, amikor legkisebb a készletállománya? Ha ez lehetséges, akkor kire vonatkozik a mérlegfordulónapot megelőző utolsó és az azt követő első negyedéves leltározási lehetőség? – kérdezte olvasónk. Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.
Munkaidő nyilvántartása GPS-szel? Cikk
Gépjárműveinkbe GPS-t szereltettünk, használható-e a rendszerben kimutatott munkavégzés ideje munkaidő-nyilvántartásként? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Adatkezelés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkre kérem válaszát: A munkáltató munkaviszonyt létesít egy munkavállalóval gépkocsivezető munkakörre. A munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatja a munkavállalót személyes adatainak kezeléséről, célonként, jogalaponként, érintetti jogokról. 1.) A foglalkoztatás során a munkáltató alkoholszondás vizsgálat elvégzéséről dönt – ez újabb cél, újabb jogalap, a munkavállaló újabb tájékoztatása szükséges? 2.) A munkavállaló bejelenti, hogy gyermeke született, igényt tart az Mt. 118. § (4) bekezdése alapján az öt nap úgynevezett apaszabadságra. A munkáltató az apaszabadságra jogosultság megállapításához bekéri és lemásolja a 345/2017. kormányrendelet szerint meghatározott dokumentumokat (például gyermek születési anyakönyvi kivonatát), majd az államkincstárnál megigényli a szükséges forrást. A pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? 3.) A munkáltatót a munkaügyi hatóság ellenőrzi – bekérik a gépkocsivezető munkaügyi dokumentumait (munkaszerződés/tájékoztató; munkaidő-nyilvántartások; bérjegyzékek). A munkáltató jogszabályi kötelezettsége alapján teljesíti a hatóság kérését. Ez újabb cél, újabb jogalap, újabb tájékoztató a munkavállalónak? Többek között a nyomon követhetőség azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelése minden egyes új cél esetén új írásba foglalt tájékoztatást ír elő? Köszönettel: Nagymihály János
Kapcsolt vállalkozások Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésemet az I. Kft.-re vonatkozóan kérdezem. I. Kft.-ben: feleség tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető. II. Kft.-ben: a feleség tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető. A két kft. között oda-vissza termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás van. Kérdés: Milyen kapcsoltság áll fenn a két kft. között? Az I. Kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? Az I. Kft.. egyéb kötelezettségei, például transzferárhasználat, -szabályzat, -nyilvántartás? Köszönettel!