Külföldi személy osztaléka: hogyan kell meghatározni a ténylegesen alkalmazandó adómértéket?

Megosztás Tetszik

Magyarországi illetőségű társaság 2026 júliusában osztalékot kíván fizetni két külföldi illetőségű – német és török adóilletőségű – magánszemélyek (tulajdonosok) részére. Mindkét tulajdonos rendelkezni fog a 2026. adóévre érvényes adóilletőségi igazolással. A 2026-ban hatályos magyar jogszabályok alapján a magyar kifizetőnek milyen adólevonási kötelezettsége keletkezik? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Magyarországi illetőségű társaságként 2026 júliusában osztalékot kívánunk fizetni két külföldi illetőségű magánszemély – német és török adóilletőségű magánszemélyek – tulajdonosok részére. Mindkét tulajdonos rendelkezni fog a 2026. adóévre érvényes adóilletőségi igazolással. A kérdésünk az, hogy a 2026-ban hatályos magyar jogszabályok alapján a magyar kifizetőnek milyen adólevonási kötelezettsége keletkezik? A magyar kifizető köteles-e szja-t levonni a német, illetve a török adóilletőségű magánszemélytől? Ha igen, milyen mértékű az szja? Kell-e szochót fizetni vagy levonni ezen osztalékkifizetések után? Milyen dokumentumok szükségesek az egyezmények alkalmazásához az adóilletőségi igazoláson túl (például tényleges tulajdonosi nyilatkozat vagy egyéb nyilatkozat)? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar kifizetőnek? Jól értelmezzük-e, hogy a kettős adóztatási egyezményekben szereplő 10., illetve 15%-os forrásadó nem automatikusan alkalmazandó adómérték, hanem kizárólag a Magyarország által alkalmazható max. adómértéket határozza meg, és a tényleges magyar adólevonási kötelezettséget elsődlegesen a hatályos magyar belső jog alapján kell megállapítani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A magyar belső jog alapján a magyar társaság által külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék főszabály szerint 15%-os személyi jövedelemadó-kötelezettség alá esik.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nem önálló adókötelezettséget keletkeztetnek, hanem a forrásállam adóztatási jogát korlátozzák: az egyezményekben meghatározott adómértékek azt a maximális adókulcsot jelentik, amelyet a forrásállam az adott feltételek fennállása esetén alkalmazhat.

Ennek megfelelően a ténylegesen alkalmazandó adómértéket a magyar belső jog szerinti adókötelezettség és az alkalmazandó egyezmény által biztosított korlátozás együttes figyelembevételével kell meghatározni.

Német illetőségű magánszemély tulajdonos esetén a Magyarország és Németország között hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 10. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a forrásállamban alkalmazható adó maximális mértéke 15%. Mivel ez megegyezik a magyar belső jog szerinti 15%-os személyi jövedelemadó-mértékkel, a magyar kifizetőnek a német illetőségű magánszemély részére fizetett osztalékból 15% személyi jövedelemadót kell levonnia. [Az a) pontban meghatározott alacsonyabb, 5%-os adómérték kizárólag a társasági tulajdonosokra vonatkozó feltételek fennállása esetén alkalmazható, magánszemély tulajdonos esetén nem.]

Török illetőségű magánszemély tulajdonos esetén a Magyarország és Törökország között hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 10. cikke szerinti forrásadó-korlát szintén 15%. Erre tekintettel a magyar belső jog szerinti 15%-os személyi jövedelemadó alkalmazását az egyezmény nem korlátozza, így a magyar kifizetőnek a török illetőségű magánszemély részére fizetett osztalékból szintén 15% személyi jövedelemadót kell levonnia.

A külföldi illetőségű magánszemélyt Magyarországon terhelő 15%-os személyi jövedelemadó a magánszemély illetősége szerinti államban – a kettős adóztatási egyezmény rendelkezései alapján – jellemzően beszámítható a külföldön fizetendő adóba, így a kifizetés nem eredményezheti ugyanazon jövedelem teljes körű kettős adóztatását. A tényleges beszámítás feltételeit és korlátait azonban a német, illetve török adójog alapján kell vizsgálni.

Az egyezményi rendelkezések alkalmazásához a magyar kifizetőnek rendelkeznie kell a magánszemély tárgyévre érvényes külföldi adóilletőségét igazoló dokumentummal. Emellett a kifizetőnek rendelkeznie kell az egyezményi kedvezmény alkalmazhatóságát alátámasztó nyilatkozatokkal és dokumentációval, különösen a magánszemély tényleges tulajdonosi (haszonhúzói) minőségének igazolásával.

Külföldi illetőségű magánszemély részére fizetett osztalék után a kifizetőt szociális hozzájárulási adót illetően fizetési vagy levonási kötelezettség nem terheli.

A magyar kifizető a levont személyi jövedelemadót a kifizetést követő hónap 12. napjáig köteles bevallani és megfizetni a NAV felé a ’08-as havi bevallásban. Ezen túlmenően a külföldi illetőségű személyek részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatban az adóévet követő évben a mindenkor hatályos NAV-előírások szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell.