204 találat a(z) munkaviszony megszüntetése cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a válsághelyzet miatt üzlethelyisége bezárására kényszerült. Tevékenysége nem tartozik a támogatotti körbe. Egy fő 40 órás munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottat foglalkoztat. Ha úgy dönt, hogy szünetelteti a tevékenységét, az alkalmazott munkaviszonya hogyan szüntethető meg jogszerűen, vagy a vállalkozási tevékenység szüneteltetése a munkaviszony automatikus megszűnését eredményezi? Bevétele várhatóan több hónapig nem keletkezik, így a munkavállaló foglalkoztatása a teljes anyagi ellehetetlenülést eredményezné. Várom megtisztelő válaszukat.

Kérdés

Kötelezhető-e a dolgozó foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra, mert kezelő orvosi diagnózis szerint jelen fizikai munkát nem lehetne végeznie, ezen orvosi véleményt a munkáltatónak nem mutatta be. Ha a foglalkozás-egészségügy is hasonló megállapítást tesz, miként lehet a dolgozó munkaviszonyát megszüntetni?

Kérdés

Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária! Köszönöm válaszát az alábbi kérdésemre: (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_25_Munkaviszony_megszuntetese_jip). Igen, minden bizonnyal fogunk előszerződést kötni. Annyit szeretnék még kérdezni, hogy közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén kötelező a végkielégítés? Ha nem, adható-e jutalom jogcímen extra juttatás? Illetve közös megegyezés esetén a felmondási időt nem kell letölteni, ugye? A járvány miatti járulékcsökkentések csak a rendeletben meghatározott vállalkozási körnek járnak, ugye? Előre is köszönettel: FB

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kis kft., melynek a jelenlegi helyzet miatt be kell zárnia a boltját határozatlan ideig, így valószínűleg nem tudja tovább foglalkoztatni a dolgozóit április 1-jétől. 3 alkalmazott van a cégben. Egyiknek decemberben született kisbabája, Ő jelenleg cseden van, neki nem szeretne a cég felmondani, mivel nincs utána jelenleg fizetési kötelezettség. A másik két alkalmazottnak milyen jogcímen lehet felmondani a jelenlegi helyzetben úgy, hogy április 1-jétől megszűnjön a munkaviszonyuk, és jogosultak legyenek az álláskeresési járadékra? Ha a kedves szakértő szerinti felmondással mondunk fel nekik, jól tudjuk ugye, hogy elmehetnek utána álláskeresési járadékot igényelni, melyet maximum 90 napig kapnak, és az első 45 napban még tb-biztosítottak maradnak, utána csak a 7710 Ft-t kell maguk után befizetni? Milyen adókat, járulékokat vonnak az álláskeresési járadékból? Van esetleg valamilyen időkorlát, ameddig nem tudjuk újra alkalmazni őket? (A válság/járvány végeztével szeretnénk újra alkalmazni őket.) Ebből a két alkalmazottból az egyik már 2015 óta dolgozik cégünknél, így ő ugye 1 havi végkielégítésre számíthat? Előre is köszönettel: FB

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozónk munkaviszonya 2019. 11. 21-étől áll fenn társaságunknál. 2020. 01. 13-ától keresőképtelen állományban van, azóta postai úton tudjuk elérni. Tudomásunk szerint táppénzre 2020. 03. 24-éig jogosult, de előreláthatólag keresőképtelensége továbbra is fennmarad. Munkaviszonyát szeretnénk megszüntetni. Kérdésem: hogyan, milyen feltételekkel és mikor szüntethetjük meg a munkaviszonyt, továbbá milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban (dolgozó kiértesítése, NAV-bejelentés stb.)? Amennyiben a keresőképtelenség továbbra is fennáll, jogosult-e, kell-e részére fizetnünk valamit? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, egy magyar illetőségű, áfaalany kft. egy felmondási idejét töltő alkalmazottnak szeretne tárgyi eszközöket eladni. Az eszközökről a számlák elkészültek, az áfát megfizette a cég. Az eszközök vételára (személygépkocsi, IT-eszközök, bútorok) szinte megegyezik a dolgozó utolsó havi bérének, végkielégítésének, szabadságmegváltásának nettó összegével. Kérdésem, hogy a dolgozó és a munkáltató a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésbe belevehetik-e, hogy kompenzálják egymás felé a követeléseiket, így bérfizetésre és vételár-megfizetésre sem kerül sor, vagy erre az esetre is vonatkozik a 33/50 százalékos szabály, és a törvényes megoldás érdekében mindkét ellenirányú pénzmozgásnak meg kell történnie? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyomat a tanulmányi szerződés lejártát megelőzően, munkavállalói rendes felmondással megszüntettem. A munkáltató felém egy, a vezető által aláírt levél formájában közölte (a felmondást követő 11. napon kaptam kézhez), hogy a 600 000 Ft-os tartozást egyösszegben fizessem be az utolsó munkában töltött napomig (tehát ezt 19 nappal előtte tudtam meg, hogy pontosan mennyit és mikorra kell fizetnem). A kérdésem: amennyiben a határidőig nem teszek eleget a fizetési felszólításnak, a munkáltató visszatarthatja-e a kilépőpapírjaimat? Ha nem, és ők erre hivatkozva akarják behajtani a tartozást az általuk megjelölt időpontig, mit tehetek, mire hivatkozhatok? Ennyit nem tudok egyszerre, ilyen rövid idő alatt kifizetni. Erre hivatkozva, ha a kilépőpapírjaimat nem is tartják vissza, bíróságra vihetik az ügyet? A tanulmányi szerződésben pontos információ nem szerepel arra vonatkozóan, milyen határidővel kell megfizetnem ezt a munkáltató részére. Kérdésem lenne még, hogy az egyösszegű kifizetést elkerülendő, van-e rá más megoldás, minthogy én a munkáltatónak könyörögjek a részletfizetési lehetőség iránt? Válaszát előre is köszönöm! Z. M.

Cikk

A munkaerőhiányra tekintettel az alkalmazottak egyre könnyebben váltanak munkahelyet, gyakran a felmondási időt sem dolgozzák le. A munkáltatók sokkal elnézőbbek, hiszen tisztában vannak azzal, hogy megfelelő munkaerőt sokszor tetemes idő alatt sem lehet találni. Amennyiben bármelyik fél a munkaviszony megszüntetése mellett döntene, bizonyos alapvetéseket feltétlenül érdemes tudni.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A munkáltató ezek után alkalmazhatja-e a volt munkavállalót egyszerűsített foglakoztatottként? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni. Van egy munkavállaló, aki 2013-ban visszament dolgozni gyes-ről, de még ugyanebben az évben megszülte a második gyermekét, akivel először csed-re, majd gyed-re, végül gyes-re került. 2016-ban, még mielőtt lejárt volna a 2. gyermekre tekintettel igénybe vett gyes, megszületett a 3. gyermek. A 3. gyermekre tekintettel újra csed-re, gyed-re végül gyes-re került. A 3. gyerekre tekintettel igénybe vett gyes után nem kíván visszatérni a munkahelyére, ezért a jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik. Helytálló-e a közös megegyezés? A másik kérdésem, hogy a szabadságmegváltást hogyan kell számolni? Az rendeletben van, hogy az Mt. szerint a szülési szabadság tartamára és a fizetés nélküli szabadság első fél évére jár, de melyik időszakra? 2013-ra vagy 2016-ra? Esetleg mind a kettőre? Köszönöm a segítségét! Tisztelttel: G-né.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019.05.21-én belépett dolgozónk próbaideje 2019.08.20-án lejár. Munkájával elégedetlenek vagyunk, de sajnos külföldi kiküldetésben van még 09.22-ig, ezért a próbaidőn belül nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát. Helyesen járunk-e el a törvény szerint, ha 2019.08.16-án próbaidőn belül indoklás nélkül megszüntetjük a munkaviszonyát, és 2019.08.17-2019.09.22-ig határozott idejű szerződéssel újra alkalmazzuk. Megtámadható ez a munkaügyi bíróságon? Tisztelettel.

Kérdés

2017 nyarán született gyermekem, akkor egy 7 fős csapatból jöttem el szülni, és határozott idővel vették fel az "utódomat", jelezve a szerződésében, hogy engem helyettesít. Ő egy év után felmondott. A cég úgy döntött, hogy a "pozíciómra" (egy ilyen munkakör volt/van a csapatban) felvesz egy embert határozatlan idővel, az ő szerződésében már nem szerepel, hogy engem helyettesít. Én úgy jöttem el, hogy két év múlva megyek vissza, érdeklődtem is az utóbbi egy évben folyamatosan, de konkrét választ nem kaptam. Beadtam a fizetés nélküli szabadságomat megszüntető kérelmet, hogy 2019 szeptemberében szeretnék munkába állni. Ennek hatására közölték, hogy nincs hely számomra, a közösben eddig felkínált opció nem tetszik. A csapat jelenleg 5 fővel "üzemel", picit átalakult, de az én feladatköröm hangsúlyos része ugyanaz maradt, annak ellenére, hogy pár feladat ki-, illetve bekerült belőle. Mik a munkáltató kötelezettségei ebben a helyzetben? A felgyülemlett szabadságomat jól értem-e, hogy az emelt bérrel kell kiadni, adott esetben végkielégítést és felmondási időt is ezzel kell fizetni? Felmondhat-e jogszerűen ebben az esetben a munkáltató, vagy érdemes perben gondolkodni? Opció lehet-e, hogy kérem a szabik kiadását, és ragaszkodva a munkahelyhez, meghagyva annak esélyét, hogy egy év múlva fel tudnak ajánlani pozíciót, kérni, hogy a jelenlegi körülményekre tekintettel tegyenek vissza fizetés nélküli szabadságra a gyermek 3 éves koráig? Köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bérfejlesztés fizetés nélküli szabadság után

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Nyugdíjas orvos és az szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink